x--- Zoe Fable ---x
Zayn szerelmes lenne belém?! Én
meg belé. Ő belém. Mit titkol? Szerelmes? Esetleg az üveg vodkába, amit
betermeltünk... Pár másodpercembe telik, amíg feldolgozom, hogy a saját
telefonom szól. Fülemhez emelem és csak belehümmögök egy sort.
- Ben vagyok. Gáz van. Po - lihegi nekem és a szemem kipattan, rögtön.
- Mi? Hol?! Kikkel?! - pattanok fel rögtön és már lökdösöm is a srácokat kifele az asztaltól.
-
Faszom tudja, de Zoe, ezek sokan vannak. Szerintem ez Loughbrough...
vagy nem is tudom. Faszom sem jártas ebben! De Po vagy agyon veri őket,
amire nem látok sok esélyt, vagy Pot elássák, élve - hadarja.
- Hol vagytok?! - kérdezem feszülten, ahogy már töröm is előre az utat a tömegben.
- A nagy színpad közelében. A főutcán. De megtalálod, hidd el! - nyög fel és ki is nyom.
- Cseszd meg! - mordulok fel és amennyire tudok, futni kezdek.
- Mi van?! - ér mellém Zayn értetlenül.
-
Po - morgom, ahogy előre furakodok. A zene halkul, aztán már nincs is. A
srácok összezavarodnak, bár én is. - Nem jöttök oda, akármi is van - intem
le őket ahogy megtorpanok. Veszek egy mély levegőt, mintha nem is lennék csapzott a futástól, vagy talán részeg.. aztán át is lépek az embergyűrűn, amit a nép
alkot. Remek, hogy akkora a balhé, hogy a zene is leáll... -
Beszélgessünk! - kezdem a bevonulásomat, mint minden egyes évben.
Lelassítva sétálok be, tartom a szerepet. Po és egy csaj
éppen tépi egymást, jó pár gorilla meg áll és nézi. Ben oldalról kér
elnézést, de leintem. A csajhoz lépek és egyszerűen hátralököm, el
Po-tól. Po-t viszont hátra. - Mi a faszt csináltál? - kérdem sziszegve,
ahogy hátrafelé tolom.
- Ez a mocskos kurva Adam barátnője! - üvölti át mögöttem.
-
Kussolsz, most! - förmedek rá. - Adam dobott téged. Azzal jár, akivel
akar. Az már a csaj baja, hogy pont azzal a nyomorékkal jött össze. Ki ez
a család? - kérdem hátrapillantva, hátha nekünk ugorna újra a csaj.
- Tudja a farkam, de megölöm mindet! - indul meg megint feléjük. Visszarántom ismét és odalököm Xaviernek.
- Fogd! - közlöm vele szárazon és odalépkedem a kialakított kör közepére. - Elnézést a barátnőm nevében. Csak ré...
- Megfenyegette Mia Familiat! - hördül rám mély hangon egy izomkolosszus.
-
És az olasz szavak használta rossz kiejtéssel segít a helyzeten? -
kérdem értetlenül, mire megindul felém két melák. - Nem tenném - rázom
meg a fejemet, egyel hátrébb lépve. Nem meghalni akarok, csak elsimítani a balhét! - A barátnőm részeg, elnézést. Ám, ha
ez nem lenne elég indok, hozzá tenném, hogy szerelmes részeg. És azt
hiszem, ezt már mind tapasztaltuk, mennyire is kétségbe ejtő ez az állapot -
kezdem el a békítő szövegemet. Nem kell hátra forduljak, hogy tudjam,
Zayn mögém lépett. Érzem ahogy kissé hozzám ér.. az illatát pedig nehéz lenne eltévesztenem. És ha tehetném, most leosztanám, mit is keres itt.
Mellettem. Megmondtam neki, hogy ne. Viszont ha ezt megtenném, oda lenne a
figyelemfelkeltő megjelenésem. És azt hiszem, most kifejezetten nekem
kéne a dominánsabbnak lennem.
- Megtépett! - ordít rám a lány,
mire mögülem Po kezd visongani. Hátrafordulok, hogy rászóljak, de Xav
befogja a száját, laza eleganciával. Visszafordulok az ütés hangra, de
addigra már valami csávó a földön van, Zayn meg éppen a karját tekeri
felfelé. Lába a férfi lapockáján pihen. Nem irigylem a srácot, fájdalmas
póz, a koszos utcán a feje... Zayn meg csak faarccal és mérgesen, a
hátracsavart karját tartja és erősen szegezi a földhöz. Talán nem volt
rossz ötlet, hogy idejött mellém...
- Felejtsük el és mindenkinek
jobb lesz! - emelem fel egyik karomat békítően, ahogy másikkal hátrahúzom Zaynt. Hogy
mennyire kicseszettül megakarom most őt csókolni... de nem. Po faszsága
miatt persze, hogy nem!
- Egyelőre, itt mi vagyunk a főnökök - villant rám egy hiányos mosolyt az öreg foszer és három faszi meg is indul felém.
- Én meg itt Fable vagyok. Szóval vagy megáll a balhé, vagy hullaház! - lépek előre mérgesen. Most már kezd elegem lenni. Kurvára!
- Fable? - kérdi szemöldök ráncolva a férfi.
-
Értékelném, ha a fizetett seggeteket idetolnátok! - Nézek körbe mérgesen, aztán tapsolok párat hogy fel is ocsúdjanak sokkból. Azt hiszem, tanácsokat fogok adni Nancy-nek és Jay-nek is
ezekkel a faszfejekkel kapcsolatban. A tömegből kiválnak azok az emberek,
akiknek jó pár családtagom a főnöke, azok, akik az én családomhoz
tartoznak. Akik erősebbnek néznek ki és többen vannak.
- Felejtsük el - sziszegi az öreg férfi, én pedig biccentek.
-
Mehet a zene, meg az alkohol mámor, nem történt semmi! - ordítom el
magamat és megragadva Zayn kezét Po felé indok. - Te és te, jöttök
velünk. A többiek figyeljenek a rendre, hát basszátok meg! - mordulok a
nagy melákokra. - A teljesítményetek akkora nulla, hogy még ez a srác, aki
nem is érti, mi a fasz folyik itt, előbb megvéd! - mutatok Zaynra. - Pedig ő
aztán nincs megfizetve és bevédve úgy, mint ti! Erről Jay és Nancy is
hallani fog - nézek rájuk mérgesen, majd vissza Po-ra.
- Az a
ribanc! Lássam meg! Csak lássam meg és megtépem! - kezd el morogni Po,
ahogy Xavier elengedi. Visszakézből baszom őt pofán, mire meglepődve rám pislog párat.
- Bulizni akartam Po, jól érezni magam. És ez addig sikerült,
amíg el nem basztad az estémet - förmedek rá mérgesen. - Minden évben!
Minden évben eljátszod ezt velem! Na, de, hogy valami egész családdal
akard magad kinyíratni! - förmedek rá kikelve magamból. - Te normális
vagy?! Pont Adam miatt?! Egy olyan srác miatt, aki megver, lealáz, úgy
kezel, mint egy kurvát, kisemmiz és még meg is csal?! Örülj, hogy
megszabadultál tőle, nem pedig még verekedj érte! Hát hol a női
méltóságod, bassza meg?! - kérdezem elé lépve. Mérgesen néz rám, aztán
elsírja magát és átölel. Én meg felsóhajtok és visszaölelem. Mint
minden évben...
- Félek tőled - jelenti ki könnyedén Danny, mire felpillantok rá.
- Oké, talán van a családomnak egy kis befolyása az itteni életbe - kezdem el fintorogva.
- Kicsi - biccent Zayn.
-
Po, nálam alszol. Srácok, ugye nem baj? - nézek rájuk figyelmen kívül
hagyva a tényt, hogy a családom az itteni maffia szerintük. De nekem
közöm sincs hozzá!
- A te házad, te barom - nevet rám Xav, mire biccentek.
- Oké, nálunk alszol. Összeszeded magad, erre a hétre megvolt a balhé - sóhajtok fel megdörzsölve az arcomat.
- Ők kísérni fognak? - kérdi értetlenül Nick, ahogy végigméri a két leginkább kidobóhoz hasonlító embert.
- Igen - bólintok rögtön. És intek nekik, hogy induljanak. És mindenki megindul. Kivéve Zayn, ő hátul marad velem.
- Jól vagy? - kérdi megállva a tömegben.
- Te jól vagy? Köszönöm - motyogom halkan, magamhoz húzva.
- Ilyet ne köszönj. Remélem tudod, hogy akárkit összevernék érted - kuncog fel, ahogy hajamba puszil.
- Más, ha egy pöcst versz össze, vagy egy verőembert, aki nekem jönne - rázom meg a fejemet lehúzva magamhoz.
-
Bántani akart, ennyi - suttogja ajkaimra. Én pedig megcsókolom és ezt
szánom igazi köszönetnek. Magához húz a derekamnál fogva. Érzem ingemen
át a forró kezét. Ahogy kissé megharapja alsó ajkamat. - Utánuk kell
indulnunk - tol el magától egy apró mosollyal.
- Soha semmit sem kell - rázom meg a fejemet, ahogy megindulok vele, kézen fogva.
- Gondolod? - kérdi lemosolyogva rám.
- Részeg vagyok, tudom - intem őt le, mire elröhögi magát.
-
A mai szociális világ kiépítésében igen is muszáj dolgokat tenni. Mert
életösztön, hogy ne halj meg. Ezért pénz kell a mai világban. Így
dolgoznod kell - villant rám egy vigyort.
- Meg is termelhetném
saját magamnak az erdőben, mint egy remete - rántom meg a vállamat, mire
elröhögi magát. - Csak jegyezd meg, írd fel valahova! És ha kell, előjön
- villantok rá egy mosolyt.
- Honnan veszed? - kérdi értetlenül.
- Determinisztikus világszemlélet- vonom meg a vállamat.
- Hogy mi? - kérdi értetlenül lenézve rám.
-
Később kifejtem rendesen. Most elég annyi, hogy minden már megvan
rendezve. Az lesz, aminek lennie kell. És akkor, ott úgy fogsz gondolkodni,
ahogy megvan írva - rántom meg a vállamat mosolyogva.
- Ezért szarsz le mindent? - kérdezi rám mosolyogva.
- Valahogy csak lesz, olyan nincs, hogy nem - nevetem el magam, ahogy kinyitom az ajtót.
-
Van pizza! - ordít oda hozzánk Danny, ahogy én lerúgom a cipőmet. Engem
Zayn fog meg, ahogy eldőlnek, őt meg a fal, ahogy miattam dőlne el.
- Hogyan és honnan? - ordít vissza Zayn, mire elmosolyodom és megindulok befelé, szigorúan a falon támaszkodva közben.
-
Elvettem valakitől az utcán - rántja meg a vállát egyszerűen, én meg elnevetem magam és beleesek Zayn ölébe, ahogy leránt magához. Kapunk
egy-egy szeletet és enni kezdem, mikor értetlenül körbenézek.
- Hol van Po? - kérdem meg és erre már nyílik is a fürdő ajtaja, édes barátnőm pedig egy szál törülközőben kisétál közénk.
-
Megvan - közli Ant, ahogy ő is a lányt nézi. Mint mindenki. És valahogy
biztos vagyok benne, hogy Zayn is. Elvégre részeg... Felsóhajtva állok
fel és veszek ki egy szálat a cigijéből, minden szó nélkül. Aztán
kimegyek a hátsókert szerűségbe. Féltékeny vagyok, mindenkire.
Konkrétan akárkire, mert Zayn mindegyiket képes lenne megdugni, ha arról
lenne szó. És szerethet engem, attól függetlenül neki más az
értékrendje, mint egy átlag embernek. Szerinte egy csók és némi testiség
nem nagy cucc, mert engem szeret. Nekem viszont még fáj ez. Meggyújtom a
cigimet és beleszívok, míg felnézek az égboltra. Ezt az estét sem így
akartam befejezni. Egészen szépen eltudom kúrni az egész hetet. Talán
Zaynnak igaza van, tényleg semmit nem számít némi testiség. Erősen
szívok bele újra, ahogy igyekszem rendezni magamban azt, hogy engem
szeret, kit érdekel, miket gondol másról. Főleg nem a legjobb barátnőmre
leszek féltékeny. Erre még Po sem lenne képes!
- Regélj - hallom meg mögülem a hangját, mire összerezzenek.
- Tessék? - kérdem értetlenül, kifújva a füstöt.
- Mi a baj? - kérdi odahúzva a ház széléhez, ezzel takarásba kerülünk a többiek elől.
- Csak kijöttem cigizni - emelem fel a félig elszívott szálat.
- Nélkülem, egy szó nélkül - bólint mosolyogva.
- Átértékelem a dolgokat - vonom meg a vállamat, ahogy ismét beleszívok és felnézek rá.
- Milyen téren? - kérdi értetlenül.
- Lehet magánéletem, vagy azt is osszam meg veled, mikor szokott megjönni a havim? - förmedek rá, mire kiröhög.
- Előbb-utóbb magam is rájövök - nevet rám továbbra is, mire megrázom a fejemet.
-
Inkább csak kapj le - motyogom a pólóját szuggerálva, ahogy ismét
beleszívok a cigibe. A füst fele jutott csak el a tüdőmig szerintem,
mikor erősen nyomja ajkait az enyémekre. Ennyire hirtelen nem
számítottam rá, ettől viszont hátra hőkölök, ezzel már minden füst lazán
kiköt a tüdőmben. Nyelve erősen simít végig az enyémen. Én pedig úgy
érzem összeesek, úgy megremeg a gyomrom. Bírom ezeket a cigis
csókjainkat. Elhúzódik tőlem és szemembe nézve beletúr a hajamba, ahogy
félrehúzza az ingemet, ezzel szabaddá téve egyik vállamat. Érzem, ahogy
kulcscsontomat megharapja, nekem pedig kiesik a cigi a kezemből. Ahogy
földre hull, kissé visszapattan, a parázs pedig, mint a tűzijáték, úgy
szóródik szét. Arrébb dönti a fejemet kezével és megszívja a bőrömet.
Számat összepréselem és igyekszem a szívemet helyre állítani. - Nem
akarunk bemenni? - kérdezem felsóhajtva, ahogy forró ajkai végigsúrolják
nyakam vonalát.
- Po még mindig egy törülközőben próbál szexi lenni - rázza meg a fejét nyakamban.
- A szobánkra gondoltam - kuncogok fel, mire elhajolva tőlem szemeimbe néz.
- Áh, gáz lenne neked holnap, ha most kezdenél sikítozni - kuncog fel megfogva államat.
- Nagyon vicces - fintorgok rá.
- Gondolod, hogy poénkodtam? - kérdi a fülembe suttogva.
- Mennyire élvezed ezt egy tízes skálán? - kérdezem lehunyva a szemeimet, beszippantva az illatát.
- Sokkal jobban, mint képzeled - vallja be őszintén. Megcsókol újra, ahogy kezeivel mellettem a falnál támaszkodik meg.
-
Mit titkolsz előlem? - kérdezem meg hirtelen, mire elröhögi magát és
nyakamba temeti az arcát, ahogy felemel. Kénytelen vagyok a dereka köré
csavarni a lábamat, de annyira nem zavar. Főleg, hogy tart, csak
kényelmesebb és így már majdnem egy vonalban van a fejünk!
- Úgyis megtudod majd - rázza meg a fejét rám nézve, szomorúan.
- De nem tetszik - nyögöm ki félve.
- Fog - biccent nekem, ahogy halvány puszit nyom ajkaimra.
- Most őszintén...? - kérdezem komolyan, kissé bepánikolva.
- Zoe, bízz bennem! - suttogja az ajkaimra.
- Csak mondd el és fogok! - válaszolok neki majdnem olyan halkan, mint ő.
- Még nem, akkor túl sokat paráznál - hangja rekedt, míg nyakamra nyom egy puszit.
-
Hát köszi, így most abszolút nem parázok! - hördülök fel, ahogy rám néz.
Ő elmosolyodik, én viszont érzem a saját kétségbeesésemet. Elmegy? Itt
hagy? Ez egyértelmű, de ugye nem örökre?!
- Zoe, figyelj, ez olyan, hogy...
-
Ugye nem löksz el magadtól? - hadarom el neki legnagyobb félelmemet,
mire dermedten rám néz. Nagyot nyel és megcsóválja a fejét nemlegesen.
Én pedig megnyugszom.
- Soha nem tennék ilyet, élet. Szánt
szándékkal, ha neked nem ez lenne a legjobb, akkor soha sem - súgja az
ajkaimra, lehunyva a szemét.
- Hogy a picsába lehetne nekem jó, hogyha te ellöksz? - kérdezem értetlenül, az ő ajkaira meg csak egy apró mosoly kerül.
- Én elcseszett vagyok, neked nem kell annak lenned - néz mélyen a szemeimbe, én viszont megrázom a fejemet, tiltakozóan.
-
Te fura vagy, meg én is. Ezért szeretlek. Ne bassz már ki velem, Zayn,
komolyan, ne legyél hülye! Ha engem féltesz, inkább mondd el és beszéld meg
velem, hogy jogos-e, csak ne... ne lökj el ilyen faszságok miatt, amiket
csak beképzelsz, mert akkor én... - nem tudom tovább folytatni, ő csókol
meg, belém rekesztve a szót. Olyan erősen csókol, hogy félek. Félek attól,
talán tényleg el fog lökni. Keze megmarkolja a fenekemet, én pedig egy
pillanatra elfelejtek visszacsókolni. És úgy egy pillanat alatt azt is
elfelejtem, hogy miről is beszéltünk. Kezemet végighúzom a felső testén,
felfelé. Aztán megfogom az arcát és csak jobban húzom magamhoz. Kezem
hajába csúszik, másikkal pedig átkarolom.
- Po azt kérde... oh, a
picsába, bocs! - nyög fel rögtön Danny és már vissza is tolat a házba,
eltakarva a szemeit, ahogy mi szétrebbenünk. Zayn röhögve lerak a
földre, én meg köhögök párat, hogy nehogy rekedtesen szólaljak meg odabent. Beletúrok a hajamba és megigazgatom magamon az inget.
- Csak utánad - motyogja megdörzsölve az arcát.
- Gondoltam - biccentek kissé kótyagosan, aztán bemegyek a házba.
- Mibe aludhatok? - kérdi meg, maga előtt fogva a törölközőt még mindig.
- Keress a szobámban valamit - sóhajtok fel mérgesen. Komolyan, ennyi?! Ezért kellett abbahagynom a smárolást?!
- Oké - rántja meg a vállát és belejt a szobámba... szobánkba.
- Ezer bocs, tényleg - néz rám Danny száját elhúzva.
- Semmi gond - mosolygok rá, megrántva a vállamat.
-
És hol aludhatok? - hallom meg mögülem Po hangját, mire megfordulok.
Szemöldököm felszalad, ahogy meglátom Zayn pólójában. Őt. Oké, ez most
sokkolt. Szíven ütött. Fasz tudja, gáz, szar, mi a faszért van az
rajta?!
- Az az én pólóm. Ami még nem is zavarna. Kivéve a tényt,
hogy senki nem hordhatja a ruháimat, olykor Dannyn kívül. A másik
kritérium, amiért le fog kerülni rólad az a póló, mivel női nemet
vizslatva, egy ember hordhatja azokat. És az bizony Zoe, szóval vedd le! -
mondja el kimérten és ridegen Zayn.
- Hjaj, ne már, ez csak egy
póló! Zoe cuccai közül semmi nem jó rám! Hát nagyobb a mellem - markolja
meg a szóban forgó dolgokat, mire szemöldököm felvonom.
- Tudod,
néha igazat adok másoknak és nem értem, minek barátkozok veled - rázom
meg a fejemet, ahogy becsörtetek a szobámba. Kiveszek a polcomról egy
nagy, fekete pólót. Elején a muki-muki felírat és egy bénán rajzolt
vérszívó denevér. Még Li adta nekem, neki meg a
"Rocker-Metál-nagyoncsapatom-mindenfekete" időszakából maradt vissza.
Éppen ezért akkora, hogy még Zaynon is lógna. Kilépek és hozzávágom. -
Etikett, nem nagy cucc - morgom oda neki, majd levágom magam a kanapéra.
- Most féltékeny vagy, vagy mi a faszom a bajod? - kérdi értetlenül rám meredve.
-
Féltékeny, mire? - kérdezek vissza felröhögve. - Esetleg arra, hogy az
intelligencia hányadosod nem éppen kimagaslóan megugró, vagy, hogy
vetekedik egy mumbai nyomortelepen felnőtt szerencsétlen gyermekével.
Ami azt illeti, erre igen, biztosan kevesebb problémát látnék át
összetetten és a következmények sem igazán hatnák meg érzékeny lelki
világomat. De, hogy arra, hogy a dupla D-s melleid mennyire kényelmetlenek
lehetnek, arra nem. Vagy, hogy az alakod jobb, mint az enyém, nem, erre
sem. Esetleg arra, hogy képes vagy lealacsonyodni odáig, hogy megtépj
mást, arra sem. Arra, hogy együtt maradtál egy olyan sráccal, mint Adam?
Erre végképp nem vagyok féltékeny. Vagy, hogy hagytad, hogy megdugjon? Még
erre sem - csettintek kezemmel csalódottan, míg ő csak pislog rám. Ahogy
a többiek.
- Te is hagytad megdugatni magad valakivel, aki még csak nem is hajlandó veled járni! - förmed rám, mire elmosolyodom.
-
A lényeget ragadtad meg, drágám - biccentek neki egyetértően. - A
különbség, hogy én átgondoltam, sőt. Meg sem bántam. Később sem fogom. Ez
azért mérföldekkel jobban hangzik, mint a te eseted. De a barátnőm vagy,
furcsa módon. Szóval takarodj aludni, mert mára elegem van belőled! A
szokottnál is köcsögeb vagy. És ez nem az a nap, amikor eltűröm - legyintem
őt le felsóhajtva.
- Mert szerinted te nem vagy köcsög?! - kérdi értetlenül.
- De. Csak én tudom is magamról, hogy mikor vagyok az - rántom meg a vállamat.
-
Csak azért, mert ilyen a családi helyzeted, nem taposhatsz szét másokat!
Én is olyan helyről jövök, mint te! - tárja szét a karját ingerülten.
-
Ez a mondat rád is igaz, nem csak rám. Az életünk más. A közös pont,
hogy szar. Te felnevelsz két gyereket, akik a féltesóid és háziasszonyt
játszol. Az én családom meg őrült és ott van elbaszva, ahol lehet. Téma
befejezve, a család nem kerül nálam terítékre. Ami még megmaradt a
részeg állapotomból, azt még kiélvezném, szóval komolyan Po. Menj aludni! -
sóhajtok fel megdörzsölve arcomat.
- Nem - fonja össze a karjait melle alatt, mire felvonom a szemöldökömet.
- Oké, én viszont igen. Sok volt ez a nap - rázom meg a fejemet.
-
Jó éjt és bocs - intek a srácoknak, majd belépek a szobámba. Az ajtót
becsukom magam mögött és egyszerűen eldőlök az ágyon. A takaróba fúrom
az arcomat és belemorgok. Az ajtó nyitódik, én meg csak jobban el akarok tűnni.
- Minden oké, Élet? - kérdi suttogva Zayn, én meg egy visszafojtott röhögést tompítok a takaróban.
- Persze - morgom neki, ahogy érzem, hogy elfekszik mellettem.
- Nem úgy tűnsz - folytatja halkan egy fintorral. - Minek barátkozol még vele, ha ilyen és nem bírod? - kérdi értetlenül.
-
Mert neki nincs más, akiben megbízna. Én meg nem vagyok az a típus, aki
ott hagy embereket. Csak mostanában idióta, majd rájön - rázom meg a
fejemet.
- Édes vagy - mosolyodik el szomorkásan.
- Máshol ezt úgy hívják, őrült - hemperedem a hátamra egy fintorral.
-
De te zseni őrült vagy - nevet rám, ahogy magára húz. Államat a
mellkasára rakom és őt figyelem, ahogy egy párnát a feje alá rak, bár
eléggé szenvedősen.
- Hogyne - sóhajtom feladva ezt a témát.
- Mi álmaid egyeteme? - kérdi rám nézve egy mosollyal.
- Nem tudom, valami pszichológia. Londonban elég sok van, viszonylag közel is van - mondom eltűnődve.
- De a Harvardon a legjobb - néz rám egy féloldalas mosollyal, mire elröhögöm magam.
-
Ja, a Harvardon minden a legjobb. De könyörgöm, nincs annyi pénzem, hogy
kifizessek akár egyetlenegy félévet is - fintorgóm rá, ahogy
alkarjaimmal kissé felnyomom magam, így nem annyira kényelmetlen a
szemébe nézni.
- Ösztöndíj - veti fel könnyedén, mire ismét csak
kiröhögöm. Szegény tényleg elhiszi, hogy van esélyem bekerülni egy olyan
neves egyetemre.
- Zayn, oda csak az elit réteg kerül be - rázom
meg a fejemet. - Képtelen lennék olyan tanulmányi eredményt produkálni,
mint ami oda kellene. De nem is gáz. Az Cambridgben van. Ami innen
úgy... nyolc óra, talán - mondom szemöldök ráncolva. - De amúgy is, akkora egyetem hogy külön egyetemi városban van!
- Kilenc - helyesbít ki, mire rákapom a tekintetem.
-
Kilenc óra repcsivel. Tudod mikor jönnék haza? Soha. Nincs kedvem olyan
messze lenne az otthonomtól. Mármint nem is a család. Csak barátok, meg
minden... meg te - fintorgóm tovább az ablakon kinézve. - Az az egyetem
túl kemény lenne nekem. - Vallom be őszintén, kissé félve. Mert valóban,
egy olyan egyetemhez az én tudásom... Ő elmosolyodik és elfordítja a
fejét. - Mi van? - kérdezek rá a titokzatos mosolyára.
-
Szeretlek - néz a szemembe, a lepkéim, amelyek már kezdenek rutinossá
válni, lévén, hogy van kórházuk is mostanra, na ők riadót fújnak. A
szívem meg szeretne átélni érzésem szerint egy ejtőernyős ugrást, mert
hát úgy ver, mintha a semmibe akarnék kiugrani.
- Én is - nyögöm ki
végül felocsúdva. Annyiszor mondtuk már ezt egymásnak, de van, amikor
még mindig valahogy máshogyan hat az egész.
- Akkor meg minden
rendben - sóhajt fel egy könnyű mosollyal és megcsókol. A hajamba túrva
"szeretlek"-es csókkal. Maga mellé húz, le magáról. Mint egy rongybabát,
úgy ölel át és hunyja le a szemeit. Én meg csak elnyílt ajkakkal nézem
azokat a szempillákat, amiket én lány létemre megirigyelek. A fekete
haját, állkapcsa erőteljes vonalát. Itt van velem, egy városban, egy
házban, egy szobában, egy ágyban és ő aludni akar? Pont akkor, mikor
senki nem baszogatna minket? Elröhögöm magam az abszurd gondoltra, mire
értetlenül rám néz. - Hm? - kérdi összezavarodva, mire fejemet megrázom
és megcsókolom. Úgy, hogy érezze, nem csak egy jóéjt puszira vágyom.
Értetlenül csókol vissza, sőt... bátortalanul. Én majdnem megint
elnevetem magam, ahogy ráülök csípőjére és tovább csókolom. Csípőmet
megmozdítom rajta, ő pedig kezeit a fenekemre vezeti. - Még fent vannak
és akármikor benyithatnának - sziszegi ki a szavak ajkain.
- Szóval nem akarod? - kérdezem a fülébe suttogva, míg nyakára nyomok egy puszit.
-
És ilyenkor folyton megkérdőjelezem, hogy valóban olyan ártatlan vagy-e,
mint nekem mutatod - mordul fel, ahogy egy pillanat alatt maga alá
fordít.
- Részeg vagyok, bátor vagyok - kuncogok rá, ahogy szétnyitom lábaimat és így könnyebben el tud helyezkedni.
-
Folyton részeg leszel mellettem, ha így csinálod - suttogja a fülembe,
míg én megharapom a nyakát és beletúrok a hajába. Pólóját lehúzom róla
és kreol, szálkás teste még most is elkápráztat egy pillanatra. Az ágy
végébe dobom a pólóját és hagyja, hogy felüljek, míg ő is ül. Lekapja
rólam az inget. Átkarolom és ismét megcsókolom, mert ez most valahogy
kell. Mindezek után muszáj csak kicsit másra gondolnom és ki más lenne
képes ezt nálam elérni, ha nem Zayn? A gatyám úgy egy perc alatt kerül le
rólam, ahogy róla is. Ujjai, ahogy oldalamon végig szántanak remegésre
késztetnek. És ahogy melltartómat kikapcsolja, mikor kissé vadabbra
váltok, érzem, hogy libabőrös leszek.
- Miért van az az érzésem, hogy ez az egyetlen nyarunk van? - kérdezem értetlenül, ahogy nyakamba csókol.
- Mert utána megyünk az álmunk után - suttogja vállaimra.
- Te mész utána - húzom vissza arcomhoz.
-
Később, Zoe - rázza meg a fejét, ahogy magához húz és megcsókol. Keze
végigsimít melleimen, én pedig tarkójára csúsztatom kezemet. Kezével
fenekembe markol és kissé felmordul, ahogy felfelé húz. Én a térdeimre
helyezem a súlyt, neki pedig nem kell gondolkodási idő, máris lehúzza
lábaimról a bugyit. Amíg én leszenvedem magamról az utolsó anyagot,
addigra visszafordulva már csak egy csupasz félisten Malikkal találom
szembe magamat. Hátát a falnak veti és rám mosolyog, ahogy magára görgeti
az óvszert. Amolyan ködös tekintettel mér végig. Amikor hirtelen
mindent megjegyzel. Azt is, hogy a lámpa fénye hogy vetül a szekrény
miatt a falra. Megindulok felé, ő pedig elmosolyodik féloldalasan.
Derekamért nyúl és konkrétan magához ránt. Visszafogok egy nyögést,
ahogy hozzám dörzsölődik és egy pillanatra zavarban leszek a tudattól,
hogy ennyi elég is ahhoz, hogy olyan nedves legyek, ami szerintem nem
normális. Derekamat megfogja és kissé feljebb húz. Aztán lassan visszaenged, én pedig fejemet a nyakába temetem, ahogy lassan belém csusszan.
Úgy fél percig egyszerűen mozdulatlanul ülök az ölében és igyekszem
szokni, ismét. Túl fura ez nekem. Lehet, hogy inkább csak ő fura. Mármint,
hogy ő pont velem... hogy mi. Nekem ez még mindig fura. Hajamba túrva
húzza hátrább a fejemet és csókol meg. És ilyenkor már nem is olyan fura
minden. Csípőmet megmozdítom és ő szinte rögtön megakad a csókban.
Tovább mozgatom a csípőmet, míg megharapom alsó ajkát és meghúzom,
ahogy körmeimmel kissé végig karmolom felsőtestét, épp, hogy csak
gyengén. Halkan nyög fel, ez tetszik. Imádom. Ajkaim végig súrolják a
nyakát és keresek egy szimpatikus helyet magamnak. Nyaka közepe most
úgy egészen szimpatikus, fogaim közé csípem a bőrt és kissé megszívom.
Derekamba mélyednek ujjai, én pedig elmosolyodom, ahogy ismét megszívom a
bőrt, majd puszit nyomok ugyan oda. Fejét hátra hajtja, ahogy csípőmmel
leírok egy kört. Ádámcsutkája mellett kegyetlenül szívom meg ismét a
bőrt, mire felmordul és csípője mozdulatom elébe megy. Ezzel pedig
kicsikar belőlem egy hangosabb nyögést, mint terveztem. Hajamba túrva
kissé hátrafeszíti a fejemet és a kulcscsontomat megharapja. Szemeimet
lehunyom és alsó ajkamat beharapom, hogy ne nyögjek fel ismét. Apró
puszikkal hinti be a mellkasomat, már amikor éppen random nem szívja meg
a bőrömet. Csípőmmel ismét leírok egy nyolcast és ennyi elég ahhoz, hogy
ő fejét a nyakamba temesse míg átölel. Derekamat megfogva mozgat magán,
homlokát enyémnek támasztja. Leheletünk keveredik, gyomrom megremeg,
ahogy szemembe néz. Szemeimet lehunyom, ahogy nyelve végigsimít alsó
ajkamon. Szuszogásom erősödik, ahogy hanyagul, de baromi jól megcsókol.
Átkarolom a nyakát, hajába túrok, ő pedig most rendesen csókol meg. Én
pedig képtelen vagyok tovább mozogni, ahogy végigsöpör rajtam az
orgazmus. Ő viszont tovább lök rajtam és szorosan húz magához. Aztán ő
is abbahagyja a mozgást és felmordul. Nyakába hajtom a fejemet és
lihegve igyekszem elérni, hogy normálisan lélegezzek. Jó pár percig csak
ölel magához, aztán óvatosan oldalra rak, ő feláll és kidobja a kukámba
az óvszert. A telefonomra nézek és furcsán, de realizálom, hogy ő úgy
másfél órája jött be hozzám. Nem tűnt ennyi időnek. És ez ijesztő. - Fel
szeretnél öltözni? - kérdi rám pillantva, felemelve pólóját.
-
Hát, szerinted ránk nyitnak? - kérdezem felröhögve, mire szemöldökét
összeráncolja és hozzám dobja a pólóját és az én francia bugyimat.
Felveszem mind kettőt, míg ő egy sima alsógatyában lefekszik mellém.
- Tudod, örülnék neki, ha mindent megjegyeznél - suttogja rám nézve, míg én a nyakán lévő szívás nyomokat figyelem.
- Mindent megjegyzek - nézek fel rá egy fancsali mosollyal.
-
De azt is, amit mondok. És úgy, ahogy mondom, nem továbbgondolva. Akármi
is az álmom, vagy a tied és akár melyikünké is válik valóra, mindig
rohanok, ha gáz van, jó? - kérdi hátratűrve egy tincsemet, de nem segít
ez azon, hogy a torkom összeszorul.
- A te álmod úgy három hónap és valóra válik. Az enyém, ha szerencsém van, akkor még úgy... kilenc év - röhögöm el magamat.
-
Zoe, ez a nyár még úgy, lazán a miénk. Minden felelősség és változás
nélkül - motyogja ajkaimra, mire felnézek rá kissé félve. - Ne, ne
kérdezz! - nevet rám. - Aludj, fogadd el, szeress, legyél az enyém,
tépjünk be együtt, feküdjünk le minden este, basszunk be minden héten,
csináld, amit akarsz, szívd ki a nyakam, húzd az agyam, flörtölj előttem
másokkal fogadásból, szívass engem a saját haverjaimmal, legyél
szégyenlős, pirulj el tőlem, maradjon mocskos a fantáziád, továbbra is
szarj le mindent, érd el, amit el akarsz, nézz a szemembe, nyögd a nevem,
dadogj zavarodban, dobáld előttem a vörös hajad, bámulj rám a zöld
szemeiddel, mutasd meg a vékony derekad, mutasd meg a verhetetlen
feneked, tépd szét az ajkaimat, vagy akár engem is, vedd el az eszemet,
húzz fel annyira, hogy leteperjelek, érd el, hogy ennél is jobban beléd
szeressek, érd el, hogy ennél is jobban függjek tőled, maradj ilyen
kibaszott jó fej, maradj az enyém, maradjunk együtt, de ne kérdezz rá
semmire! Ezen a nyáron ne - hadarja el kétségbe esetten, míg magához húz.
Én pedig csendben feldolgozom, már amennyire tudom...
Kukucs! Íme a rész, remélem tetszik. Véleményt hagyjatok komiban hogy tudjam azért mit gondoltok. A félévi eredményeket a suliból szívesen várom:D Tessék feliratkozni és pipálni! Imádás van, puszi! :3
Kukucs! Íme a rész, remélem tetszik. Véleményt hagyjatok komiban hogy tudjam azért mit gondoltok. A félévi eredményeket a suliból szívesen várom:D Tessék feliratkozni és pipálni! Imádás van, puszi! :3
Wao!
VálaszTörlésEz kibaszott jó lett! : izgalmas, erotikus és romantikus is!
Hát Po egy büdös kurva,én úgy rühellem!
Jó hogy Zoe ilyen befolyásos, hogy van tekintéje!
Nekem nagyon tetszett!
Siess a folytatással!
Imádtam :-) Egyszerűen lenyűgöz az egész sztori imádom olvasni. Po-t már rég megtéptem volna. Remélem egyszer Zoe elküldi a fenébe. Jahj már nagyon félek, hogy mi lesz a nyár után, de kíváncsi vagyok, hogy fogod folytatni. Váron a kövo részt, puszi ❤❤
VálaszTörlésTe jó ég...Po egy ribi, de kit érdekel? A lényeg most hogy mi lesz ebből az egész Harvardos és x-factoros sztoriból... Kiváncsi vagyok mi lesz mert egyszerűen lövésem sincs... A te esetedben minden előfordulhat😀 örülök hogy újra rendszeresek a részek és nagyon tetszenek, így tovább és kitartást, puszi; Viki
VálaszTörlésnagyon jó lett kövi részt gyorsan
VálaszTörlésEzt a megjegyzést eltávolította a szerző.
VálaszTörlésJaj imádom
VálaszTörlésNem tudom megérteni hogy tudsz ennyire de ennyire joo írni
Ez nagy tehetség
Es a sztori
Imádom ahogy zayn viselkedik, ahogy Zoe gondolkodik
Viszont po egyszerűen irritáló
Néha (mindig) úgy érzem hogy zoe helyébe akkora pofont kevernek le neki .hjaj
Szóval nagyon ügyes vagy úgy tovább
Remelem hamar hozod a kövi részt !!!
Csooook
Frenetikus voolt!
VálaszTörlésZoe akarok lenni. :/ <3
VálaszTörlésZaynie annyira cuki. Nagyon jó volt, imádtam. <3 <3
Momdjuk azt a hülye picsát megtépem, arra számíts. Xd <3
Siess!
Csajok. Mikor lesz uj resz??:)
VálaszTörlés