273. Rész

x--- Zoe Fable ---x

Ez a terhesség dolog túl komplikált nekem. Megvenni mindent, az étkezés, vitaminok. Zayn! És itt jön be egy teljesen új szint a képbe amiről picit megfeledkeztünk. Hogy van családunk. El kellene mondani.

- Annyira izgulok - a gatyájába törli a kezét, az ajtó előtt várva. Bár nem tudom mire várunk. Őszintén, Trishára szükségem van. Azonnali hatállyal beszélnem kell vele erről az egész... szarságról. Bekopogok helyette, mert kétlem, hogy bejutnánk, ha Zaynon múlna ebben az állapotában. Mióta hallotta a szívdobogást bennem, ami határozottan nem az enyém volt azóta... ilyen. Izgatott. Azt hiszem felcserélődtek nálunk a szerepek. Fordítva kéne lennie, nem? Én még mindig nem tudom hova rakni. Mármint... könyörgöm! Én mint anya?! Wali nyitja ki az ajtót, Zayn pedig már be is vonul.

- Családi kupak tanács! - Elordítja magát én pedig azért megölelgetem Walit.

- Hello - én csukom be az ajtót, ő pedig értetlenül mered a bátyja után.

- Soha nem volt családi kupak tanácsunk - Trisha értetlenül jön le az emeltről ránk nézve. - És mi ez a váratlan látogatás? Főztem volna, ha tudom, hogy jöttök! - Megölel én pedig elnevetem magam.

- Ohh... főzni főzhetsz mostantól eleget - lelegyinti őt Zayn és vigyorogva leül a kanapéra, majd maga elé mutogat.

- Zoe, nyugtass meg, hogy jól van - Trisha kissé félve ül le. - Félnem kéne? - Zayn felém legyezget, hogy üljek le mellé. Én pedig teszem amit kér, míg Trishára mosolygok. Egyáltalán nem félek attól, hogy fognak reagálni. Tudom, hogy jól.

- Do, gyere már! - Zayn felfelé kiabál, én pedig hátra dőlök a táskámat pedig magam mellé rakom míg az ultrahangos képet keresem. Zayn ragaszkodott ahhoz, hogy legyen kétszer annyi, mint ahány fontos ember van az életünkben jelenleg. Biztosan kapjon mindenki egy képet az ő fiáról, aki már most tökös és belevaló és okos és jó hangja van és legjobb mindenki között. Kezdem úgy érezni ő az egyedüli szülő én meg csak hordozó. Tulajdonképpen, az vagyok. Egy portás és hordozó, aki szállítja ezt az izét, eteti és hozzá juttatja mindenhez amihez kell. Élősködik, egy parazita. Ez egy parazita! Safaa unottan telefonozik a fotelben míg Do behajol elénk és megölelget minket. Oké, most már kezdek izgulni. Nem rossz fajta izgulás, csak... várod, hogy tudják. És ez meglep. Ez olyan... anyai? - Oké, szóval - Zayn megköszörüli a torkát.

- Megöltél valakit, ugye? - Wali a hajába túr én pedig felnevetek.

- Az én vagyok, kedvesem - felröhögnek, pedig komoly témával vicceltem. Gyilkos vagyok. Oh... gyilkos vagyok. Gyilkos, és nevetnek rajta. Vajon, hogy magyarázzam el majd Aliennek, hogy az anyukája, egy gyilkos. Te jó ég...

- Komolyan! - Zayn átkarol és jobban magához húz. - Szeretnénk bejelenteni valamit - ezzel a szöveggel kéne majd a kölyköknek is előadni, hogy apucinak dührohamai vannak, mert anyucit őrültek rabolgatják el, aztán öli meg őket.

- Összeházasodtok! - Do rögtön talpra ugrik és ránk mutat, mint aki talált.

- Gyerünk, mond ki - Zayn rám vigyorog... imádja hallani ez a perverz idióta, ahogy kimondom, hogy... hát a tényt.

- Tulajdonképpen, szerintem neked kéne - jegyzem meg halkan.

- Zoe...

- Terhes vagyok - villantok rájuk egy kissé félszeg mosolyt és döbbent csend telepszik ránk.

- Fiú, és Nate lesz - teszi hozzá Zayn. - Tizenegy hetes - oda rakja a kis kávézóasztalra az ultrahang képet, mintha csak egy ász párja lenne, és most nyert volna meg több ezer dollárt. Mindenki rögtön talpon van. Wali sikít, mire Do is sikít. Aztán már Safaa is a kanapén ugrál. Trisha pedig csak bámul ránk.

- Nem hiszem el! A keresztanyja akarok lenni!

- Azt a címet azért köcsögség elvenni, tekintve, hogy te mindenképpen a rokona leszel - világít rá Zayn fintorogva, de én csak Trishát nézem. Ő pedig engem néz és elsírja magát ott ültében minden reakció nélkül. Oké, talán kicsit naiv és gyors felfogás volt a részemről, hogy mindenki örülni fog neki. Megszorítom Zayn kezét a combomon aki éppen azon veszekszik a lányokkal, hogy márpedig Nate lesz. És most először néz szerintem az anyja felé a sikítások között. - Remélem csak sokkot kaptál - nevet fel kissé feszülten, míg magához húz.

- Én... - megrázza a fejét és ránk mutat. - Mármint, igen. De... - megszorítom újra Zayn kezét és felállok míg a kezemet Trishának nyújtom. Gondolom van miről beszélnünk. Rögtön bele kapaszkodik és nyugodtan átvonulunk a konyhába. - Mióta tudod? - Kérdi lehuppanva a pulthoz.

- Nemrég óta.

- Szóval... cigi? - Fintorog rám, vagyis inkább a hasamra.

- Igen. Ittam is. Plusz a gyógyszerek. Amint egy kis esélyét láttam annak, hogy terhes lehetek leraktam mindent - a hajamba túrok és az ujjaimat kezdem tördelni. - Nemrég voltunk orvosnál. Eddig nincsen semmi baja, hallottuk a szívverését és... nem igazán tudom neked ezt kifejteni de tudom, hogy jól lesz - vállat vonok míg megerőszakolom magam és felnézek rá. - De nagyon félek és nagyon nem akarom ezt. Azért nem akarom, mert még nem hiszem, hogy készen állok rá. Őszintén Trisha... - felnevetek halkan míg a kezemet a hasamra húzom. Ez hihetetlen. - Nem csak mentálisan nem állok erre készen, szerintem még testileg sem az utolsó... incidensek után - hogy mondjam ki szépen, hogy a szívem nem olyan rég leállt.

- Szeretném, ha minden kivizsgáláson részt vennél és... - megfogom a kezét és elhallgat.

- Nem vagyok felelőtlen ennyire - nem készültem arra, hogy anya leszek. És bármennyire is nem akarom egyelőre, nem Aliennel fogok kibaszni.

- Tudom én csak... - leejti a vállait és újra elsírja magát. - Hirtelen? Azt hittem először házasság és...

- Én is - elnevetem magam míg letörölöm a saját könnyemet.

- Kisfiú? - Kérdi a pocakom felé mutatva egy halvány mosollyal.

- Nate - biccentek míg megfogom a kezét és a hasamra húzom. A másik kezét a szája elé szorítja és halkan sír tovább. - Mostantól nagyi vagy öreglány - ránevetek ő pedig hitetlenkedve mered rám míg egy újságpapírral kezd csapkodni. - Zayn! - Rögtön felállok és kifelé spurizok. Értetlenül nézek felém míg lehajolok az újságpapír halmok elől amiket utánam szór.

- Csak azért mert az unokám benned van, még elverlek! - Az ujjával fenyeget meg én pedig elnevetem magam.

- Anyu! - Zayn felhördül míg elbujtat az ölelésében.

- Ezért elfogom kényeztetni - fenyeget tovább Trisha míg vissza ül a fotelba.

- Mintha amúgy nem kényeztetnéd halálra - hördülök fel értetlenül. Trisha még engem is szétkényeztet, nemhogy az unokáját.

- Jogos - Zayn nevetve húz még jobban magához. - Szóval... senki nem tagad ki senkit? - Kérdezi kissé félve, leginkább az anyja felé nézve.

- Dehogy is! - Most egy párnát dob felénk, legalábbis inkább Zayn felé.

- Nagyi lett és megőrült - Do őszinte részvétet közvetít nekem szemmel és elröhögöm magam, ahogy őt is fejbe dobja Trisha.

- Egy feltétellel nem tagadlak ki - felvont szemöldökkel nézek Walire.

- És pedig? - Kérdezek rá kissé értetlenül.

- Videóra veszitek mikor először rátok kérdez - gonosz vigyorra húzza a száját én pedig elfintorodom.

- Előreláthatólag tizennyolc éves koráig magántanuló lesz internet nélkül - szúrom közbe könnyedén.

- Annyi szaftos dolgot tudok majd mesélni rólatok neki - Trisha összedörzsöli a tenyerét én pedig elképedve nézek rá. Most én fogom meg a párnát és dobom hozzá.

- Semmi szaftos sztori nincs rólunk - ellenkezem rögtön.

- Kit akartok majd keresztszülőknek.

- Jelképes keresztszülőknek - teszem hozzá rögtön.

- Gondoltam, hogy nem kereszteltetitek meg - horkan fel Wali a szemét forgatva.

- Olyat aki nem családtag - von vállat Zayn. - Hogy az legyen hivatalosan is.

- Helenára gondoltam - mondom kissé félénken.

- Viszont, jó hír hogy lesz még kölyök szóval lehet nemcsak nagynénik lesztek - legyinti le őket Zayn mire a vállába ütök. Idióta pöcs. 

Uhm, we have a new story ladies.  Zayn Malik ff, kövezzetek meg és ássátok mélyre a hullámat, arccal lefelé. (wordben már 50k szó felett járunk, kb hetvenoldal) talán még beszélünk majd róla :D Imádás van!
Plusz elkezdtem wattpadra is felrakni a stroyt lassacskán, akinek esetleg ott is tevékenykedik nyomhatna neki valami jelzést :D KLIKK