2016. július 15., péntek

95.Rész

x--- Zayn Malik ---x


Felsóhajtok, ahogy Hector leparkol a házunk elé. Először is azért, mert ő rögtön kiszáll. Másodjára azért, mert Zoe szaggatottan kifújja a levegőt egyenesen a nyakamra. Harmadjára mert szinte az egész banda itt van... és negyedjére mert anya indul meg a kocsi felé leggyorsabban.
- Szeretlek - súgom a fülébe még egy gyors arcra puszi után majd kinyitom az ajtót.
- Kincsem! - rikkant fel anya, és most nem szólok be neki, hogy én is itt vagyok ám ennyi nap után... rám néz. Ezzel pedig mindent elmond. Én pedig szint úgy neki... csak segítsen neki. Nem érdekel más.
- Hello - mosolyog rá Zoe mintha semmi sem történt volna és kiszáll az ölemből. Nem kukucs... egyszerű hello. A lábam kissé elzsibbadt, de soha nem mondanám el neki. Anyu magához húzza és látom amint sután, fáradtan köré rakja a karjait.
- Hallottam, hogy balhé volt a családoddal - motyogja anya, míg megindulnak befelé, én pedig kiszállok... mint valami drogos fasz, aki három napja nem aludt. Valószínűleg ilyen látványt nyújthatok a fintorral az arcomon.
- Nekem nincs családom - morogja Zoe míg kissé gyorsabbra veszi a lépteit.
- Szívem... itt mindig a családod vár - fejemet lehajtom, ahogy anyám szavai még engem is szíven ütnek, majd bekíséri a házba.
- Ekkora a gáz? - kérdi Danny, ahogy az ajtó felé mered.
- Majdnem össze vert a helyi maffia - nevetem el magamat, míg egy cigi után kutatok. Nos… igazából nekem is esett Brian… ő meg valami fejes, nem?
- Mi történt? - sóhajt fel Xav, ahogy gyújtót ad nekem.
- Semmi, elmondta a véleményét miután kiakadtak a Harvard miatt, amit úgy tudtak meg, hogy majdnem agyonlőtték őt élőadásban - mordulok rá, ahogy szívok egy slukkot a cigiből majd ellökőm magam a kocsitól és fejemet rázva sétálgatni kezdek. - Mindjárt szétverek valamit - orrom alatt motyogom csak, de tudom, hogy hallják.
- Nyugi - sóhajt fel Nick mire felé nézek.
- Te nem akarsz eltűnni innen a faszba? Azt se tudod mi a lófaszról beszélek - hangom élesen csattan ő pedig feltartott kezekkel kikerül és tényleg lelép. Uriellel együtt.
- Ne rájuk akadj ki - sóhajt fel Ant a járdán ülve. Nem reagálok rá semmit, csak eltaposom a cigit.
- Aludnod kéne - szólal meg Xav engem figyelve.
- Ja, kéne - vonom meg a vállamat a kocsit szuggerálva. - Kösz a fuvart Hector, tényleg életmentő volt - ocsúdok fel, míg egy fáradt sóhajtással kiveszem mindkettőnk bőröndjét.
- Elvigyük este inni... vagy mi legyen? - kérdi Danny kissé feszengve.
- Ma még tuti nem... - túrok bele a hajamba, míg szemeimet lehunyom egy pillanatra. Erőtlenül ülök le Ant mellé,  fejemet a térdemre hajtom és csak igyekszem kikapcsolni az agyamat. - Nem tudom, mit csináljak - vallom be nekik mire hallom, hogy nyögve leülnek mellénk.
- Erős csajszi - löki meg a vállamat Xav.
- Van amit már ő sem fog bírni. Nem is akarja a Harvardot - röhögőm el magam keservesen, míg inkább egy újabb cigire gyújtok.
- Itt leszünk neki, tudja, hogy akármikor ide jöhet - jó volna ha Danny érve megnyugtatna. Kár hogy nem nyugszom meg tőle.
- Be kéne mennem és beszélnem anyámmal és vele is - motyogom magam elé meredve.
- Beszéltél eleget vele a kocsiban, mást nem igazán tudsz már elmondani neki - szól közbe Hector mire elmosolyodom.
- Hidd el... kurva sok mindent tudnék még mindig mondani neki - rázom meg a fejemet ismét. Annyira nem akarom ezt a helyzetet, hogy szinte megfojt. Nem akarom őt sírni látni, képtelen vagyok elviselni azt az érzést, amit kivált belőlem.
- Na jó, menj be. Majd csörögj, ha kell valami, nem vagy te ilyen puhány - ránt fel a földről Danny. - Szívjatok el egy spanglit, adj neki egy pohár bort, legyen egy szép estétek. És tudasd vele, mit gondolsz miről... - rántja meg a vállát egyszerűen. Aztán gyorsan magához ölel. - Azt is, hogy akár már most is mehetne a lakás dolog kissé átvariálva - súgja a fülembe, mire megdermedek ő pedig ellenged. Dannynek elmondtam, hogy mit beszéltünk Zoeval... mármint a lakás dolgokat. És jól tudom, mire gondol. Hogy járhatna ide, az otthona helyett. Hogyha ideje van, lakhatna itt, míg a Harvardon tölti minden idejét azért. Intek nekik, de mielőtt bemegyek, még egy cigit elszívok. Nincs elég bátorságom, hogy felvessem ezt Zoenak... nem menne bele. Kibaszottul nem menne bele. Megindulok a bejárati ajtó felé... fogalmam sincs mikor voltam utoljára itthon, mégis félek most bemenni miatta. Lábam elé dobom a csikket és rátaposok, majd mielőtt lenyomnám a kilincset kifújom a füstöt és végül tényleg belépek.
- Elküldtem zuhanyozni - mosolyog rám anyu, míg magához húz és megölel. Én pedig elengedem a két bőröndöt. - Nagyon hiányoztál! - öleleget meg szorosabban mire kissé felnevetek. - A húgaid fent vannak, ott is maradnak, amíg nem szólok nekik... - sóhajt fel, míg leül az étkezőasztalhoz, és tekintettel engem is invitál. - Javarészt megismertem a történetet, van plusz rész, amit tudnom kéne? - kérdi fintorogva, míg kezét az enyémre simítja.
- Nem tudom, mit tudsz - motyogom a kezünket nézve.
- Mindent - kuncog fel.
- Kissé... nem mondanám, hogy megvertem csak helyre raktam a nővérének a pasiját - hajtom hátra a fejem, ahogy elhadarom neki.
- Mondta - biccent nekem.
- És ki is osztottam... - fintorodom el.
- Gondolom akkor ő nem volt ott - utánozza le az arcmimikámat.
- Hát nem - adok neki igazat rögtön. - Nagyon... kivan. Mármint, nagyon-nagyon. Ő nem sír - nézek fel rá kissé kétségbe esve.
- Tudom, már ezt is hallottam tőled egy párszor - támasztja meg az állát engem nézve. - De semmi gond, mindent megoldunk. Elmondtam neki, hogy szívesen látjuk a Malik házban mindig - mosolya megnyugtat... mindig kézben tart mindent. - De persze elég kemény kijelentéseket tett, és ahogy őt ismerem nem viccel. És az, hogy azt mondja, nincs családja, be kell valljam aggaszt. Mondtam neki, hogy a család nem ér véget a vérrel de... szerintem jó lenne, ha kicsit jobban mellette állnál most - súgja halkan, mintha bárki meghallhatná.
- Igyekszem - felelem rekedtesen.
- Szólj, ha kell valami, akármi - mosolyog rám, míg én felállok és kissé sután felsétálok a lépcsőn a bőröndjeinkkel. Egyszerűen szinte bedobom a szobámba és megindulok a fürdő fele, de nem hallom a víz csobogását. Várok pár másodpercet még, és csak nézem az ajtót. Majd felsóhajtok és benyitok. Nem kapja fel a fejét, én viszont elmosolyodom, ahogy a kádban fekszik, tele vízzel. Olyan kibaszott szép.
- Hello - köszönök neki halkan, míg becsukom majd be is zárom magam mögött az ajtót.
- Kukucs - villant rám egy fintorgó mosolyt - sajnálom, hogy így kiakadtam - motyogja, míg a vízzel kezd játszani ahogy a kezét húzogatja a felszínen.
- Akadtam én már ki csúnyábban is - vonom meg a vállamat, míg leülök a kád szélére és rámosolygok. Semmi nem látszik rajta... semmi sem látszik abból, hogy órákat sírt.
- Nálad van a telefonod? - kérdi felpillantva rám, és a hatalmas szemeitől egy pillanatra elfelejtem mit kérdezett.
- Nincs - nyögőm ki kissé összezavarodva. Elmosolyodik, majd megfogja a pólómat és egyszerűen behúz a kádba. Nem bírok megkapaszkodni és egyszerűen csak ráesek. Ő kissé felnevet, ahogy megtámaszkodom mellette és kissé felemelem magamat. Mosolyogva nézek vele farkasszemet, míg a hajamból is csurog a víz, a ruháim pedig hirtelen túl nehéznek érződnek. Felnéz a hajamra és kezeivel hátra simítja, majd ismét visszanéz a szemembe és közelebb hajol. Viszont én is... szinte a kádhoz préselem, ahogy megcsókolom, érzem amint egyik lábát a csípőmre fonja és lejjebb húz. Én pedig lassan engedem el magam a vízbe ezzel ráfeküdve. Nem úgy tűnik, mintha zavarná, kezem végig fut csupasz oldalán majd egy egyszerű mozdulattal átkarolom és fordítunk magunkon. - Szeretlek - súgom neki, míg ismét oda hajolok az ajkaiért.
- Az a baj hogy én is - fintorodik el, míg engem néz és lehúzza rólam a pólómat. Ami eléggé tapad...
- Baj? - nézek rá értetlenül, ahogy feljebb tornázom magam a kádban.
- Soha nem mondod el nekem, hogy van valami más lányokkal - vonja meg a vállát, míg egyszerűen kigombolja a gatyámat. De inkább én húzom le magamról és dobom ki a kád mellé. Hangosan és súlyosan loccsan a földön…
- Nincsenek más lányok - rázom meg a fejemet, míg a mellkasomhoz húzom... máris jobb hogy érzem a bőrét.
- Zayn... - sóhajt fel fejét rázva, míg szemeit lehunyja. Vizes tincsei rám tapadnak, én pedig csak végig nézek testén.
- Nem csallak meg - motyogom őt bámulva.
- Igen, tudom. Az már kibukott volna belőled - pillant fel rám. - Ha egyszer... mégis lenne valami. Csak mond el, jó? - kéri fintorogva, míg ujjait végig húzza arcom szélén.
- Nem lesz - súgom a nyakába, ahogy jobban magamhoz szorítom.
- Szeretlek - elmosolyodom és csak puszit nyomok füle mögé.
- Jól vagy? - kérdem halkan, míg kezem végig simít hasán és végig nézek vékony lábain.
- Erről nem fogunk beszélni - rázza meg a fejét rögtön. - De tényleg nem Zayn... könyörgöm, fel se hozd - hangja keserves, én pedig csak fejemet hátra hajtom a kádra... vagy is inkább verem a kádba. Vajon, hogy reagálna, ha azt mondanám neki megcsaltam? Nem csaltam meg! De ha egyszer talán mégis... és én el is mondanám neki. Vajon mit reagálna? Lehunyt szemeit nézem, nyugodtan emelkedő mellkasát... vagy inkább a melleit. Köldökét, combjait, lábfejeit. Haja a víztől kissé sötétebb, így olyan mintha enyhén lenne benne barna is. De ha megszáradna, tudom, hogy visszatérne ez az élénkvörös szín. Kezeivel és ujjaival kezdek játszani, annyira hiányzott. Remélem én is neki, legalább fele ennyire... lehet azért érzem most ezt mert majdnem megölték.
- Nagyon féltettelek - súgom a fülébe, míg puszit nyomok nyakára és jobban magamhoz húzom, ahogy a melle alatt átkarolom.
- Manipulálni jól tudok, ettől az egytől nem kell - mosolyodik el, míg fejét a vállamra hajtja.
- Mikor fegyvert fognak a homlokodhoz nem mondanám azt, hogy olyan helyzetben vagy, hogy manipulálj - motyogom a vizes nyakába, majd egyszerűen megfordul és ráül csípőmre. Lábait derekam köré fonja én pedig csak vissza fogom magam, ahogy inkább kissé elmerülök a vízben.
- Mindig manipulálásra kész helyzetben vagyok - néz rám kissé morcosan, míg tenyereivel a mellkasomon támaszkodik meg.
- Nem mindig - mosolyodom el, míg kezeit megfogom és széthúzom, emiatt pedig rám esik. Kissé elnyílt szemekkel néz fel rám, mire mosolyom csak szélesebb lesz. Elneveti magát és puszit nyom a mellkasomra mire mosolyom el is tűnik... annyira rég csinálta ezt. Mert annyira régen láttam már. Ajkai a mellkasomat súrolják, ahogy felnéz rám újra, és a zöld szemeket hiába tudnám már vakon is lerajzolni... folyton megakasztja bennem a levegőt. Kissé feljebb nyomja magát és már meg is csókol. Én pedig hálás vagyok emiatt... kezeim végig simítanak csupasz és vizes hátán majd jobban magamhoz húzom fenekénél fogva. Érzem, amint fogai közé csippenti alsó ajkamat én pedig készségesen mozdulok utána. Mégis felnevetek, ahogy visszalök a kádhoz és ismét megcsókol. Dagadhatatlanul imádom mikor ilyen. Én mélyítem el a csókunkat jobban, ahogy kezeit végig húzza az alhasam környékén.
- Fázok - motyogja, ahogy homlokát az enyémnek dönti.
- Látom - kuncogok fel míg lepillantok melleire ő pedig csak felnevet majd óvatosan kimászik a kádból. Rögtön utána lépek és már adok is neki egy törölközőt. Amíg én a csípőm köré tekerek egyet addig ő épp, hogy csak megtudja fogni a kezébe, lévén hogy dobtam neki. Látom, amint kirázza a hideg mire mögé lépek és magamhoz húzom. A kis fehér anyagot maga elé szorítja, míg én a nyakához hajolok. Beleharapok nyakába és hallom, ahogy felszisszen, míg testét kicsit elhagyja, emiatt pedig csak magamhoz szorítom. Megszívom a bőrt, ott ahol éppen szám pihen és hallom, ahogy felmordul. Tudom, hogy valószínűleg szorosabban húzom magamhoz, de nem bírom... Fogaim közé csippentve a bőrt újra megszívom és a karomra hullik a törölközője ahogy ő elengedi.
- Zayn - szól rám kissé erélyesebben, míg kezemet megmarkolja, de attól még meghúzom a bőrt a nyakán. Ő pedig karom helyett a csapra támaszkodik rá. Elhúzódom tőle és felé nyújtom a törölközőt. Elpirult arccal néz fel rám, míg végig simít nyakán, ami kissé piros most. Zavarban tekeri maga köré, míg egyszerűen felkapom, ő pedig csak megforgatja a szemét és jobban összehúzza magán a törölközőt.
- Na, ez az, amire nem vagyok kíváncsi! - hördül fel Wali míg, ahogy kilép a szobájából egy szép fordulattal vissza is sétál. Zoe felnevet, én pedig lábbal csukom be magunk után az ajtót. Óvatosa rakom őt le a lábaira, míg én rögtön zenét kapcsolok magamnak a gépnél. Olyan régen voltam itthon...
- Kölcsön vehetek egy pólót? - kérdi halkan, mire csak felnevetek, és szerintem ezzel elárulom neki a választ. Hallom, ahogy a törölköző a földön landol, én pedig visszafogom magam, hogy ne forduljak hátra csak a zenék között keresgélek. Végül randomba benyomom az összeset és már jogosan hátra nézek, így már nem vagyok olyan gáz, ugye? Ajkaimat összepréselem, ahogy meglátom egy szál bugyiban amint a szekrényemet nézi.
- A bőröndömben van pár olyan, amit keresel szerintem - köhögők párat zavartan mire ő vörösen hátra fordul. Rámosolygok, ő pedig elfintorodik. Én lépkedem oda a bőröndömhöz és dobok hozzá egy inget, ami még tegnap volt rajtam. Édes... Végig nézem, ahogy belebújik és épp, hogy takarja fenekét.
- Te nem szeretnél felvenni valamit? - csak a mosolyát nézem, míg közelebb lépked hozzám. Mindig itt kötünk ki. A szobámban. Ő meg én. Egy csomó szarság után. Karjait a derekam köré fonja, én pedig csak tovább nézem őt. Annyian akarták, hogy szakítsak vele. Annyian azt hitték, hogy kurvára nem tartok ki mellette ennyi ideig majd... és tudom, hogy ez az ő oldaláról is igaz. Annyian akarták, hogy kibasszon engem a picsába. Azt hitték majd úgyis szétmegyünk. De még mindig én vagyok, akit hív, ha baj van. Még mindig miattam mosolyog. Kezeim közé fogom az arcát, míg a haját kissé hátrább tűröm és képtelen vagyok levenni róla a tekintetemet. Fogalmam sincs, mióta vagyunk együtt, nem tudom mit csináltam mielőtt ő bekerült az életembe. Ötletem sincs, mit csinálnék utána. Minden egyes napom róla szól, valójában tényleg nem tudom mit élveztem az életemben ő előtte. Fogalmam sincs mit csináltam napközben, vagy este. Mit csinálhattam, ha nem vele kamoztam, vagy beszélgettem, vagy voltam tényleg vele. Szerinte ennek vége lesz, de annyira nagyon nem akarom, hogy vége legyen. Pedig miattam lesz, ő ezt hiszi.
- Szeretlek - hajtom homlokomat az övének, míg szemeimet inkább lehunyom. Érzem, hogy végig simít a bőrömön aztán elenged én pedig értetlenül nyitom ki a szemeimet. Ő viszont csak nyakam köré fonja a karjait és magához húz, míg ő lábujjhegyre áll. Derekánál fogva ölelem át és szorítom magamhoz, míg kissé felemelem. Arcomat a nyakába fúrom és kurvára nem akarom elengedni őt. Majdnem lelőtték, és ő ezt leszarja. Majdnem elvesztettem, és ő fel sem fogja. Ő nem látta, hogy kiborultam. Valószínűleg jobb is...
- Sajnálom - motyogja a fülembe, de én csak megrázom a fejem. Nem tudom, mire érti, talán ő sem. Lehet, hogy a balhéra náluk. Arra, hogy szerinte megint elrángatott engem és nem itt kéne lennem az élő show előtt pár nappal. Talán a fegyveresre.
- Fű? - kérdem rekedtesen mire felkuncog.
- Ha szeretnél - nyom puszit az arcomra, míg lerakom őt.
- Kéne - biccentek neki, míg az órára nézek. Nemsokára este hét... oda sétálok a fiókhoz, kiszedem az alját és már elém is tárul a rejtett pakk. Fogaimat összeszorítom, ahogy azt az egy darab pengét beljebb pöckölőm majd kiveszem a kis zacsit és a cigipapírt. Visszatolom a fiókot és tekerek egy cigit, aztán megérzem a karjait, ahogy ismét átkarol hátulról és elmosolyodom. Megfordulok és felé mutatom a cigit, míg másik kezemmel kinyitom az ablakomat.
- Nem gondoltam volna valaha, hogy ilyen kapcsolatban leszek - motyogja, míg meggyújtom a cigit és szívok belőle egy slukkot. Oda nyújtom neki egy mosollyal és végig nézem, amint letüdőzi.
- Hogy egy pöccsel össze jössz, de azt sem tudod mikor, akit csak a neten ismertél meg, majd este vele tépsz be a szobájában? - kérdem hadarva mire ő elneveti magát.
- Egy bunkó csajozós pöccsel - helyesbít ki, míg még egy slukkot szív, aztán oda adja nekem. Mosolyogva szívok belőle, és valahogy mintha ez a joint gyorsabban fogyna, mint amúgy szokott nálam. Imádom, hogy a haja még élénkebbnek tűnik betépve. És az ajkai is valahogy erősebb késztetést keltenek bennem. Óvatosan veszi át a végét, hogy még egyet szívjon belőle majd elnyomja. Az arcomba fújja a füstöt én pedig felnevetek. Fejemet rázva húzok fel egy alsógatyát és egy sima melegítőt.
- Én se gondoltam volna, hogy egy vörös hajú ártatlan kislány mellett kötök ki - nevetek fel, ahogy rá nézek.
- Kislány?! - hördül fel végig nézve magát.
- Olyan kis ártatlan kislány - vonom meg a vállamat, ahogy az ölembe húzom, mikor eldőlök az ágyamon.
- Miattad nem vagyok ártatlan szóval kussolj - lök meg a vállaimnál fogva én pedig csak elfekszem alatta. Minek öltöztem fel...?
- De élvezed - mosolyodom el úgy igazán mire ő lehajtja a fejét és a haja az arcába hullik.
- Talán - mutatja fel az ujját mire elnevetem magam.
- Betéptél - rázom meg a fejemet, ahogy ujjaimat az ujjára fonom és lehúzom az oldala mellé a kezét.
- Miből jöttél rá? Abból hogy veled szívtam el a füves cigit vagy a szememből? - nevet fel, mire felülök és hátra tűröm a haját. Majd tényleg megnézem a szemeit, kissé véreres lett. Nem is olyan csodálkozóan figyelnek, kissé laposak.
- A viselkedésedből, de a szem is elég jó - biccentek neki mosolyogva.
- Szerinted a tied jobb? - kérdi oldalra döntve a fejét.
- Nem tudom, jobb? - féloldalasan elmosolyodom, ahogy őt figyelem mire ő csak felsóhajt.
- Hogy nincs még eleged belőlem? - halkan kérdezi, míg engem néz.
- Hogy lenne? - nézek rá értetlenül. Elmosolyodik, majd egyszerűen eltarol. Én pedig nevetek, míg a nyakamba harap...


Kukucs! Íme a következő rész:) Ne felejtsetek el pipálni, komizni és feliratkozni (és inni, nehogy nekem itt kiszáradjatok)! Imádás van:3

Ui.: Lányok, ha esetleg valaki közületek bloggolna, és bétát keres kérlek írjátok le komiba! Van egy lelkes lány aki szívesen vállalna bétaságot:)

15 megjegyzés:

  1. Szuper lett! Hamar a következőt! ;) Imádom a storyt főleg Zoe pszichés énjét Zayn perverz énjét és úgy általában minden szereplőt! :*
    (Ha lehet legyen benne több 1D pls.!!!! )

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. A részek előre megvannak írva, legalább 15 résszel, szóval mikor ilyeneket kértek, esetleg 20 rész után vennétek észre:D Szóval sajnálom, de ezen most így nem tudok már változtatni. Mindenesetre köszönöm szépen és imádás van! <3

      Törlés
  2. Hello!:)
    Bocsánat,hogy az előző részhez nem komiztam de olyan sok dolgom volt,hogy el sem tudtam olvasni csak ma.
    Tökéletes ez a rész is.Ugyanúgy mint a többi. :)
    Siess a kövivel!
    Vivien

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Semmi baj. Örülök, hogy most tudtál. Köszönöm szépen, imádás van!:3

      Törlés
  3. Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.

    VálaszTörlés
  4. Ahhhw
    Imàdoooom kérleeek siess a kövivel!! Nagyon imàdom !! Minden óràban feljövök hàtha van újrész!! 🙊 (Amúgy nem szereted Harryt!?? .. Minden blogodban egy köcsög!) Hihi *.*

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm, igyekszem. Szeretem Harryt, csak valahogy mindig így jön ki:D De a blogokban semmi sem állandó...:)

      Törlés
  5. Imádlak. Remélem fognak páran jelezni a kiírásodra. Nem lenne rossz :)

    A rész fenomenális :*

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Majd még kiírom párszor:) Köszönöm szépen

      Törlés
  6. Mikor lesz rész? �� *.*

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Erre allergiás vagyok... akkor lesz, ha majd hozom:D Azért imádás van!:3

      -ezeket így nem tudom megmondani előre, ha nem hozok részt, annak okai vannak, elnézést:/-

      Törlés