2017. november 19., vasárnap

250. Rész

x--- Zayn Malik ---x


- Elkésünk - jelenti ki Perrie monoton hangon.
- Igaza van - szól közbe Louis. - Felmész, vagy felmenjek? - Felmenni Zoehoz a tegnapi este után mikor rám csapta az ajtót? Félek mit találok fent. Félek, hogy találom őt odafent.
- Tíz perc - sóhajtok fel, míg kiszállok a kocsiból. Kocsit küldtek értünk, csak elfelejtették megemlíteni, hogy mindenkiért azt a kocsit küldik. Felfelé szaladok a lépcsőn és kopogás nélkül nyitok be. Beljebb sétálok a káromkodásra, aztán végig nézek az üres piás üvegeken, a hamu nyomokon, aztán megtalálom a hamutálat is, benne három cigivel... tekertek.
- Zoe? - Szétcsapta magát?!
- Fasznak vagy itt... - arrébb lök, az útjából én pedig értetlenül nézek utána. Magához veszi a cigijét és a telefonját és máris felém jön, újra. - Kész vagyok, bocs csak kicsit megcsúsztam az egésszel és...
- Te szétcsaptad magadat?
- Nem a te dolgod, elkésünk, menj már!
- Miért van rajtad hosszú ujjú? - felmordul, és tovább lököd az ajtó felé, aztán bezárja és a liftet várja. Én ezt nem értem... - Meleg van kint.
- Igen, meleg van kint, én meg tegnap úgy betéptem, hogy megcsúsztam zuhanyzás után és lila a vállam, de a rövid ujjú alól pont kilóg. Belép a liftbe, én pedig mellé.
- Szóval semmi vágás, meg ilyenek? - Kérlek a válasza legyen nem...
- Van rajtam elég vágás, ha öngyilkos akarok lenni, akkor rendesen csinálom, kösz az aggodalmat.
- Ne legyél velem bunkó.
- Ne szólj hozzám - felhördül és olyan eltökélten néz rám, hogy nem  értem, tegnap hogy lehetett olyan elveszett.
- De hozzád szólok, szeretlek, és ezt te is tudod. Nem akadhatsz ki rám amiatt, ami történt. Te sem tudtál volna ott helyben választ adni az egészre.
- De tudtam volna, ott még tudtam volna - egyet hátrább lépek tőle.
- Szóval most már nem tudsz? - Mosolyogva kérdezek rá, pedig szétverném az egész kibaszott liftet. Aztán az csak csilingel egyet és az ajtók szétnyílnak. Zoe felnéz rám, egy megsemmisítő mosollyal, a mellkasomhoz vág valami sárga nagyon fontosnak tűnő pecsétekkel ellátott borítékot és kivonul a liftből úgy mint egy királynő. Gyilkosan jó magassarkú, egy sima fekete feszes farmer, ami a köldökéig tart, és egy ing. Úgy néz ki, mint amikor velem járt mozizni régen, csak magára kapott egy magassarkút és ettől már úgy néz ki mint egy modell. Szexi, rohadt szexi. A fenekét pedig addig nézem, amíg ő hátra nem fordul hozzám. Utána indulok, beülök mellé a kocsiba, köszön mindenkinek egy mosollyal, még Perrienek is... bocsánatot kér a késésért, de addigra már megyünk. Én pedig a borítékot próbálom kinyitni.
- Az mi? - Bök az állával felénk Harry.
- Csak egy egyességünk darabja - közli halál lazán, hátra dőlve mellettem.
- Megkérdezhetem, milyen egyességetekhez kell, az királyi palota pecsétje és egy titkosított matrica valami nagy szervezettől? - Kérdez rá Niall lehajolva, hogy lássa a levelet. Benne van minden... az azonnali hatállyal való lemondása, miszerint eleget tett az országért és ennyi. Szóval a felmondása a SAS-nál...  az én kezemben.
- Fontos munkahelyem volt, amit Mr.Malik nem viselt el. És nem is akarom, hogy az említett személy hozzám szóljon egy darabig - közli ridegen, keresztezett lábakkal.
- Baj van a paradicsomban? - Vigyorog rám Perrie.
- Te aztán kurvára hiányoztál a napomhoz - sóhajt fel Zoe lekicsinylően.
- Szóval... a SAS olyan durva, hogy a királynő dönt arról, hol dolgozol? - Neveti el magát Niall.
- Én vagyok olyan durva, hogy a királynő dönti el, hol dolgozom. És a SAS a világ legveszélyesebb különleges alakulata - osztja meg a tényt... szintén halál lazán.
- Titkosították, nem úgy van, hogy nem szabad róla beszélned?
- Miután nem dolgozom ott, már lehet - szóval már nem titkosított a munkahelye.
- Tudnál kulturáltan viselkedni, ha én már tudok? - Sóhajt fel Perrie fáradtan.
- Perrie, te produkálsz engem. Én nekem meg nincs kedvem a felesleges nyalihoz. Szóval szopj lovat, és hagyj békén - hátra dönti a fejét a támlának én pedig átkarolom és csúnyán néz rám. Ráfintorgok és magamhoz húzom, ő pedig hagyja, és a vállamba temeti az arcát.
- Szóval ti akkor most? - Liam halkan tátog nekem, én pedig megrázom a fejem.
- Még nem - válaszolok vissza neki halkan. Várok, amíg oda érünk. Mindenki kiszáll de már fintorogva... sok a fotós. Túl sok. Kiszállok, és tudom, hogy valahol ott van utánam Zoe is. Kurva sokan vannak... többen, mint amennyit eltudok viselni általában. A vakutól már foltokat látok... a testőrök pedig aligha tudnak mit csinálni a nyomorral. Hátra nézek, hogy megvan-e mindenki, valaki nekem jön és megállok. Veszek egy mély levegőt, semmit nem hallok ki a tömegből, csak az ajtóra figyelek. Mindenki beszél és ordít és ez egy nagy zajjá alakul. Viszont a baszdmeget meghallom a hátam mögül. Hátra nézek, Niall éppen a föld felé igyekszik én pedig megfogom és felrántom. Ha itt valaki a földre kerül az halott. Hiába húznám magam után Niallt ő hátra néz és hátra felé menne. Szóval megindulok vele, hogy mi a fasz van. És abban a pillanatban megfagyok, ahogy meglátom Zoet a földön. Éppen abba hagyva a csúszást, mivel valaki fellökte. Értetlenül pislog felfelé. Én pedig máris ott vagyok, arrébb lökve két hústornyot és felhúzva a földről. Magamhoz szorítva. - Jól vagy élet? - Riadtan nézek rá, ő meg még értetlenebbül rám.
- Figyelj arra, mit mondasz - halkan suttog nekem, de én a karját nézem ami véres...
- Vérzel basszameg! - Mire ő is oda néz, még mindig értetlenül. - Melyik köcsög volt?! - Hátra fordulok és teli torokból üvöltöm el magam mire mindenki elkussol. - Ki lökte őt fel?! - Tekintve, hogy Louis indul meg valaki felé, és ő Zoe mögött volt, így gondolom ő az. Szóval én is megindulok felé. - Normális vagy ember?! Fellöksz egy százötven centis nőt és utána ott hagyod a földön!? - Meglököm, azt akarom, hogy nekem ugorjon és ezért legyen okom szétverni. De rájövök, hogy nekem Zoe is bőven elég ok, hogy szétverjem. - Válaszolj! - Újra meglököm, neki egy kocsinak, ő pedig csak a képembe tolja a kameráját. És én megfogom és minden erőmet belevíve a parkoló falának vágom és az több ezer darabra pattan szét.
- Zayn! - Hallom Zoe hangját, de akkor is túl dühös vagyok, hogy csak így itt hagyjam ezt a faszt. Aki közben nekem anyázik és annyit ordít, hogy buzi vagyok.
- Menj, szopkodd a barátaid farkát! - Ki ez a kis köcsög?!
- Javadd! - Soha senki nem szólít így csak az otthoniak... szinte beesik elém és a kezét a mellkasomra rakja. Mindkettőt. Érzem, az ujjait a hasamon. Riadtan bámul rám a csendben, aztán ebből a csendből hangzavar lesz a többiek által. - Kérlek... ne csináld ezt, tele van minden kamerákkal - látom milyen gyorsan emelkedik a mellkasa, látom a kezén a vért és a horzsolás nyomokat és mérhetetlenül felkúr újra.
- Ha még egyszer meglátlak megöllek - sziszegve jelentem ki a képébe. - És nem érdekel ha feljelentesz... az egyik luxusvillám medencéjében lévő cápákkal tépetlek szét, felfogtad faszfej?! - Zoe újra hátra lök és kérlelően néz rám. Felveszem a karomba, nem érdekel ki mit szól vagy ki mit fog ebbe belemagyarázni. Szeretem őt és bántották és bárkit széttépek aki bántja.
- Zayn tudok járni - halkan suttogja nekem, de közben markolja a pólómat.
- Tudom, de féltelek és mérges vagyok - tovább vonulok benne a tömeggel és mikor még egyszer valaki a képembe nyomja a kamerát akkor megállok. - Húzzanak a bús picsába, mindannyian. Takarodjanak! - Újra rájuk ordítok és mire bármi is történhetne, sokkal több biztonsági őr jön ki az épületből és jön felénk. Szóval én feléjük indulok... és ennyi ember kellően tud nekem biztosítani annyi terepet, hogy Zoera figyelve betudjak jutni gyorsabban, araszolás nélkül. És mikor beérünk és rengeteg bocsánatkérést nyomnak felénk akkor elsétálok mindenki mellett. Addig bolyongok a folyósokon míg meg nem találom a nevét. Bemegyek az öltözőjébe. Aztán máris felbontok egy vizet és elkezdem letörölgetni a kezét.
- Túlélem, tudod jól. Ez meg se kottyan - közli lazán, míg kicsippent egy kis kődarabot a kezéből.
- Én nem élem túl... mindjárt visszamegyek megölni.
- Életnek hívtál egy csomó kamera előtt.
- Majdnem megöltem valakit egy csomó kamera előtt.
- Zayn.
- Zoe. Szeretlek, érts meg egy kicsit... - a fejemet a vállára hajtom és csak veszek egy mély levegőt. - Köszönöm a levelet...
- Remélem tudod, mi ez a részemről.
- Ami az én részemről?
- Igen? - Hökken hátra kissé riadtan.
- Akarom, hogy igen legyen de ismersz. Ezen is kiakadtam, a melódon is kifogok, nem bírok nem kiakadni rajta de mindennél jobban szeretlek - nyelek egyet és csak nézek rá.
- Azt kérted tőlem lépjek ki és akkor igen én pedig azt, hogy...
- De nem megy.
- Zayn - könnybe lábad a szeme és dermedten néz rám.
- De igent mondok, ha elfogadod így is, én igent mondok és próbálkozom majd, ígérem! De te vagy az életem... belebetegszem, ha bajod lesz! - Beleharap az ajkába és csak néz rám. - Ez már csak rajtad múlik cica...
- Ez nem igaz, ez azon múlik, hogy elfogadom-e azt, hogy te semmin nem változtatsz majd a kapcsolatban!
- Ne mond ezt - hátrább lépek és a kezeimet a tarkómra fonom.
- Pedig pont ezt kéred tőlem.
- Szerelmes vagyok beléd - széttárom a karomat és az sem érdekel, hogy valami fodrász benyit.
- Ne csessz szét érzelmi szinten mielőtt kimegyek emberek elő, és kamerák elé rázni a seggemet pár másik pop sztárral mert majd megkérnek rá! Ne csináld ezt velem mielőtt végig kell néznem, hogy Perrievel nektek kérdéseket tesznek fel a házasságotokról és ne csináld ezt velem mielőtt meg kell játszanom egy világnak megint, hogy kurva jól vagyok! Nincs ehhez jogod Zayn! - Rám kiabál én pedig csak nézem a hüppögő alakját, ahogy görnyedve ül ott, széthorzsolt kézzel, mérgesen de megtörten.
- Később visszajövők - a fodrász távozik én pedig még mindig csak őt nézem.
- Gyere ide - széttárom a karomat és visszalépek hozzá, ő pedig rögtön elbújik a karjaim között.
- Úgy hiányoztál - hallom, hogy sír és hüppög, pedig tényleg mindjárt ki kellene mennünk de nem érdekel... most nem érdekel. Amíg nincs ő jól, addig semmi nem érdekel.

2 megjegyzés:

  1. Szia Des!
    - a boríték..-.szent arany gránát...- bakker...
    - Perrie, egyél kukacot igyál rá votkát és szívódj fel
    - Zoé örülök, hogy csak félig fogtad vissza magad és megmondrad a magadét
    - Zayn -pacsi- teljes mértékben egyet3rtek azzal ahogy lereagaltad Zoé ellökését...még akkor is ha tulzasnak tunik ....nem az
    - az öltözőben lefolytatott beszêlvetés igazad van Zoé ugy tünik Zayn semmin nem valroztat de ha jobban belegondolunk ez nem igaz...de az kétségkívül igaz, hogy ha 'így mérjük' a te álldozatod nagyobb.

    Kíváncsian várom, hogy milyen következményei lesznek az ott történteknek és hogy az ingatag talajokon allo igen, lessze biztosan allo igen.

    Des, Nagyon szépen köszönöm hogy ezt a részt is olvashattam! Kíváncsian várom a következő részt!
    Imádlak ám <3
    További szép napot valamit előre is szép hetet Kívánok Neked!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm hogy folyton öntöd belém a lelket. Komolyan.

      Törlés