2017. április 17., hétfő

203. Rész

x--- Zayn Malik ---x


A telefonomon pörgetem végig a képeket. Ahogy ott ál a semmi közepén, vigyorog a kamerába. A vörös haját fújja a szél, míg a többi katona teljesen felfegyverkezve készen áll mindenre. Ő pedig csak gondtalanul mosolyog a kamerába. Én pedig a telefonomra... Eltelt négy hónap, de legalább él. És ha haza jön, majd beszélek vele.
A fintorba torzult ajkai, a kezét takaró szeme míg csak fekszik egy... kicseszett harckocsin és napozik. Nem tudom ki a férfi mellette, de túl idős Zoehoz. És ez megnyugtat. Akármilyen köcsög is vagyok. Helena elküldte nekem a linket az oldalhoz, ahhoz, amit vezethet mint fotós. Több kép van itt, mint a facebookon. Ez egy másfajta projekt. És megkaptam a képeket Zoeról. Ami talán szánalmas... sőt biztosan az. De legalább tudom, nagyjából hogy van. És nem mindegyik kép boldog. A következő képen Zoe az ágyon fekszik. Keresztbe... a lábai a falnak vannak támasztva kinyújtva. Fogyott... megint. Biztos sokat edz... nem kéne neki. Vagy legalábbis többet kéne akkor ennie. A plafont nézi, a feje lelóg a földre és csak a kezében forgat egy rubikockát míg felfelé bámul. Helena és az ő fotós technikái... szerintem ez egy panoráma kép... mivel sikerült neki megoldani, hogy a plafon is látszódjon. Az a sok dolog, amit Zoe oda ragasztott. Képek emberekről... barátokról... rajzok, számok, nevek, szavak. Rengeteg minden. Fél órája csak azokat nézem, hogy ő miket néz ott. A családja minden tagja ott van. Ahogy a haverjai is. Dannyiék is... Ott van egy rajzom is, sima összevisszaság. Indák, levelek, madarak. Az egész fekete és zöld. De ott van. Lapozok a képek között... belebolondulok, ha mást is találok még a plafonján, szóval inkább hagyom. Kép amint az asztalon alszik, egy csomó papír felett amit persze elhomályosítottak. Kép amint a hajába túr és a papírokat nézi. Kép amint valaki fekvőt nyom úgy, hogy a hátán ül és olvas. Ezt velem is csinálta, mikor edzettem. Rám ült, és csinálta tovább a dolgát. Képek, ahogy edz... persze, hogy edz. Istenem... mennyire feszes lehet a teste már... de akkor is ennie kéne. Többet, sokkal többet. A következő képen azt hiszem az egész csapat rajta van. Mögötte van rengeteg férfi katona ruhában. És mind térdel, de még így is magasabbak majdnem, mint Zoe. Ő maga pedig csak fintorogva csípőre rakott kézzel látszik, hogy éppen a szemét forgatná, míg mindenki más nevet. A következő képen viszont már ő is mosolyog, de csak sunyin. Mikor nem akarja, hogy észrevegyék, hogy igazából valóban ő is jól szórakozik... a képek eltűnnek, mellettem a kamerások éledezni kezdenek én pedig felocsúdok arra, hogy anyám hív. Oh igen... megkapja a házat. Hogy máshogy tudnám elterelni az egyik idegességemről a figyelmemet, ha nem a másikkal?
- Szia anyu - köszönök bele rögtön.
- Javadd...
- Tetszik? - Remélem tetszik neki...! Kész idegbajt kaptam, mire kész lett a ház.
- Ez gyönyörű - hallom, hogy elcsúklik a hangja, én pedig nevetve nézem inkább a padlót. Utálom, hogy most éppen vesznek a kamerák, kurvára nem akarom ezt megosztani senkivel. De ugyebár nem én döntök... az életem már rég nem a saját döntés sorozataimból alakul... Ez kell a népnek, egy aranyos kisfiú aki szereti a családját és van szíve. Egy kis kedvesség kell a rosszfióból aki nem oszt meg magából semmit a közönséggel. 
- Örülök neki anyu...
- Soha nem hittem volna hogy... hogy egyszer eddig eljutsz és ugyan olyan kis kölyök maradsz, mint voltál ez...
- Te gondoskodtál rólam, most már én gondoskodom rólad... - összeszorítom a fogaimat arra, hogy hallom, hogy szipog. - Megérdemled anya, csodás vagy. - Nem maradtam ugyan az a kis kölyök... nem hagyják, hogy ugyan az a kölyök legyek. Nem lehetek ugyan az a kölyök.
- Zayn!
- Anyu! - Elneveti magát, és én is...
- Nagyon... nagyon büszke vagyok rád. És nagyon szeretlek, ugye tudod?
- Oké, akkor én most lerakom, mielőtt sírnék - kínosan nevetek fel, míg megdörzsölöm az arcomat és felállok a padról.
- Szeretlek Javadd!
- Én is téged anyu - kinyomom őt, mert tényleg gáz lenne ennyi kamera előtt sírni. A zsebembe süllyesztem a telefont, kinézek az ablakon és nem bírom tovább. Inkább a tenyereim mögé temetem az arcomat és felsóhajtok... mindig emlékezz honnan jöttél, emlékezzek miket ígértem. Emlékszem... és ő emlékszik?


x--- Zoe Fable ---x


Picsába. Elemelem a fejem az üvegtől, ahogy minden egyes pillanatban nekiütődik. Hasogat... az anyagon át nézek előre. Oldalra fordítom a fejem, előre húznám a kezem... de nem jön. Csak valami éles fájdalom. Újra megmozdítom és a szemeim elnyílnak ahogy hirtelen felfogom. A fejemen egy zsák van... a kezeim pedig megvannak kötve. És a kocsi megy alattam... A szívverésem háromszor olyan gyorsra kapcsol, és máris próbálok az anyagon át még többet látni, de esélytelen. Pár másodperc... mindig pármásodperc és eszembe fog jutni minden. Eszembe kell, hogy jusson minden! Megerőltetem magam... muszáj... kiküldték egy kis csapatot felderítésre. Csak egy elhagyatott falu lett volna már alapból... nem is tudom miért mentem ki. Unalomból?! Mert rutin lett volna...
- Noah? - Ő ült mellettem... nem emlékszem mi történik.
- Shh - szól rám sokkal halkabban. Az ütés a tarkómon túl hirtelen ér. Előre esek, lefejelek valamit és a földön kötök ki. Felnyögök a korántsem barátságos bánásmódra. Ki hitte volna, hogy kihúzok itt fél évet... és azután fogok meghalni? Elmosolyodom a kellemetlen gondolatra... A fejemet vissza ejtem a földre és inkább hagyom magamat sodródni az árral. Nem tudok mit tenni... próbálom kiszabadítani a kezem, de nem megy. Nem bírom levenni a fejemről ezt a szart... felállni sem bírok! És fejben akár térképet alkotni, merre tartunk... esélytelen. Hasogat a fejem... próbálok rájönni mi történt de egyszerűen nem tudom. Azt hiszem talán leütöttek. Legalábbis a tarkóm zsibbad és lüktet, és nem csak a mostani ütéstől. Hogy fogom kihúzni magunkat ebből a szarból?! Az agyam leblokkol, próbálok kigondolni valamit, de semmi nem jön össze. Főleg mivel azt sem tudom, mivel állunk szemben jelenleg. Hallom magam körül a beszédet, de nem értem. Picsába... talán ha hagytam volna, hogy Zayn tanítson nekem pár nyelvet, ami előfordul a családja néhány részében... talán akkor most több esélyem lenne a túlélésre. A vérem zsibbadva kering a testemben amikor megáll a kocsi.
- Maradj nyugton, megoldjuk - Ian olyan gyorsan hadarja el, hogy csak akkor fogom fel, mikor már a kocsiból rángatnak kifelé. Lábra állítanak, én pedig próbálok kitalálni merre kéne mennem. Néha összecsuklik a lábam, de csak húznak maguk után. Mi lehet a legrosszabb ami történhet? Megkínoznak mielőtt megölnek... Egy hajszál tart vissza attól, hogy ne röhögjek fel, a saját morbid és kicsit sem humoros viccemen. Érzékelem, hogy egy épületbe érünk be, mivel a nap égető meleg eltűnik. Épület... egy épületnek van alaprajza. Az fontos. Előre három lépés... a zsákon át próbálom nézni a terepet, hátha külső dolgot is látok, amit megjegyezhetnék... de mindössze az útra figyelek és a lépésekre. Akkor is csak ismételgetem magamban, amikor fejjel veszem le az ütést a padlótól. Nyikorgó, éles hang... tipikusan mint amikor a villát végig húzzák a tányéron... amitől leginkább sikítanék és hánynék annyira rossz. A zsákot úgy húzzák le a fejemről, hogy szerintem egy-két hajszálam is biztosan a halálát lelte benne. Értetlenül nézek körül, míg az agyamra bízom, hogy megjegyezze a kiutat innen. Rács... rács? Rács. Miért vagyok egy ketrecben?! Felüllök, de erre már épp, hogy alig van helyem. Nézem a többieket, akiket szintén ilyen kis... ketrecekbe raknak. Na ne... Ezt ne... Idegesen nézek Adamre, aki velem szemben van. Alig láthatóan bólint nekem én pedig hátrább csúszok.
- Valami előre láthatólagos terv? - szólok rá a mellettünk elsétáló férfira. A hátam mögé kiabál valamit én pedig felsóhajtok. - Még csak abban sem vagyok biztos, hogy ez arab... - nyögök fel a térdeimre hajtva a fejem.
- Zoe! - Értetlenül nézek fel Noahra, aztán a hirtelen sokktól egyszerűen gyorsan felsikkantok. A hátam ívbe feszül a jéghideg víz miatt amit rám öntöttek. A szemeimet kikerekednek. Minden izmom megfeszül a hirtelen változás miatt. Aztán elernyesztem magam és hátra nézek. - Meg ne szólalj! - Noah nekem sziszeg, és nagyon nehéz visszafogni magam. De megteszem, feléjük fordulok, átkarolom magam, és máris remegni kezdek a hideg miatt. A copfom a hátamra tapad, ahogy minden egyes ruhadarabom a bőrömre... a picsába. Körbe nézek... lézengenek mindenhol. Van aki kártyázik... van akiknél fegyver van. Oké, szóval vajon értik a nyelvünket, vagy ők sem értenek minket, mint mi őket.
- Mit nézel? - szól rám Adam halkan.
- Kísérlet - suttogom vissza egy mosollyal. Noah mar nyitná a száját, de elüvöltöm magam.
- Tűz van! - mindenki felnéz... és a társaság nagy része rögtön felugrik és körül néz. - Akkor most már tárgyalhatnánk? - Kérdezek rá, az egyik fegyveresre nézve egy mosollyal.
- Ügyes - jegyzi meg nevetve a kártyázós asztalnál ülő... magas, vékony. Fekete rövidre nyírt haj, sötétbarna szem. Semmitmondó kinézet mégis. Csak mint a halál maga... - Akkor most közölném, hogy egy a szakmánk, szóval ne próbálkozz semmivel - higgadt mosolyt villant rám, majd a két lapját felfordítva előre tolja. - És ne ölesd meg magad, ha kérhetem. Sokat érsz, és mókás lenne veled ismerkedni - biccent nekem egyet, majd szimplán távozik a teremből egy sornyi utasítás után.
- Szopóág - közlöm velük, vissza fordulva.
- Tíz per mennyi? - Sóhajt fel Ian a fejét dörzsölve.
- Pszichológus... - ez az értékelésem egy tízes skálán. Mit keres egy ilyen helyen egy pszichológus?! Én mit keresek itt?!
- Szorzod be kettővel - motyogja Noah az ajtó felé nézve, amin behoztak minket. Mert most ugyan olyan cellákba dugják Maxet, Olivert, Petert és Fredet is mint minket.
- Na ez a szopóág - motyogja Adam, ahogy végig nézzük, hogy lehúzzák a fejükről a zsákokat és eloldozzák őket.
- Legalább együtt szopunk. Az ezredes úgyis csapatépítést akart - fintorodik el Fred.
- Beszélik a nyelvünket, de inkább valami mást használnak, amit nem értünk - tudatom velük a kevéske információt.
- Úgy laza száz, százhúsz kilométerre vagyunk a bázistól - nem vészes, bár gyalog necces.
- Zoe kapott egy hideg zuhanyt, nem tudom mi a logika mögötte.
- A szadizmus? - teszem fel a költői kérdést kicsavarva a hajamból a vizet.
- Egyéb remek hír?! - dörren fel Max körbe nézve.
- Oh... van itt egy pszichológus - jegyzi meg hisztérikusan röhögve Noah. Aztán valahogy inkább keserves nyögés lesz.
- Zoe? - néz rám Max, mint aki arra vár, hogy közöljem a további rossz híreket.
- A szó szoros értelmében van itt egy pszichológus. Még egy rajtam kívül, Max - magyarázom meg neki fintorogva.
- Ez mit jelent egy tízes skálán.
- Szopóág szorozva kettővel, aztán szorozva a pszichológussal, ami a négyzeten a kalitkával és a régi kínzó dolgokkal. Már ha azt is nézzük, hogy régen kínázás volt, hogy jeges vízzel öntögetnek... - motyogom magam elé. - Akkor egy erősen hatost mondanék, ha szabad megengedi a gyenge női mivoltomat! - Ráförmedek, de csak mert képtelen vagyok felfogni, hogy mindenki skálázást kér tőlem, mikor ezt a helyzetet nem lehet leskálázni! Ez szar! Ez extra fosul szar és fázom!
- Oké - von vállat Fred.
- Tipp? - szisszen fel Ian körbe nézve.
- Túlélni? - mosolyog rá Adam.
- A megvalósítás érdekelne, ha már így kérdezed - ironikus mosolyt villantok rá, ő pedig csak nevet. Pszichológus vagyok... ez a dolgom... ne kezeljük feszülten a helyzetet. Még lélegzem... és még ők is lélegeznek. Eddig jó...


Kukucs. Szép estét/éjjelt/napot! Imádás van

12 megjegyzés:

  1. Lol első vagyok így fél 3 körül.... na mind1 xD

    Am imádom ezt a részt is és főleg Zoét!
    Hamar a kövit ;)

    VálaszTörlés
  2. Lol első vagyok így fél 3 körül.... na mind1 xD

    Am imádom ezt a részt is és főleg Zoét!
    Hamar a kövit ;)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Félhárom körül előfordulhat:D
      Örülök neki, most hozom a következőt:) Imádás van! <3

      Törlés
  3. Ez hihetetlen volt! Atya világ erre csak annyit tudok mondani, hogy hűű.
    Nagyon kíváncsi vagyok, hogy vajon mi lesz. Kik rabolták el őket? Vagyis inkább kik tartják fogva őket? Hol van Helena? Mi lesz velük? Jesszus annyi kérdés fogalmazódott meg bennem ...
    Remélem hamarosan választ is kapok rá :)
    Imádás van! ❤❤❤

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia :)
      Át érzem...bennem is tombolnak a kerdesel es vagy ket teljes percig tatogo hal szindromam volt ..ami ennel a frenetikus tortenetnel gyakran elojon...
      Bocs h megint itt pofazok... :)

      Törlés
    2. Szia! :)
      Örülök, hogy írsz :) Hal szindrómám nekem is volt :D Plusz egy oooo is kijött belőlem. Majd elkezdtem páromnak magyarázni, hogy mi történt mert látta a reakcióm :D Tegnap mikor megláttam, hogy van fent rész, egy picit elsikkantottam magam izgatottságomban, párom rám néz, mosolyogva kérdezi: Van rész? :D
      Tudja, hogy ha van fent rész akkor sokszor így reagálok, mert megörülök :D
      Már vártam egyébként egy ilyen részt, vagyus nem ilyet, csak hogy mikor kerülnek tényleg nagyon durva helyzetbe és ez... Hát sokkolt. És most nagyon nagyon kíváncsi vagyok, hogy vajon mi lesz.

      Törlés
    3. Kukucs! Örülök, hogy így elbeszélgettek:D És annak is, hogy ilyen hatással volt rátok a rész:)
      Hahahaha, jó így olvasni ilyeneket, mármint hogy még a párodnak is ezt meséled és így ismer téged, ennyi reakció után:'D
      Nemsokára rakok fel új részt, imádás van!:3

      Törlés
  4. Szia Des!
    'Még lélegzem és... még ők is lélegeznek. Eddig...jô'
    Igen Zoé eddig jô...de hogyan tovabb...Zoég folytasd..kerlek...szepen...
    Adig is felkaplak benneteket ketrecestol es jottok velem a feher hazba....ugy is mindjart oda indulok....mig engem turaztatnak addig benneteket ellatnak....Zoe te pluszba meg is melegszel...:)
    Nagyon szuper volt Des,koszonom szepen hogy ezt a reszt is olvashattam!
    További szêp napot!
    Imádlak ám <3!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kukucs!
      Fehér ház? Oda indulni? Turáztatni?!
      Én köszönöm, imádás van!:3

      Törlés
    2. Szia!
      Fehér ház aza korház...
      Hát a turáztatás elvileg kezelés...változô, hogy éppen mit csinálnak...most csak simma együtt dolgozás van :) szinten tartás....
      Csak mikor olvastam ezt a részt eszembe jutott, hogy én aznap -is- ott leszek...és simán vihetem őket is..
      :)
      Na megyek megnézem, hogy hogy van a bagázs...ugye nem nyirtál ki senki jôt? Ugye nem...:)?

      Törlés
  5. Szia!
    Wow!Te. Jó. Ég. Mi ez már?! Pfuu és itt abbahagyod?! Hát! xD Hamar hozd a jövőt pls, nagyon kíváncsi vagyok mi lesz a folytatás. ❤

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kukucs!
      Hát ez már ez. Mindig ilyenkor hagyom abba... :D
      Hozom a jövőt :'D
      Imádás van! <3

      Törlés