2018. augusztus 14., kedd

269. Rész

x--- Zoe Fable ---x

A hüvelykujjamra harapok rá míg a kád szélén ülök. Baszki. Baszki. Baszki. Újra felállok és ismét végig túrom a szennyest az alsóneműimet átnézve. Persze, ha valaki azt mondja nekem kétségbeesetten keres egy cseppnyi vért pár használt bugyin akkor pofán röhögöm. Bármikor mondhatták volna ezt, közöltem volna vele, hogy örült. De nincs semmi... sehol semmi. Nézzük csak... körülbelül öt hónapja haltam meg, és a szexuális életemet nézve éppenséggel nem mondanám, hogy a csúcsát éli mint mondjuk egy évvel ezelőtt. Lefeküdtem Zaynnal... de csak kétszer ebben az öt hónapban! Kétszer! Felállok és kisietek a fürdőből.
- Hey... - Zayn felnéz rám a kottájából én pedig a telefonomért nyúlok. - Minden o... hova mész? - Most már feláll mikor a cipőmet veszem.
- Találkoznom kell Helenával. - Jézusom jézusom jézusom....
- Elvigyele...
- Ne! - Vágom rá rögtön őt nézve. Basszameg... nem lehetek terhes. Ugye nem? - Majd... jövök - és ezzel ott is hagyom. Minden ölelés, puszi vagy csók nélkül. Csak a liftbe lépek és toporzékolok míg megcsörgetem őt.
- Csá csajszi, pont aka...
- Fekete kód. Ismétlem, fekete kód Helena... - remegve fújom ki a levegőt és túrok a hajamba. Remeg a kezem, nem tudok vezetni, így nem tudok vezetni...
- Mi?! El kell ásni valakit?! Ezt nem telefono...
- Nem kell elásni senkit...
- Jézusom - hallom, hogy elakad a lélegzete. - Átmenjek? Tudod vagy még ne...
- Hát ha bemegyek terhességi tesztet kérni én egy gyógyszertárba nem tudom, hogy milyen gyorsan megy szét a híre...
- Oké, futok, veszek! Aztá...
- Átmegyek hozzád, jó?
- Rendben! Tíz perc múlva nálam. Engedd be magad ha előbb oda érsz - ezzel kinyomom és csak kirontok az utcára. Leintek egy taxit és már el is hadarom Helena címét. A szívem örülten dobog. Szétszórt vagyok mostanában, amiért azt hiszem nem lehetek magamra mérges. De arra igen is az vagyok, hogy nem tűnt fel, hogy két hónapja nem jött meg a menstruációm. Talán a tudatalattim csak élvezte, hogy egy nyűggel kevesebb, fogalmam sincs. De ösztönből akartam venni otthonra tampont mikor realizáltam, hogy... hát nem használtam egy ideje. Istenem... láttam és kölyköket és szeretnék is Zaynnal, elhiszem, hogy vele lehet és megoldanánk és lenyugtatna de... hangosan felnyögök míg a fejemet a tenyerembe temetem. Előbb házat kéne vennünk, össze szednem magam. A munkámat, az életemet, az elmémet és a testemet. Nem utolsó sorban pedig a rohadt kapcsolatomat Zaynnal. Tudja, hogy nem tudok neki megnyílni úgy mint eddig. De senkinek. És tudom, hogy nehéz neki, de nekem is! Főleg, most hogy ennyi szar zúdul ránk a médiából. A taxis félre húzódik én pedig felocsúdva nyomom a kezébe az összeget amit kér. Nyúlok a zsebemhez, hogy elszívjak egy cigit, mielőtt felfútok de a kezem megáll félúton. Mi van ha... nem cigizhetek. Izzad a tenyerem, még sem lépcsőzök fel, mint ahogy szoktam, hogy levezessem a stresszt hanem csak várok a liftre. Mi van, ha terhes vagyok?! Én nem állok még készen erre... A homlokomból hátra söpörve a hajamat lépek be és nyomom be azt a rohadt gombot vagy hatszor. Idegesen rágom a számat és lehunyt szemekkel várok. Úgy sietek Helenához, mint régen. Régen amikor bajom volt... kizártam őt ezekből a dolgokból, pont mint mindenki mást. Benyitok, és az ajtó be is enged. Ő pedig a nappaliban ziláltan néz fel rám. Nem mond semmit először, csak megölel és magához húz.
- Baszki - felsóhajt én pedig elengedem. - Mib...
- Nem jött meg két hónapja.
- Nem lehet, hogy a kórház és a...
- Fogalmam sincs - az orrnyergemet kezdem masszírozni míg ő a kezembe nyomja egy gyenge mosollyal a terhességi tesztet.
- Azt mondják a reggeli első vizelet a legbiztosabb de kettőt vettem, hogy akkor is letudjuk majd ellenőrizni, de szerintem most is... - Újra megölelem és csak várok pár másodpercet. Nem lehetek terhes... fogalmam sincs, mit csinálok, ha esetleg... ha esetleg mégis. Egy biztató mosollyal kísér végig szemmel míg elvonulok a fürdőbe. - Oké - Helena felsóhajt míg a kis kávézó asztalra rakja le és rám néz. Távol akarok maradni a terhességi teszttől mintha bánthatna. - Nem lesz semmi baj - megszorítja a kezemet és leülünk a fal tövébe. Tisztes távolságtól a sátán pálcikájától. - Zaynnek...
- Nem. Rögtön eljöttem otthonról ahogy realizáltam és meg sem álltam amíg nem értem ide - a fejemet a falnak döntöm és nézem tovább a kis kávézó asztalt.
- Ne aggódj, ha...
- Cigiztem. Cigiztem minden egyes nap, ittam is vagy két pohár bort két nappal ezelőtt és félek belegondolni miket tettem ez alatt a két hónap alatt. Ez azt jelenti, hogy ha esetleg... ha tényleg van bennem valami akkor már csak egy hónapom vagy kevesebb lenne az abortu...
- Mi?! - Helena értetlenül húzódik el tőlem.
- Én nem állok készen erre. Nekem ez nem megy... annyi minden darabokban van most bennem és körülöttem, hogy...
- Zoe - olyan halkan szól közbe. Szinte csak suttogás. - Állj le. Csak gondolj bele, kérlek. Ha esetleg, ami még mindig nem biztos, de talán terhes vagy. Akkor... akkor az a gyerek Zayntól van. Akivel már mióta együtt vagy. Felvállaltátok egymást. Túlélsz bármit és bárkit. Ne mond ezt... tudod jól, hogy a végén te is, és Zayn is összeomlana, ha elvetetnéd. Ez a te gyereked! Ez most nem más gyereke lesz... hanem a tied. Ha lesz. Zoe könyörgöm, ez nem te vagy. Gondold át miket beszélsz. Elhiszem, hogy félsz. Rengeteg minden mentél át ebben az elmúlt egy évben, sőt az egész életedben de most egy életről beszélünk. Még egy idióta gyilkosért is oda vetnéd magad, de a saját gyerekedet... a ti gyereketeket elvetetnéd?! - És most már hirtelen én érzem magam a leggonoszabb embernek a világon.
- Látod? - Keserűen mosolygok rá és megrázom a fejem. - Szörnyű anya lennék, és ezzel van itt a probléma. Ez... ez most nem jönne jókor. - Úgy érzem magam mint régen a gimiben. Vagy mint egy fegyveres merénylő látókörében. Képtelen vagyok elképzelni, hogy engem hívnak ki felelni, vagy éppen rajtam állapodik meg a fegyver csöve. És mivel képtelen vagyok elképzelni, ezért szent meggyőződésem, hogy nem is történhet meg. És így vagyok a terhességgel is. Nem lehet a sátán pálcikáján egy plusz jel, mert... mert nem tudnék mit kezdeni a helyzettel.
- Jó lennél, csak félsz tőle. Felőled aztán soha nem jön jókor!
- De... előbb rendezni kellett volna a kapcsolatunkat, a munkaviszonyomat, az ő munka viszonyát, a nyílt kapcsolatunkat. A szerződések és szardobálásról nem is beszélve. Aztán házasság és ház. Vagy ház és házasság... és akkor... utána gyerekek!
- Ki mondta ezt a faszságot, hogy így kell lennie? Anyád? Mi vagy te, valami sztereotip álmodozó hercegnő? - Értetlenül nézek rá ő pedig vesz egy mély levegőt.
- Láttam. Amikor meghaltam. - És most ő néz rám értetlenül. Most, hogy kimondtam hülyének hangzom. De senkivel nem beszéltem még erről... sőt a problémáimról is rég beszéltem bárkinek is. - Amikor meghaltam... sok mindent láttam.
- Szóval akkor - elhallgat és csak néz rám. Vissza dől a falhoz, megfogja a kezemet és felsóhajt. - Ezért voltál úgy összezavarodva?
- Túlságosan élethű volt.
- Megtörtént már valami abból, amit láttál?
- Semmi - elnevetem magam és ránézek. - A házat láttam, tudtam milyen és mi hol van, pedig csak egy szobában voltan. Ott volt egy zongora, Zayn azon játszott de... sehol nem találtam azt a zenét. Szerintem ő írta, csak még nem most. Tudtam, hogy ott vagytok ti... és a gyerekek - ő pedig felnevet.
- A ti gyerekeitek? Innen jött az egész sorrend dolog? - Én komolyan nézek rá ő pedig próbálja moderálni magát. Jófej.
- Helena. Én... én nem vagyok még jól. - Az ujjaimat nézem. Fogalmam sincs mikor mondtam ezt ki ennyire konkrétan. - Elfogadtam, hogy egyszer majd lesz gyerekem. És akartam is Zaynnal. De ez most annyira nem jó alkalom. Én még nem... - Fogalmam sincs hogy fejezzem ki magam. Vagy éppen az a problémám, hogy nem tudom, hogyan kéne elmondanom mindent ami zavar, fáj és rossz.
- Erős vagy - oda nyúl a kezemhez és megszorítja. Ránevetek és egy ideig csak nézünk egymásra.
- Meghaltam. A mai napig néha rémálmom van azzal az érzéssel ami körülvett mikor visszatértem az életbe. A mai napig hallom azt a rohadt dallamot a fejemben, amit Zayn játszott. Még nem dolgoztam fel.
- Talán ha beszélnél róla akkor lehet, hogy előbb...
- Próbálok. Neked mondtam ezt most el először. Nem akarom, hogy kérdezgessenek róla mit láttam odaát. Milyen volt odaát. Milyen meghalni. Mert szar... az-az érzésem elsiettem az életemet. 
- Hát, elsietni elsietted. Ebben nem tudok vigaszt nyújtani. Viszont, szerintem egész jók vagyunk - megrántja a vállát és kinéz az ablakon, én pedig követem a tekintetét. - Örülök, hogy megismertelek a Harvardon. Az volt az életem egyik legszebb szakasza veled és az ikrekkel. Örülök, hogy ide jöttem veled Londonba. Minden sínen van. Hozzá szoktam az életmódhoz amit fojtatsz. A veszélyes, önpusztító barom énedhez. Ne ostorozd magad.
- Ez baromi nagy közhely volt - halkan nevetünk egyet aztán újra csak megszorítja a kezemet.
- Túlgondolod, megint. tényleg ne gondolkozz ezeken sokat. Meghaltál, igen. Szar volt, igen. De élsz, túlélted és vissza jöttél. Nem melózhatsz mert szétszeded magad amiatt, amit láttál, legalábbis szerintem. Emiatt vállaltad fel a kapcsolatotokat?
- Nagyban hozzájárult, de inkább maga a tény, hogy meghaltam és mi lett volna ha úgy ér véget az életem. Nem tetszett volna a végkimenetel amiket előtte tettem és amiket nem tettem meg.
- Szóval ha meghalnál fél év múlva, nem bánnád, hogy elveteted a kölyköt?
- Először is, még nem biztos, hogy van... másodszorra megbánnám de félek tőle és...
- Tényleg fura dolgoktól félsz. Nem féltél kiállni és lezuhanni, majd megmenteni azt aki megölt téged, de attól félsz, hogy lesz egy édes kölykötök akinek én leszek a keresztanyja.
- Az az érzésem kicsit előre szaladtál - felhördül és szúrósán felém fordul.
- Oh értem, szóval csak te szaladhatsz előre. 
- Épphogy nemrég szedtél le rólam a gipszeket Helena!
- Hát mér lent vannak! - Úgy néz rám mintha én lennék a hülye. - Szeretlek, bármiben segítek és meghallgatom az idióta nyafogásodat. Viszont ha adsz szerény véleményemre, ami tudjuk, hogy reálisabb mint az idióta gondolataid... - forgatja meg a szemét míg elnyújtja a mondata második felét. - Akkor megbeszélném Zaynnal a helyedben. Az a srác mindig tudja mit mondjon neked.
- Kizárt dolog El - megrázom a fejemet és még belegondolni is félek, hogy közöljem vele: azt hiszem terhes vagyok. Csendben ülünk egymás mellett, aztán rákérdezek mi van vele és boldogan mesél. Míg aztán rá nem jövők, hogy már én beszélek és a problémáimról és félelmeimről. És ő lenyugtat, pont mint régen egy szobában a Harvardon. 
- Megmered nézni? Fél órája lejárt az idő, amire elvileg ki kellene jeleznie.
- Ismered Schrödinger macskáját? - Kérdezek rá röhögve. A macska a dobozban három hét után, nem halott és nem él, addig amíg meg nem nézed. Mint ha kihozzák neked a letakart ételt amit kértél. Lehet, hogy azt az ételt kapod, amit kértél vagy egy teljesen másikat a menüről. De addig, amíg nem emeled le róla a fedőt, bármelyik lehet.
- Idióta vagy Zoe, csak nézd meg!
- Cigiztem és ittam is az elmúlt két hónapban... - a számra harapok ő pedig felsóhajt.
- Soha nem késő... - ezzel pedig felhúz a földről. Izzadni kezd a tenyerem és csak a lábaimra nézek, nem pedig a kis kávézó asztalra. Mi van ha tényleg terhes vagyok... mi van ha... mi van ha... - Zoe! Gyerünk - lök rajtam egy aprót én pedig veszek egy mély levegőt. Merénylőkkel néztem farkasszemet. Bombákkal, tetemekkel és fegyverekkel. Ez csak egy terhességi teszt. Oda lépünk egyszerre és ő a kezét a szájához kapja.
- Basszameg - a hajamba túrok míg nézem a plusz jelet. Ez nem lehet... ez nem lehet. Édes istenem, mond, hogy ez csak egy rossz poén! Nem lehetek terhes!


Kukucs! Tudom későn jöttem ezzel a résszel, elnézést de HUUUUH sok minden történt. Nem tudom kit érdekel, de azért bejelentem, hogy sikeres érettségi tétel után, felvettek az egyetemre, ahova menni akartam szóóóóóval izgulás meg minden. Remélem tetszik a rész, és hagytok valami jelet magatok után. Imádás van!

12 megjegyzés:

  1. Ahhhhh... Imádtam ezt részt (is), és amúgy énis épp ebbe a helyzetbe voltam, hogy azt hittem terhes vagyok. (de szerencsére csak késett)
    Kíváncsi vagyok, mi lesz ebből. Hamar a kövit, imádás van ❤

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. GIIIRL :D Óvatosan:'D
      Imádlak, és örök hálám a komidért, és a kitartásodért, és a lényedért. Imádlak, szeretlek you are the best! <3

      Törlés
  2. Kellett ez.
    Nagyon is:) szüksége volt a lelkemnek már megint valami zűr Zoe körül.
    Igazából vártam már, hogy terhes legyen xd
    Zayn tuti örülne neki...
    Neked nagyon nagyon gratulálok a felvételihez♥️

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ismertek, ez a blog a zűrről szól, nem is Zoeról :D
      Mindenki várta úgy néz ki, szegény :D
      Köszönöm szépen a gratulációt és imádlak. Köszönöm, hogy még mindig komizol, hogy olvasod a blogot és úgy alapvetően mindenért. You are the best, tényleg nagyon szépen köszönöm! Imádás van! <3

      Törlés
  3. Heyhó Des!
    Tiszta szívből gratulálok a sikeres érettségi vizsgához és a felvételihez! Elképesztő vagy!

    Zóé, tudom, hogy te most érthető módon egyszerre ilyedtél meg és pánikoltál be, de én itt újjongok, és már alig várom, hogy olvashassam Zayn reakcióját. Drágám, tudod, hogy kevés dolog az ami akkor jön amikor mi szeretnénk. Szépen végig mentél néhány ok-okozati összeffüggésen... hát a szerelem manócska is okkal jön most.
    Nagyszerű anya leszel, kiindulva abból, ahogy bánsz az emberekkel. Fogsz hibázni? Persze, hisz ember vagy. Fogod imádni? Milyen elmebeteg kérdés ez..persze, hogy naná! Felül kerekedtek a problémákon? Jaj neharagudj hisz a nevetek Zoé és Zayn...akik nem mellesleg élnek halnak egymásért és szószerint megjárták a poklok poklát egymsért (is) szaval persze, hogy igen. Zoé.. minden rendeződni fog a maga idejében. Nem nem akkor amikor te / ti szeretnéd/ szeretnétek. Akkor amikor a sors vagy a héliummos lufi úgy dönt, hogy mostmár ott az ideje enne meg ennek... és rendeződni fog. Sosem könnyű, de te nem is szereted ha valami az.. És tudom nem is ez a probléma.. De hisz amúgy is láttad ŐKet ...a sorrend minden... jön amikor úgy érzi és most úgy érzi. Lehet hülyén hangzik, de egy baba tudja mikor és hova kell(és egyben szeretne is...gondolom) leszületnie. :)
    Helena, nem hiába te vagy Zoé barátnője! <3

    Des, köszönömszépen, hogy ezt a részt is olvashattam!
    Nagyon kíváncsian várom a következő részt!

    További kellemes hetet!
    Imádás van! <3

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kukucs!
      Sorrend csere, végére a személyes dolgok:D
      Mindenki úgy örül annak a kölyöknek mintha Zaynok lennétek :D
      A poklok poklát alátámasztom, az utobbi heteimet a blog újra olvasásával töltöttem. I have a crazy and also a fucked up mind as i can say :D
      ÉÉÉééés személyes rész:
      KÖSZÖNÖÖÖÖÖM. A gratulációt és a támogatást és a komikat és hogy nem adsz fel. Kurva jók vagytok lányok :D Kellemes életet neked, imádlak! <3

      Törlés
  4. Nem is tudom miota várom, hogy terhes legyen���� imádtam!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Jeez csajok, itt tényleg mindenki Zayn és csak én vagyok Zoe. A minap lelkileg szinte összeomlottam, hogy terhest csináltam szegény lányból :D Imádás van! <3 És neked is nagyon köszönöm a komit és komikat, és hogy még mindig olvasod. Imádlak, nagyon nagyon nagyoooon! <3

      Törlés
  5. Válaszok
    1. *emoji*
      Imádlak, köszönöm a komit! Tényleg nagyon köszönöm, és azt is hogy nem ez az egyetlen komid hanem hogy komiztál nekem végig! Yapp bitches, tudom ám a neveket (mármint a nickneveket) mindenkit megjegyeztem kb kik írtak nekem folytonosan kisebb kihagyásokkal de akkor is folytonosan. Imádlak, nagyon nagyon köszönöm! Fogalmad sincs milyen hálás vagyok :D <3

      Törlés
  6. És így harmadszorra is újraolvasva a blogot érkeztem ide. Nagyon szeretem olvasni már szinte egy lét elemem. Remélem Zoe megtarja a babát. De érzem hogy ennek nem lesz "happy and" a vége mert már a kezdetektől a zord valóságról írsz. Várom a következő részt nagy rajongással és türelemmel.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Pacsi! Bár én még nem értem a végére, de ez lesz kb a harmadik újra olvasásom nekem is. Tény mi tény, semmire nem emlékeztem már az elejéből, sad but true. Köszönöm hogy komiztál, és hogy ilyet komiztál :D ezeket mindig felüdülés olvasni, de tényleg. Zord valóság... hüm, úgy látom kicsit tényleg életszerűre és borús világképre sikeredett a blog. Ami tény, de nem terveztem ennyire lehozni az embereket az életről :D És a te következő komidat várom rajongással és türelemmel. Imádlak és tényleg nagyon köszönöm! <3

      Törlés