2016. szeptember 13., kedd

108. Rész

 Lábbal kopogok be az ajtón és csak várok...
- Gyere! - mosolyog rám Danny míg én nyögve igyekszem a konyha felé és épp, hogy letudom rakni a tortát még mielőtt az kicsúszott volna a kezemből.
- Mit vettél neki? - csap le rám rögtön Xav. Körbe nézek, csak hogy lássam Trisha itt van-e.
- A fű kezdésnek elég jó - villantok rá egy fintorgós mosolyt. - Amúgy azt a bőrkabit amiért csorgatta a nyálát egy ideje - rakom le az asztalra a csomagot. Rendeltem... és hálát adok az égnek, amiért pont ide ért!
- Ja, nem véletlen van veled - veregeti meg a vállam Danny.
- Poénos vagy - legyintem őt tarkón míg a dzsekit egyszerűen oda dobom az asztalra, ahova a többiek is leszórták a dolgaikat. - Trisha! Mondtam, hogy itt aludhattok! - nyögök fel még mindig a bőröndjeiket nézve.
- Már lefoglaltuk előre a szállodát - legyint nekem Doo.
- Az engem nem érdekel, még lelehet mondani - nézek rájuk értetlenül.
- Este gondolom buli lesz, Safaa meg én pedig inkább nem zavarunk - mosolyog rám Trisha.
- Pedig már ideje lenne egy ivós verseny köztetek - mosolyog ránk Ant mire mindketten megforgatjuk a szemünket.
- Megható, anyós és...
- Neked nem ajánlottam fel, hogy itt aludhatsz - rekesztem a szót Dannybe mire csak elröhögi magát. Telefonom csörögni kezd mire sóhajtva lépkedem az asztalig és veszem fel.
- Hello élet, nem lenne gáz ha beugranának a srácok?! Ma jött a gépük... de nem értem miért, eleve meglett be...
- Oké - vágok közbe egy mosollyal.
- Majd érkezünk - sóhajt fel.
- Várlak - fordulok el a többiektől a mosoly miatt az arcomon.
- Szeretlek - dörmögi a telefonba, majd kinyom. Én pedig vissza csúsztatom a telomat az asztalra.
- Na mi? - kérdi Wali amíg elnyúl az egyik fotelban.
- Nemsokára jönnek - vonom meg a vállamat.
- Ez is csak rá vall, hogy elfelejti a saját szülinapját - nevet fel Doo az erkélyen nézelődve.
- Sokat tanul és dolgozik - kelek a védelmére, és érzem, hogy elpirulok attól, ahogy Trisha rám néz.
- Megcsinálom a tortát - mondja ki végül, majd feláll és ott hagy minket. - Safaa, segítesz? - kiabál ki, a kislány pedig már fut is.
- Már össze raknám azt a hangfal szettet - dörzsöli meg a kezeit izgatottan Xavier.
- Ezt átérzem - nevetek fel.
- Én meg kipróbálnám a játékot - nyög fel keservesen Ant.
- Nemsokára itt lesz - veregeti meg az öccse vállát Danny. - Milyen az egyetem? - kérdi rám nézve Danny.
- Ahogy kinézek, szar - nevetek fel. - Jövőhéten kezdek, gyakorlat - mosolyodom el.
- Milyen gyakorlat? - néz rám értetlenül Xav.
- Sokféle... pszichiátria, profilozás...
- Ezekbe belement Zayn? - csodálkozik el Wali.
- Gondolom ezek közül választhatott csak, és ez volt a leg... unalmasabb - nevet fel Do.
- A másik egyetemista - hördül fel Danny.
- Hjam - biccentek egyetértően.
- El se tudod hinni a pszichiátria milyen nehéz... én maradtam inkább a tényleg nyugisabbaknál... elég volt ott egy hét - rázza ki a hideg őt.
- Szeretem az ilyeneket - mosolyodom el halványan.
- Azt tudom - nevet fel. - De én inkább a kutatások felé hajlok - viszonozza mosolyomat. Jól tudom... én gyakorlat párti vagyok, ő kutat.
- Tovább folytatjátok ezt a témát és innom kell majd - hördül fel Xav.
- Úgy hiányoztál - nevetek rá.
- Így jó? - kérdi Trisha közénk libbenve kezében a tortával. És a 19 évszámokat jelző gyertyákkal rajta, amik még nem égnek. A zsebembe nyúlok és a torta mellé rakom a fekete vihar gyújtómat. Csak hogy ne kelljen majd keresgélni.
- Tökéletes - mosolygok rá.
- Szereti a csokit - rakja le az asztalra, én pedig kissé megnyugszom. Ha az anyja is ezt mondja...
- És, milyen az öccsémmel együtt lakni? - nevet rám Do engem fürkészve.
- Jó - mosolyodom el, majd nem bírom ki és kissé felnevetek míg elpirulok... Hallom, hogy kopognak az ajtón én pedig mentsvárként tekintek erre a kopogásra és már ott is termek. - Kukucs! - nyitom ki még mindig zavarban.
- Minden rendben? Piros vagy - néz rám Zayn értetlenül a srácokkal, ennyi... épp hogy meglát, és már aggódik is.
- Persze - nevetem el magam. Beljebb lép és apró puszit nyom a számra, aztán egy kis zaj kihallatszik ide én pedig megfeszülök. Ennyit a nagy meglepetésről.
- Itt vannak Helenáék? - néz rám értetlenül.
- Gondoltam velük nem vagy olyan jóba, szóval nem - rázom meg a fejem értetlenül... még mindig nem tudja milyen nap van. - Nem nézted meg a telefonod még ma, ugye? - nevetek fel.
- Ideje se volt rá - kel a védelmére Liam míg magához húz félkarral és beoson mellettem.
- Teljesen hülye mostanában - röhög fel Lou és ő is magához húz egy szintén gyors ölelésre.
- Mond, hogy sok kaja van... ma még nem ettem - nyög fel Niall.
- Hoztam nektek külön kaját, a hűtőbe van, válogass - röhögöm el magam. Azért erre felkészültem, mondták hogy csak beugranak Zaynért. És általában ha ide utazok, utána én is mindig éhes vagyok. A repülőgépen lévő kaja annyira nem jó.
- Hogy volt időd nekik kaját venni? Mi a fasz van? - néz rám értetlenül Zayn.
- Csak menj be - lök rajta egyet Harry. És megindul befele.
- Anya? - hallom meg ledöbbent hangját. - Oh baszki! - nevet fel.
- Boldog szülinapot - mosolygok rá míg a többiek elég szar hanggal énekelni kezdenek neki. Mondjuk, Louisék mentenek rajta egy kicsit de... van ami menthetetlen.
- Ezt te szervezted? - néz rám kezében a tortájával.
- Talán - vonom meg a vállamat átvéve tőle a tortát és lerakva a kávézó asztalra. Magához húz egy ölelésre, én pedig élvezem a pármásodperces cselekedetét. Majd elenged és megölelget mindenkit.
- Na mesélj mi van veled hercegnő? - meg sem kottyan neki megtartani Safaát. Bár, én sem szoktam nehéz lenni neki.
- Fáradt - lép mellém Liam egy mosollyal.
- Tudom - biccentek neki.
- Ajándékozás! - csapja össze a kezeit Danny.
- Még a tortájából sem evett - nyög fel Niall.
- Gyere - húzom magam után a szőkét. - Amit akarsz, érzed otthon magad - nyitom ki neki a hűtőt és otthagyom míg ő nevet. Kilépek, de test csapódik nekem, és én eldőlnék ha Zayn nem húzna magához.
- Szeretlek - motyogja a nyakamba. - Nagyon nagyon nagyon...
- Ezt most... - felsóhajtok ahogy szorosan húz magához. - Oké, én is - hagyom rá nevetve megkapaszkodva benne. Aztán meglátom rajta a bőrkabátot...  - Ja... szeretlek - nyelek egyet ahogy végig nézek rajta. Elmosolyodik, féloldalasan, majd Ant hátra rántja tőlem, és követeli, hogy most azonnal szerelje össze a mélynyomókat és a játékot is hozzá köthetné a tévéhez... Hát... ez a kabát nem csak neki ajándék... ember nézhet ki ilyen jól?!
- Ott még van ajándék - motyogja Safaa az asztalra mutatva. Zayn pedig egy mosollyal megindul arrafelé.
- Nem, nem - áll be elé Danny. - Azok... elnézést a kellemetlenségért de azokat nem kéne látnia pár... hölgynek - köhög zavartan Safára nézve.
- Te jó ég - csapom homlokon magam.
- Nem akarom tudni - rázza meg a fejét Trisha.
- Én sem! - emelem fel a két kezemet. Xav felnevet, rám néz... én pedig tényleg nem akarom tudni.
- Jó, ezt ne nyisd ki, a többi oké - vesz el onnan Danny egy zacsit majd vissza engedi Zaynt. Fintorogva pillant a srácokra végül szétszed egy újabb csomagolást.
- Boldog tizenkilencediket - mosolyog rá Lou és felsóhajtok az abszint láttán.
- Köszönöm - nevet fel megfordítva az üveget.
- Az már majdnem derékszög - motyogja Do én pedig a fejemet csóválom. 80% alkohol...
- Nem takarítok hányást! - szögezem le mindenkinek, mire csak felröhögnek. Pedig én komolyan gondolom. A falnak dőlve nézem őket. A piák sokaságát, az PS-t amit kapott és egy csomó játékot hozzá. Az erősítőket, a graffitizéshez egy csomó fújót amit a banda mindegyik tagjától kapott közösen... és ahogy az elképedt arcát nézem, azt hiszem valami igazán klassz márkát kaphatott belőlük.
- Tuti van mágnesünk! - bizonygatja Zayn míg a Safától kapott rajzot lengeti a kezében, majd rám néz. Én pedig egy sóhajjal lépkedem ki a konyhába és kezdem átkutatni a fiókokat...
- Mióta háziasszonyoskodsz? - kérdi átkarolva hátulról.
- Mióta elmentél - kuncogok fel megfordulva felmutatva pár mágnest amik még nem kerültek ki a hűtőre.
- Szeretlek.
- Boldog szülinapot - mosolygok rá és megcsókolom. Ő pedig óvatosan húz magához, érzem kezében a rajzot, míg én a mágneseket fogom, de attól még megcsókol.
- Jön a gyerek! - szól ránk Harry röhögve mire Zayn elhúzódik én pedig köhögök párat zavartan, míg meglátom Safát és Zayn kezébe nyomom a mágneseket. Ő pedig kirakja a hűtőre a rajzot magáról, és a családjáról. Mindennap röhög velem és látom rajta, hogy boldog... de most valahogy úgy tökéletesnek tűnik. Tudom, hogy hiányzott neki Bradford. De igazából csak az emberek...
- Tetszik? - kérdi félénken, Zayn pedig leguggol mellé és a rajzot kezdik együtt nézni.
- Hogyne tetszene?! El kell árulnod milyen technikával csináltad azt az árnyékolást ott - veszi komolyra a szót én pedig elmosolyodom a pultnak támaszkodva. Ha egyszer lesz gyereke, annak a kölyöknek jobb gyerek kora lesz mint nekünk. Ha lesz gyereke...? Annak.. ki lesz az anyja? Szemem elkerekedik ahogy az agyamon átsuhan, milyen lenne, ha nekünk lenne gyerekünk. Danny engem néz, és felröhög. Én pedig megfordulok inkább igyekszem leküzdeni a pánikot. Én nem szoktam ilyeneken gondolkozni! Én nem is akarok gyereket! Nem, nem, nem! Zoe... gondolj másra! Halott kis cicák... brutálisan meggyilkolt kis cicák... rasszizmus, grafológia, rorschach teszt...
- Minden oké? - kérdi halkan Danny.
- Nem - rázom meg a fejem. Jesszusom... ha fia lenne, az egész világ megbolondulna attól a kis hülyétől... Zayn félistenként néz ki. És ezek a gének ha öröklődnek...
- Mesélj...
- Danny - szólok rá míg a pultot nézem és ahogy ujjaim elfehérednek azt szorítva. Ha lánya lenne tuti kiakadna, mikor először pasi közelébe jutna. Akár csak Safaánál... vagy Walinál. Igazából, még Donál is!
- Sok kölyköt akar - veti oda unottan én pedig mérgesen nézek rá.
- Majd valaki szül neki - rántom meg a vállamat idegesen.
- Valaki? - nevet fel vissza fordulva ő is a pult és a fal felé, kizárva a többieket a szobában.
- Danny - kérem most már inkább némán utalva.
- Most mi a bajod? Nem most kell szülnöd - suttogja halkan.
- Baszki... én nem akarok ilyen komoly dolgokon gondolkozni! - sziszegem neki halkan, félve, hogy a többiek meghallják.
- De belegondoltál, mi? - nevet fel. Arcomat megdörzsölöm és minden ilyen gondolatot igyekszem kizárni. Zayn nem rossz fiú, nem ilyen téren. Valószínűleg fél órán át állna azzal a gyerekkel az édességek előtt, azon tűnődve, most elkényezteti-e ha mindet megveszi neki, vagy sem. Csak mert ő a boltot is felvásárolni neki legszívesebben. Tuti ilyen apuka lesz... - Mi ijesztett meg? Hogy belegondoltál, vagy hogy tetszett? - mosolyogva kérdez, könyököm pedig hasába landol. Felnyög, de a mosoly ottmarad ajkain. Irritál.
- Woaw - nevet fel Harry minket nézve.
- Danny, meg tanulhattad volna - kuncog fel Zayn.
- Ja - ért egyet bólogatva a hasát fogva.
- Safának megígértem egy mozit, majd holnap benézünk, jó? - néz végig a társaságon Trisha, míg megfogja Safaa kezét.
- Itt aludhatok - mondja zavartan Zayn, rám nézve, értetlenül.
- Zoe is egész nap győzköd, de bulizzatok csak - nevet fel Trisha.
- Oh... - világosodik meg Zayn. Ő indul el kikísérni őket, én pedig a konyhában maradok.
- Nem akarjuk felvágni? - szemez a tortával Xav...
- De! - vágja rá Niall.
- Kések ott - mutatok magammal szembe mire meg is indulnak. Röhögök rajtuk, a bénázásukon, ahogy végül enni kezdenek és a káoszon is amit csinálnak. Még akkor is távolról figyelem az eseményeket mikor már Zayn is enni kezdi, bár tény, hogy leginkább Danny kezéből... romantikusak.
- Imádlak - motyogom Liamnek mikor az ingemen landol a piája... Villant rám egy bocsánatkérő mosolyt és már dörzsölni is kezdi a mellkasomat mikor eltolóm a kezét egy eléggé kínos mosollyal.
- Megoldom - biztosítom őt kisurranva a konyhából egyenesen a szobánk felé véve az irányt.
- Kész! - nyög fel Ant és látom amint ráköti a telefonját az erősítőkre. A zene két másodpercen belül pedig dübörögni kezd a házban.
- Amigo! Azt hittem valami normális számot raksz be! - nyög fel Xavier rögtön a nappaliba jőve.
- Hey, Conor Maynard szent és sérthetetlen - szólok rá a mexikóira mire felröhög.
- Amúgy is, te csak rappet hallgatsz Xav - nevet fel Danny.
- Más énekes jön be? - jön utánam Zayn.
- Ja, tudod te kezdesz már unalmas lenni - nevetek rá ahogy becsukja az ajtót és lehúzom magamról a pólót.
- Köszönöm - mosolyog rám magához húzva.
- Nincs mit, reméltem tetszeni fog - karolom át a nyakát.
- Tetszik - néz végig rajtam, én pedig beleharapok alsó ajkamba...
- Erre most így nincs idő szóval... - kezdem zavartan, ő pedig mosolyogva rám néz.
- Így is kijöhetnél - puszilja végig a nyakam.
- Igen, a fiúk is biztos élveznék - értek vele egyet, mire bőrömre kuncog.
- Fél órát csak kapok szülinapom alkalmából - dörmögi míg kicsatolja a melltartómat.
- Félre érthető lenne - nevetek halkan míg egyszerűen lehúzza rólam.
- Érdekel? - néz rám szemtelenül.
- A te szülinapi bulid - vonom meg a vállamat.
- Az - simít végig oldalamon majd melleim alján.
- Hallod, ne most dugd meg! - kéri könyörgően Louis az ajtó túloldaláról.
- Szopj le! - kiabálja ki. Én rámosolygok és megcsókolom. Kezei fenekemre találnak, és úgy húz magához.
- Komolyan...! Akkor előtte legalább nézd meg az utolsó ajándékod - kopog be Xav röhögve.
- Be ne nyiss! - kiabálok ki elválva Zayntól míg takarni kezdem magam és máris valami pólót keresek.
- Siessetek - nevet tovább Xavier mire Zayn röhögve magához húz.
- Tessék, szülinapi kívánság - dob hozzám egy toppot.
- Komolyan? - emelem fel a fekete anyagot.
- Aha - mosolyog rám.
- Ezt póló alá szoktam - világosítom fel.
- De szeretsz - pislog rám úgy, mint aki győzött. Aztán rájövők, hogy azért, mert már győzött. - Az nem kell - szól rám mikor a melltartómért nyúlnék.
- Ugye tudod, hogy kint emberek vannak? - nevetek rá.
- Elég vastag az anyaga - érvel tovább, én pedig egy fintorral belebújok. - Hízhatnál, kezdek aggódni - fintorog míg végig simít kilátszó hasamon.
- Legalább egy inget kapok? - kérdem meg, mire rögtön hozzám dob egy piros kockás inget. Én pedig belebújok, de nem gombolom össze.
- Szeretem ezt a nacid - akasztja ujját az öv részébe. Lenézek a szaggatott fekete farmerre, és nem igazán tudom hova tenni, vajon miért.
- Na menj - lököm az ajtó felé, mire nevetve lép ki.
- Ennyire gyorsan elmész? - vonja fel a szemöldökét Danny.
- Kikérem magamnak - fintorgóm rá. - Meg neki is.
- Na, utolsó ajándék - nyomja Zayn kezébe a zacsit Xav. A zene tovább üvölt, de már másik szám megy. A szomszédok imádni fognak minket...
- Féljek? - kérdi Zayn felpillantva a sráckora.
- Csak köszönd meg - legyint Danny Zayn pedig belenyúl.
- Hát nem tudom srácok... - nevet fel fejét hátra hajtva. - Ennyire jó lábam nincs - húzza ki az ajándék csomagolásból a combfixet...
- Gondoltuk szerzünk egy jó éjszakát - mosolyog rám Danny.
- Ez most komoly? - nevetek fel oda lépve Zayn mellé. - Honnan veszitek, hogy ez jó rám?! - nyögök fel meglátva az alján a hozzá tartozó alsó neműt is. - És mi a faszért vesztek ilyent?! - nézek rájuk értetlenül.
- A melltartó sem semmi - motyogja zavartan Zayn jobban az aljára nézve, de nem veszi ki.
- Tekintettel voltunk rád, fekete! - emeli fel két kezét védekezően Xav. Do felröhög, végül pedig a srácok is.
- Szülinapom van - néz rám alsó ajkát beharapva Zayn.
- Felejtsd el - szögezem le fejemet rázva. Az ölébe ránt, én pedig egyszerűen ráesek. Az utolsó szülinapi ajándékát, amihez azért én is kellenék, oldalra rakja.
- Mikor senki nem látja... este? - könyörög boci szemekkel.
- Este sötét van, te se látnád - érvelek a saját javamra.
- Szülinapom van - dörmögi a nyakamba...
- Igen az - sóhajtok fel. - Este vissza térünk rá, jó? - búvok ki a beszélgetés elől.
- Jó - mosolyog rám, de képtelen elrejteni, hogy ez egy perverz mosoly.
- Shootot mindenkinek! - egyensúlyoz be a kis poharakkal Lou egy tálcán. Zayn kettőt vesz le és az egyiket felém tartja.
- Wali... hát nem is tudom, hogy neked kéne-e ez - nevet fel Zayn a húga felé pillantva.
- Szerintem nem ez lesz az első piája húzóra - kotyogok közbe, mire Do felnevet.
- Zaynra! - emeli fel a poharát Liam.
- Malik - bólogat hevesen Ant. Valaki vissza számol, és egyszerre húzzuk le. Zayn felnevet, gondolom az arcomon... másokat még köhögni is hallok, szóval még egész büszke vagyok magamra amiért csendben szenvedek.
- Még hat ilyen, és már te veszed fel a szettet minden kérés nélkül - motyogja a nyakamba én pedig nevetve mászok ki az öléből. Nincs kedvem ahhoz a szetthez... - Áthívhatod Helenát ha akarod. - szól utánam.
- Ez a te szülinapod, nem - rázom meg a fejemet újra töltve a kis poharakat...
- És? Nincs velük bajom - mosolyog rám még mindig a fotelban terpeszkedve.
- Helena? - néz rám értetlenül Xav.
- Oké, hívom én - kaparintja meg a telefonomat és már telefonál is.
- Kérlek - tartja felém a poharát Lou, mire neki is töltök. Koccintok vele aztán lehúzzuk.
- Értékeltem a videókat amúgy - vetem oda neki, míg másoknak is tölteni kezdek.
- Zayn is mondta, hogy tetszeni fog - nevet rám.
- Kösz, hogy eljöttetek - nézek rá a poharam mögül.
- A haverunk - rántja meg a vállát.
- Zayn problémás - nevetek fel.
- Főleg ha veled van valami - biccent nekem és poharát az enyémnek koccintja. Én pedig értem a célzást, ismét lehúzom...
- Előbb kidőlsz minthogy táncolj velem - karol át hátulról Zayn. Töltök ismét egy poharat és a kezébe nyomom. Érzem, ahogy lehúzza mögöttem. - Cigi? - motyogja a nyakamba én pedig biccentek neki és már ki is húz az erkélyre.
- Hideg van - nyögök fel ő pedig rögtön magához húz, míg nekem ad egy cigit, és miután a sajátját is meggyújtja, nekem is ad tűzet. Beleszívok és remegve fújom ki a füstöt az ajkaimon.
- Gyönyörű vagy - simít végig csupasz hátamon, ahogy benyúl az ing alá.
- Csak azt akarod, hogy felvegyem azt a szart - nevetem el magam.
- Nem hazudok, nem lenne ellenemre - suttogja a nyakam hajlatába, majd érzem, hogy megharapja a bőrt. Én pedig átkarolom, de a kezemet amiben a cigi van eltartom tőle. Hozzásimulok ahogy megszívja a fogai közé csípett bőrt. - Lehetne már éjjel... több szülinapi ajándékot is elviselnék tőled - kuncog bőrömre és érzem, ahogy ajkai végig súrolják vállamat.
- Érzem a piát, ne mondj ilyeneket - motyogom zavartan.
- Részeg vagy... - nevet fel.
- Akkor is - ugrok meg kissé ahogy a vállamba harap. A cigi kiesik a kezemből és élvezem, ahogy megcsókol. Hajamba túr, és a szájába nyögök, míg markába zárja jó pár tincsemet. Az, hogy ő is ivott leginkább azon látszik meg, hogy már vissza sem fogja magát. Másik szabad keze, hajam helyett a fenekembe markol, és lábujjhegyre kényszerülök, ahogy magához húz. Bentről meghallom a röhögést, és tudom hogy Helena és az ikrek azok. De most még nem érdekel annyira.
- A következő szülinapomat, kettesbe akarom csak tölteni - lihegi ahogy most én kezdem a nyakát szívni.
- Jó ötlet - karolom át a nyakát, jobban fenekembe markol, mikor nyakába harapok.
- Be kéne menni, de vagy te rángatsz be, vagy még maradunk itt - suttogja az ajkaimra.
- Ők a haverjaid... előttük is smárolhatok veled - nevetek rá míg behúzom a melegre, és végig fut rajtam a remegés a meleg miatt. Annyira jó...
- Hoztam piát az ünnepeltnek - Helena olyan boldognak tűnik ahogy még több üveg piát kap Zayn.
- Köszönöm - nevet fel elvéve az üvegeket majd magához ölelve a lányt. Akkor tűnik fel, hogy franciául beszélnek, mikor Niall értetlenül nézeget minket.
- A fele a mi ajándékunk - szúrja közbe Larry, mire elmosolyodom és megölelgetem őket.
- Torta, kaja és pia egy helyen. Ismerkedjetek - intek körbe mire megoldják maguktól és lazán bemutatkozik mindenki mindenkinek. A következő szám hallatán Danny az első aki felordít. Tudom, hogy imádja.
- It's just me myself and i... - kezdi nekem Zayn eltarolva ismét. Én pedig karjai között kezdek mozogni röhögve. Addig a kemény tíz másodpercig amíg nem nyomnak a kezembe még piát. Zayn mosolyogva néz rám, miután ő lehúzta a sajátját. A kezébe nyomom az én piámat és egy apró csók után azt is lehúzza.
- Te úgyis jobban bírod - veregetem meg a vállát míg ott hagyom, ahogy röhög.
- Mizu? - mosolyog rám Helena.
- Meh, ittam. Veled? - nevetek rá. Ezzel mindent kifejeztem... ittam. Ittam szóval, instabil vagyok. Ittam, ezért kommunikatívabb vagyok és nem olyan feszélyezett. Ittam, szóval leteperném Zaynt akár mindenki előtt is.
- Kikészülök Angeltől. Larryt akarja, aki Lau. Aztán Laut akarja, mint Lau...
- De aztán megint Laut akarja aki Larry - csóválom meg a fejem, tudva miről beszél.
- Szörnyű - biggyeszti le az ajkait. Szegény Angel soha nem tudja, ki-kicsoda.
- Akármikor átjöhetsz - mosolygok rá, mire ő csak fintorogva felbont egy vodkát. Itt hagy, gondolom keres hozzá valamit amivel bekeverhetné. Fejemet csóválva csatlakozom a srácok ivós klubbjához... ha már Zayn úgyis azt akarja, hogy jóba legyek velük.
- Nem Niall, felejtsd el - utasítom vissza az ivós játék ajánlatát. Úgy ötödjére. - Te ír vagy, te bírod a piát, én már most nem - nevetek rá, mire más áldozat után kezd nézni. Aki végül Lau lesz...
- Jó mindegy! - csattan fel Zayn, én pedig felé nézek. Do szomorkásan nézi az öccsét aki levetődik a kanapéra, mint aki tökéletesen elhagyta magát. Ajkai találkoznak az üveg szájával, és még meg is tapsolnám mennyit képes lehúzni egyszerre. Felállok és feléjük sétálok. Do felé biccent a fejével, de én inkább oda megyek hozzá. Ő mondhatott neki valamit...
- Mi a baj? - kérdem meg őt, mire megvonja a vállát.
- Családi dolog - rázza meg a fejét.
- Baj van? - kérdezek rá konkrétabban ő pedig eltekint az erkély felé.
- Elviszem Walit a szállodába, jó? Nem kell többet innia... Zayn meg még fog - vakarja meg a tarkóját zavartan. - Bevallom, nem akarom kiütve látni, már elégszer volt rá lehetőségem.
- Ha nem belőled, akkor belőle kihúzom - figyelmeztetem Zayn felé mutatva aki pontosa tudom, hogy minket néz.
- Hajrá - nevet rám. - Holnap jövünk anyával, tedd boldoggá a szülinapját, oké? - mosolyog rám, és már fel is húzza az éppen sütit evő Walit. Zayn felé fordulok, és olyan elbaszott tekintetet kapok tőle, hogy kissé megszédülök. Megfeszül, míg én megtámaszkodom a fotel karfájában... picsába. Talán nem pont miatta szédülök meg. Talán a pia... talán a kevés kaja... Megindulok felé, az ölébe huppanok, nem érdekelve, hogy túl intim a póz egy házibulihoz.
- Mi a baj? - kérdem ahogy megpróbálom elvenni tőle az üveget. De nem igazán engedi.
- Tippelj ki szarja le a fia tizenkilencedik szülinapját - mosolyog rám egy kacsintással, én pedig ledermedek. Yaser nem volt itt...
- Sajnálom - ölelem magamhoz, és most tényleg elengedi az üveg piát ahogy átkarolja a derekam.
- Leszarom - motyogja.
- Én tényleg sajnálom - motyogom a nyakába. - Annyira...
- Elfelejtetted? - nevet fel. - Ja, nekem is csak most jutott eszembe - keze hiába simít végig a hátamon, érzem, hogy ideges.
- Szeretlek - súgom a fülébe míg a tarkóján járatom kezemet.
- Csak az zavar, hogy emiatt anyu tuti veszekedett vele - fejét hátra hajtja a kanapén. Ajkaimat összepréselve nézem őt, és most utálom Yasert. Miért lett volna olyan nehéz eljönni?! Most hogy dobjam fel a kedvét? - Baszki - kezei mögé temeti arcát, én pedig úgy tennék valamit...
- Ne búslakodjatok - nyom a kezünkbe két üveg spint Larry egy bátorító mosollyal. Én oldalra rakom az enyémet, Zayn pedig csak a fejét rázva akasztja az ujját a kis fémkarikába, hogy kinyissa. De leszakad... ő pedig keservesen felröhög. Kiveszem a kezéből, és a kissé felnyílt kupakot egyszerűen lepöccintem.
- Még mindig hordod azt a szart? - mosolyog rám felemelve a kezemet. Ujjamon ott virít műanyag karika... a hülye lánykérése.
- Aham - pirulok el.
- Hozzám jössz még egyszer? - emeli fel a kezében tartott fém karikát ami a piás üvegről szakadt le. Elnevetem magam míg ő engem figyel.
- Nem lesz ez egy kicsit sok lánykérés? - kérdem meg mosolyogva.
- Nem is tudom, jó belegondolni, hogy ilyenkor izgatott leszel - nevet rám én pedig a hasára csapok. Utálom, hogy néha tudja, mikor őrül meg a szívem. Pedig tudom, hogy hülyeségből csinálja az egészet... - Mindig kétszer kell megkérdezni? - halkan nevet míg én fejemet a homlokának döntöm.
- Szeretem sokszor hallani - heccelem egy kicsit.
- Szörnyű vagy Fable... hozzám jössz? Megint? - teszi hozzá most már röhögve.
- Egyértelmű - csókolom meg, és örülök, hogy a saját kedvét is képes feldobni. Érzem amint az ujjamra húzza azt a szart, és tovább csókol. Én pedig karjaimat a nyaka köré fonom.
- Ez már lapdance! - hördül fel Danny mikor csípőm épp hogy egy kicsit megmozdul ölében.
- Azt nem tűrné ilyen nyugodtan - vágok vissza majd vissza hajolok nevető ajkaira. Élvezem ahogy csípőmbe markol.
- Zoe túl sokat ivott, ha ilyent bevállal már nyilvánosan - sóhajt fel Lau.
- Nem akartok elfordulni egy kicsit? - szól rájuk Zayn, de képtelen határozottnak tűnni.
- Nem azért, de ha ez nem igazi Lap Dance tőled Zoe, akkor az milyen? - vonja fel a szemöldökét Xav.
- Nem ennyi ember előtt mutatnám be az eféle tehetségeimet - fintorodom el.
- Biztos? - vonja fel a szemöldökét Zayn.
- Később, ha már többet ittak - egyezek bele nevetve egy hosszú csókot nyomva ajkaira.
- Tetszel részegen a szülinapomon - motyogja lehunyt szemekkel.
- Általában az év többi napján is tetszel nekem, de te tudod - harapok a nyakába és hallom, hogy felnevet.
- Igyunk - tapsol Niall hogy felvonja magára a figyelmet, én pedig kimászok Zayn öléből. Fejét rázva húz oda ölébe egy díszpárnát egy fintorral, én pedig felröhögök. Ahogy mások is.
- Látjátok, ezért nem kap öltáncot - csóválom meg a fejemet felé nyújtva egy újabb pohár piát.
- Ha kettesbe lennénk... - szúrja közbe én pedig inkább lehúzom a piát. A számok pörögnek, én pedig előre félek a holnaptól a kedves szomszédok miatt. Sőt, csodálom, hogy még nem kopogtak! Bár lehet, hogy csak nem hallottuk... Helena belém kapaszkodva húzza le már a sokadik piáját én pedig nevetve nézem.
- Babe - szól rám Zayn én pedig már ki is terülök mellette. Elém tartja a spanglit én pedig beleszívok, nem bánva, hogy ő tartja. Elpirulok, ahogy egy féloldalas mosollyal néz, és bár tudom, hogy már régen szétcsúsztam... boldog vagyok. Általában csak úgy boldog vagyok vele.
- Amúgy, szeretlek - nézek fel rá ahogy igyekszem vissza fogni a mosolygást.
- Részeg vagy, fáradt vagy, be vagy tépve... de azért édes vagy - simít végig arcomon.
- Elég lett volna, hogy te is - nyújtom ki rá a nyelvem és vissza igyekszem a Helenával kialakított táncterünkre. Látom, amint Zayn beleszív a spangliba, a kanapén ülve, kissé megereszkedő szemhéjjal. Ahogy a telefonját nyomkodja, de elmosolyodva rám néz, mikor az a szám kezdi el döngetni az ablakainkat. Oh édes istenem milyen régen hallottam! Egyedül kezdek el táncolni rá, már hülyét sem csinálva magamból. Látom amint Zayn videózni kezd és csak nevetve elfordulok tőle.
- Na... szülinapom van élet! - mordul rám én pedig vissza fordulok felé. - All i wanna do is drive home to you babe... - hangjától elmosolyodok míg alsó ajkamba harapok és megindulok felé. - Szeretlek - néz fel rám csillogó szemekkel én pedig az ölébe ülök.
- Veszem az otthoni pornót, nyugalom! - röhög fel Danny míg elveszi Zayntól a telefont, én pedig lesmárolom... Nyelve végig simít az enyémen, és egyszerűen leírok egy kört a csípőmmel. Érzem, ahogy próbál egy helyben tartani, kezem a hajába túr. Szívem olyan hevesen dobog... ettől a számtól mindig. Ez annyira hozzánk illik... mármint, mindig ez ment, ha valami fontos dolog történt.
- Ez a szám ment, mikor először lefeküdtünk - motyogom a nyakába, ahogy ő nevetve vissza veszi Dannytől a telefonját.
- Sokszor ment ez a szám sok mindenre - néz rám ahogy a füvet tovább adja Helenának. - Ha nem néznének minket két másodpercenként, már letepertelek volna - motyogja a mellkasomra én pedig igazán várnám azt a leteperést.
- Jó volna - vallom be neki, mire halkan felkuncog.
- Ötpercenként kérném meg a kezed - vallja be míg keze a fenekemre csúszik, és el se húzza onnan.
- Ötpercenként mondanék igent - röhögök rá megtépve az alsó ajkát.
- Helyes - motyogja utánam hajolva.
- Ne edd már meg! - szól rám Louis röhögve.
- Ízlik - nyújtom ki rá a nyelvem, mire tovább nevetve vissza megy Helena társaságához. Ledőlök Zayn mellé, és mosolyogva nézek fel rá.
- Hm? - kérdi engem figyelve.
- Csak tényleg egyre jobban nézel ki - rakom tenyeremet az arcára ahogy elfordítom a fejét. Ő fel nevet és oda hajolva megcsókol míg kezemet oldalra húzza.
- Gyönyörű vagy - nevet szinte a fülembe, engem pedig kiráz a hideg. Nevetve csókolja végig a nyakam, majd csókol meg igazándiból is.
- Jézusom, most már menjetek szobára! - dörren ránk Ant mire Zayn azzal a lendülettel felkap, hátam neki ütközik valami ajtónak, majd lábbal be is csukja.
- Ez a fürdő - nézek körbe kissé kábán.
- Ezt a helyiséget, még úgy sem szenteltük fel - morogja a nyakamba, míg lerángatja rólam a saját ingét.
- Minek vettem neked akármit is? Elég lett volna szétraknom a lábaimat - nevetek rá, míg lehúzom róla a pólóját.
- Széthúztam volna én a lábaidat - áll be valóban közéjük, és megcsókol. - Néha megértelek - szuszogja a fülembe míg végig harapom kulcscsontját.
- Miben? - nézek rá értetlenül.
- Annyira kurvára akarlak, hogy néha tényleg félelmetes - mosolyog rám két keze közé fogva arcomat.
- Nalátod - nevetek rá.
- Neked többször van azért ilyened - fintorog rám.
- Azért, megérthető, hogy pánikba esek a gyerek témától - förmedek rá, tekintete pedig zavaros lesz.
- Gyerek téma? - néz rám értetlenül. Én pedig gondolkodni kezdek... neki ezt nem mondtam. Ezt Dannyvel beszéltem csak...
- Ha azt kérem, hagyjuk akkor...
- Szülinapom van - vág közbe egy ellenállhatatlan mosollyal. - Mi van a gyerek témával? - enged el, ahogy megtámaszkodik a pulton és a szemeimbe néz. Én pedig érzem, hogy elpirulok. - Zoe - nyög fel, én pedig lehajtom a fejem.
- Csak olyan kibaszott aranyos voltál Safaával... és nem akartam, csak valahogy belegondoltam és...
- Belegondoltál, mibe is? - emeli fel a fejemet.
- Hogy milyen lennél a saját gyerekeddel - nyögöm ki arcán pedig a konkrét döbbenet játszik.
- Nem mersz velem egy ünnepet eltölteni, aztán össze költözni... de belegondolsz, milyen lenne, ha gyerekünk lenne - bólogat helyeslően, ahogy igyekszik vissza fogni a mosolyát.
- Nem, nem! - ellenkezek rögtön. - Abba gondoltam bele, milyen, mikor neked lesz gyereked. Én nem úgy gondoltam, hogy...
- Nekem hazudsz - figyelmeztet a fülembe suttogva, én pedig jobban érzem magam, hogy nem kell a szemébe néznem, csak a csempét.
- Talán - egyezek bele.
- És... jó apuka lennék? - nevet magához ölelve.
- Hát, annak a gyereknek tuti nem úgy kéne felnőnie mint neked, vagy nekem - vallom be neki. Elhúzódik, rám pillant, óvatosan elmosolyodik.
- Ez most így elég jó szülinapi ajándék volt, tényleg - simít végig az arcomon. Halkan formálja a szavakat, tekintete kissé elréved, ahogy engem néz.
- Az elején azért nem féltem ettől, mert te semmi komolyat nem akartál. És mikor már te is komolyan akartál, olyan volt, mintha arcon csapott volna valami. Abszurdnak tűnik, hogy ilyen fiatalon ilyen szerencsés legyek. - hadarom el neki.
- Mióta ismerjük egymást? - hunyja le a szemeit erősen gondolkodva.
- Nem tudom... másfél éve?... Lassan kettő - tippelek motyogva.
- Két éve ismerjük egymást, és még mindig részegnek kell lennünk ahhoz, hogy pár dolgot ki merjünk mondani - nevet rám míg kezei a combomra csúsznak.
- Legalább kimondom részegen és betépve - mosolygok.
- Gondolj bele, majdnem két éve ismerlek, és tökéletesen megváltoztattál mindent az életemben - olyan szépek a szemei...
- Te is - közlöm vele egyszerűen.
- Sok mindent mondanék, de nyálas lenne - fogja vissza a nevetést engem nézve.
- Átérzem - bólogatok neki egyetértően.
- Boldog vagy? - kérdi átölelve simán, és élvezem ezt a bújtatós ölelését.
- Igen - vágom rá rögtön. - Tényleg... nagyon - motyogom a meleg bőrére... hogy köt ő ki folyton mellettem. Rebecca gyönyörű nő... miért pont mellettem van? Ő érettebb és tapasztaltabb... 
- Én is - motyogja a hajamba ezzel megszakítva minden gondolatmenetemet. - Főleg, ha felveszed azt a szettet - morogja én pedig felnevetek... Zayn akkor is Zayn marad ha szerelmes belém. És ez így van jól.

7 megjegyzés:

  1. Hejj szia... remeg a gyomrom mikor latom h uj resz van :*.. imadtam <3... de ezt nem ertem "Rebecca gyönyörű nő..." ez miez? :o :( ... siess a kovivel :*

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Hali, örülök, hogy tetszik. Javítottam, hátha így érthetőbb. Sietek, csak nem biztos, hogy tudok majd minden komira válaszolni mert időm nem sok van... :/Imádás van!

      Törlés
  2. Szia Des!
    Ehej a galuska sajat magat szaggatta ki....annyira kêsz volt érzelmileg, történésbelileg, jellemileg...ez a rêsz is..
    -ehej imadtam a keszulodest, a feszult még is boldog varakozast, a kozben lezajlo beszelgetest
    -Zayn reakcuojat mindenre es mundenkire
    -ahogy megbeszélték Yaser 'hianyat'
    -ahogy Zayn bevetette tobbszor is a a szulinapom van kartyat...
    -ahogy Zoe es Zayn megbeszeltek komoly dolgokat és ahogy biztositottak a masik felet, kolcsonos erzeseikrol
    ;ugy erzem annak a videonak meg fontis szerepelesz...lesz mit nezni ha Zayn tavol lesz Zoetol, de ..'sajnos'...akor is ott lesz amikor ujabb szetvalas lesz nelyebbre furva a tort...habar akkor jo is lesz ...amolyan fejbecsapas ként: hordozhato bizonyitek ami triplan emlekezteti mit veszitett;
    Na majd megltjuk mi lesz ebbol a megerzesbol igaz illetve hamis ..
    Koszonom szepen hogy ezt a reszt is olvashattam!
    Imádtam!
    Kitartast holnap mar het kozepe aztan mar nem sokara jon a hetvege!
    Tovabbi szép estét!
    Imadlak ám!
    Teletabis nagyoleles <3

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nagyon szépen köszönöm! Komolyan nagyon örülök, hogy tetszik:3 Hamar szeretnék következő részt hozni, amolyan kárpótlásnak. Csak hát idő kérdése... Imádáááás van! <3

      Törlés
  3. Csodálatos rész lett ez is! !!! :)
    Hamar a következőt! :)

    VálaszTörlés
  4. Szia!
    Ez a rész is élvezetes volt! Nem is tudom mit mondjak... Az általad írt dolgok mindig elgondolkoztatnak. Minden egyes résznél végbe megy egy folyamat az agyamban. Először teljesen bepörgök, majd szomotú leszek, és végül mindig megjegyzem, hogy én nagyon szerencsés vagyok és, hogy az életem a könyvbeli szereplőkéhez képest nagyon unalmas. Komolyan mondom, hogy az írássaid mélyebb nyomot hagynak bennem, mint néhány könyv.

    Sok-sok szeretetel:
    Bianka

    VálaszTörlés