2017. február 4., szombat

162. Rész

x--- Zayn Malik ---x


- Csak azért lett meghívva, hogy legyen híres ember az esküvőmön - elröhögöm magam Nancy kijelentésére. Főleg, mivel leordított valakit, amiért képet mert csinálni Zoeról és rólam.
- A húgod is híres - osztom meg vele az apró információt.
- Ő a húgom... ő egy kis nyomi... - fintorodik el Zoera nézve. Ő megforgatja a szemét és a kezét a combomra csúsztatja.
- Akit a békáktól fogadtatok örökbe - vágja rá egy helyeslő bólintással.
- A húgom vagy, sohasem fogom elfogadni, hogy híres lettél. Nem tudok hozzád máshogy viszonyulni - szerintem nekem az a mosoly jobban esik, amit Nan villant, mint magának Zoenak.
- A családom is így van ezzel nálam - azt hiszem, ezzel mindenki így van.
- Két híres ember jobb, mint a nulla - vonja meg a vállát Brian. Azt hiszem, neki nem esett le, hogy poén volt. - Nem énekelsz valamit? Tuti van esküvőre alkalmas dalotok. - Esetleg az új albumról, szóval, hogy...
- Nem - szól közbe Zoe elkerekedő szemekkel. - Tudom, hogy nem vagy jogász... de ennyire hülye ne legyél! A törvények miatt sem énekelhetne, hátha valamelyik idióta vendég felrakja! - kezemet a kezére simítom és mosolyogva nézem őt. Imádom, ha kiakad. Leginkább akkor, mikor nem rám.
- Oké, oké bocs - hördül fel Brian a szemét forgatva.
- Cigi - motyogja Zoe és már fel is áll. Végignézem, hogy pár könnyed lépéssel elviharzik ebben a halvány rózsaszín ruhában.
- Cigi - sóhajtok fel én is felállva és ott hagyva őket. - Cica, énekelhettem volna - osztom meg vele halkan. - Elintéztem volna - idegesen gyújtja meg a cigijét és rám sem néz.
- Az új albumról?! - néz fel rám végül. Szív egy mély slukkot és látom, hogy folytatni fogja. - Kurvára nem - röhögi el magát a fejét rázva.
- Ennyire nem vagyok vészes - mosolygok rá, míg elveszem tőle a cigit egy slukk erejéig.
- Nem akartad, hogy reagáljak rá. Nem fogok reagálni rá - hadarja el gyorsan.
- Jogos - mosolygok le rá... nem túl őszintén. De mosolygok. Tényleg nem akarom tudni, mit fog reagálni egy körülbelül egy órás szerelmi vallomásra. Ami már nem jelent semmit.
- Amúgy is, nem azért hívtak, hogy énekelj. Ez gáz - horkan fel lehamuzva a korlát túloldalán.
- Nem mintha baj lenne nekem - döntöm oldalra a fejem.
- Nem mintha érdekelne, mi baj neked - elröhögöm magam, ő pedig megforgatja a szemeit. Oda adja a cigit, én pedig elszívom a végét.
- Nyugiság van - húzom magamhoz, ahogy a korlátnak dőlök.
- Nyugodt vagyok - homlokát a mellkasomnak dönti, végig simítok a tarkójától lefelé a hátán. Jobban hozzám bújik, én pedig elbújtatom a karjaim között.
- Hordhatnál többször világos színeket - ajánlom fel neki, ahogy hátrább hajol annyira, hogy rám nézzen.
- Nem vagyok oda a világos színekért - persze, hogy nincs oda értük. Az apja halála előtt volt még néhány világos ruhája. Nem sok... de akadt. Most már szinte semmi sincs. Ha valamije színes, akkor az biztosan sötét. Sötét zöld, sötét kék, sötét szürke, bordó... és persze a fekete. A legtöbb dolga fekete. Mégis elképesztően néz ki ebben a ruhában.
- Észre se vettem - fintorgok le rá, míg az egyik arcába lógó tincsét hátratűröm a füle mögé.

x--- Zoe Fable ---x


- Köszi - vigyorgok a DJ-re és már lépkedem is vissza az asztalhoz, míg a szám üvölteni kezd. Elvigyorodom, míg vissza felé sétálok. Lévén, hogy most kellett volna lennie az apa lánya táncnak, Nan kicsit magába szállt. Fél óráig bírom az ilyeneket nézni, most sem bírtam tovább. A basszus pedig kis híján szét szedi a helyet.
- Woho! - Li máris felpattan, azt hiszem érti, mire megy ki. A két kezemet magam elé emelem és máris táncolni kezdek Livel, míg Nan felé tartunk.
- Bring the base up, make a blasta block! - Nan képébe éneklem és ő röhögve ellökdös minket.
- Dance like a chicken flap tiger wild - Li beveti minden csirke táncát, én pedig utánozom, csak, hogy ne egyedül égjen be. Egyszerre fordulunk meg és kezdjük a csirke táncunkhoz híven rázni a fenekünket Nancy arcába. Addig toljuk a hülye táncot, míg végül ő is feláll és táncolni kezd. És akkor már elindulok Zayn felé. Már csak a vállaimmal bugizva huppanok le mellé egy mosollyal.
- Elképesztő volt, gratulálok - nevet rám az asztalon könyökölve.
- Köszönöm - dobom hátra a hajam, amit így pár pohár pezsgő után és a sötétedésre való tekintettel kibontottam. Nehéz meló volt... Zayn szerintem húsz kis csatot kiszedett. Szerinte még ugyan ennyi benne is van, csak elnyelte a hajam. Igazat adtam neki. - Szívesen táncolnék veled... de nem a családom előtt és lehet amúgy sem lenne jó ötlet - fejemet az asztalra döntöm, melegem van, fáradt vagyok... a lábam meghalt és kezdek kiégni mára. Túl sok mindenre figyelni és rendben tartani. A torta, a pincérek... a vendégek. Nan és Brian alapból. Egyszerűen halál az egész.
- Jogos - nevet rám. - Kemény ez a péntek - dől hátra felsóhajtva.
- Még mindig nem bántad meg, hogy rám baszod el az idődet?
- Ki mondta, hogy rád baszom el? - hördül fel. - Én a nővéred miatt jöttem. Azt sem tudom, te ki vagy... sztárnak hiszed magad? - a féloldalas mosolyától elröhögöm magam és a fejem a vállának döntöm.
- Kurvára nem vagy sztár - egy vigyorgós fintorral ajándékozom meg, míg az orromat is felhúzom. A homlokomra nyom egy puszit és röhögve oda nyúl a kis pohár vízért, amit ő iszik. - Ha akarod ihatsz ám, megoldom a hazamenetelt - egész este ezt mondogatom neki és szerintem már lassan a falat kaparja miattam. De hát mégis milyen, hogy nem iszik alkoholt?! Oké, ez úgy hangzott, mintha alkoholista lennék, de mindenki iszik körülötte és ő azon kevesek közé tartozik, akik nem.
- De én, hogy oldom meg a hazamenetelt cica? - röhög rám a fejét rázva.
- Woah - magam elé meredek - Ebbe bele se gondoltam. Természetesnek tűnt, hogy egy helyre megyünk. - A szemöldököm összeráncolom, míg a falra meredek. - Ezt hangosan kimondtam? - kérdezek rá félve.
- Ahha - röhögi el magát.
- Baszki... de most komolyan, nem gondoltam bele. Mármint... vágod... haverok vagyunk, én meg úgyis hotelozom, szóval aludhatsz ott. Elvégre csak az esküvőre jöttél és elég  cink lenne, ha még ezekre is költened kéne, szóval...
- Zoe - nyög fel. - Semmi gond - mosolyog rám könnyedén.
- És ez azt jelenti... hogy? - Mit jelent ez most?
- Nem megerőltető elvinni téged a szállodádba és fizetnem magamnak egyet éjjelre - világos. Jogos is, logikus is... 
- Oké - hagyom rá könnyedén. Nincs kedvem tovább firtatni a témát. Azt hiszem, igaza van. Sőt, biztosan igaza van. Egy szobában aludni ő meg én ennyi idő után... Nehéz elképzelni, hogy nem a szexnél lyukadnánk ki. - Már csak pár óra - döntöm hátra a fejem lehunyva a szemeimet.
- Elmehetnél rendezvényszervezőnek is - veti fel, mint ötlet.
- Azt a munkámat biztosan elviselnéd - nevetek fel gúnyosan, pedig komolyan nem akartam ennyire fasz lenni.
- Igen - adja meg az egyértelmű választ. A veszekedéseink egymás munkája miatt adódtak. És azt hiszem beláttuk, hogy nem bírok vele lenni, mert túl híres és nem bírnám. Ő pedig nem bírja az én munkámat idegekkel.
- Kérsz valamit? - állok fel a székről a piákkal teli asztal felé mutatva. Bár mellette van a kajás is...
- Nem - vigyorogva közli, míg lehajtja a fejét. Nem tudom mit akart volna mondani, amin így mosolyog. Én viszont nem kérdezem meg, csak elindulok. Végignézek a dolgokon, de igazából semmit sem kívánok. Öntök magamnak egy kis teát és már indulok is vissza. A derekam köré fonja a karját és az ölébe húz. Lehuppanok, a kezemre ömlik egy kicsi a poharamból és máris az asztalra rakom, míg egy szalvétáért nyúlok. Ő csak röhög rajtam, én pedig egy mosollyal itatom fel a ragadós löttyöt.
- Kösz - fintorgok rá az asztalra dobva az összegyűrt szalvétát.
- Nincs mit - csak mosolyog, míg magához húzva tart a derekamnál. 
- Amúgy mizu? - vállat vonva kérdezek rá, mintha nem lenne fura, hogy az ölébe rántott konkrétan.
- Semmi - vigyorog tovább.
- Mi van? - kérdezek rá konkrétan.
- Mi lenne?
- Zayn! - röhögök rá.
- Zoe! - a szemeit megforgatja, én pedig röhögve nyomok puszit az arcára. Átölel, én pedig a fejemet a vállára hajtom.
- Nos, így bealszok - szólalok meg röpke egy perc után és már ki is egyenesedem az ölében. Tényleg bealudnék.
- Kicipellek karban - ajánlja fel és mielőtt megszólalhatnék egy riasztó hangja tépi szét a megszokott zajt, ami a röhögés és a zene, de lévén, hogy az erkély közelében ültünk le végül, itt elég nyugodt minden. Itt hallani. Kipillantok arra, ahogy Brian kihajol az erkélyen és meg is indul befelé. Zayn is felé néz, ő pedig felénk jön... idegesen.
- Nem akarsz segíteni? Valaki rádobott egy kibaszott követ a haverom kocsijára! - hördül fel máris levéve a zakóját. Zayn felsóhajt és óvatosan a másik székre rak. - Tudom, hogy tudsz verekedni.
- Ne már... hívom a hely embereit és...
- Ha valaki rádob egy követ a kocsimra, eltöröm a nyakát! - szól rám Brian és már lefelé is viharzik. Zayn nyugodtan sétál mögötte, míg pár ember csatlakozik még hozzájuk. Felállok és máris sietek utánuk. Ne már! Ki ez a fasz?! Minek kell ez?! Tudják, kikbe kötöttek bele?! Épp, hogy leérek a lépcsőn, akkor látom meg, hogy már megy az ordibálás. Zayn egyszerűen felvesz a kezébe egy feszítővasat, én pedig értetlenül nézek rá, míg megforgatja a kezében, majd erősen rámarkol. Hűű...
- Takarodó van - szól rá a fiúcsapatra. Annyi idősek lehetnek, mint én és hulla részegek...
- Beszélgessünk - ajánlom fel nekik. - Nem teszünk feljelentést és elmentek - általában, ha a hivatalos személy bevonására kerül a sor, mindenki futni kezd. A csávó felém lép egyet, a vas a hasánál csapódik, ezzel a helyénél tartva.
- Nem mész hozzá közelebb - szól rá Zayn. - , vagy abban a pillanatban ájultra verlek. - Zayn maradt Zayn. Zayn lehet sztár és eltitkolhat sok mindent... de ugyan az a srác maradt Bradfordból.
- Ki a fasznak hiszed magad?! - Brian meglöki az egyik srácot. Zayn elmosolyodik... én is mosolyognék, ha nem éppen valami tömegbunyó akarna kialakulni.
- Nem kell a balhé! - szólok rá Brianra, visszahúzva a gyerektől.
- Mit nem értettél abból, amit mondtam?! - mire Zayn felé nézek, a srác már a földön van, ő pedig felette áll. Istenem, hogy figyeljek hat férfira, akik verekedni akarnak?!
- Oh, ne már! - nyögök fel a hajamba túrva. - Hagyjátok abba! - kérem őt továbbra is mögöttük maradva. - Ha Nancy megtudja, kiakad! Szóval állj le! - ütök Brian karjába, bár csak azért, hogy rám figyeljen és ne a fiúkra előttük. Zayn felé lépkedem, őt ítélem meg a legnormálisabbnak. Ahogy felé sétálok, az egyik srác látom, hogy végig mér. Azt hiszem, hiába ő a legnormálisabb és józanabb, sokkal könnyebben robban, mint más. Két könnyed ütésébe kerül és a srác már a levegőt kapkodja négy kéz láb. Egy ütés a térdhajlatába, egy a hátára. - Állj már le! - húzom vissza őt sokkal hátrább. Ha Brianék verekedni akarnak oké, de ő nem fog. - Híres vagy, ez nem így megy - sziszegem neki, megfogva a kezét, amelyikben a feszítővas van.
- Nem így megy? Azt csinálok, amit csak akarok - hördül fel.
- Akkor akarj velem visszajönni! Fel! És Brianéket is akard rávenni. Szard már le őket egy kicsit - már beállok elé, a többieknek háttal. Mellettem emeli fel a vasat és néz valakire jelentőségteljesen.
- Egy lépést sem közelebb, épp az életedet próbálja megmenteni, haver - a hasára csapok és újra lepillant rám.
- Hagyd őket - kérem újra. - Könyörgőm Javadd! - Miért nem fogják fel, hogy ezt nem kéne?! Idegesen fújja ki a levegőt, majd fellendíti a vasat és átfogja a másik kezével a tarkójának támasztva. Valószínűleg, ebből egy nagyon jó kép lenne... csak mert nagyon jól néz ki így... de attól függetlenül utálom, hogy a mögöttem lévőket fenyegeti még mindig ezzel a testtartással annak ellenére, hogy a kérésem miatt visszafogja magát. Zaynnak régen kemény dühkezelési problémái voltak. Ő folyton képes dühös lenni, és folyton képes ezt magából előhozni. Ő emiatt robban könnyen. És ha egy kis esélyt is kap arra, hogy verekedjen, szívesen veti bele magát, mert akkor egy kicsit enyhít ezen. Mindenesetre kezeli, és ennél többet nem igazán vagyok képes tenni érte. Biccent egyet, most már csak rám nézve. - Köszönöm - sóhajtok fel, míg leengedi a vasat újra. Brianékhez lépek, ő rárakja a kezét Brian vállára és hátrább húzza.
- Lóti-futi faszfejek, amíg még visszafog - mutat rám még mindig kissé megfeszülve. A srácok végül elmennek, Brianék pedig a liftet választva vissza, amíg röhögnek és a srácokat szidják. Gyűlölőm ezt. Zayn a kocsija csomagtartójába dobja a feszítővasat, én pedig csak nekidőlök az oldalának. A tenyereimbe temetem az arcom és kifújom a levegőt. Annyira utálom ezt! Elég, ha a meló miatt feszültség van körülöttem. Minek kell még családon belül is direkt ezeket a szarokat csinálni?! Járjanak futni és vezessék le a feszültséget ott! - Bocsánat - mellettem dől neki a kocsinak, én pedig felnézek rá. Komolyan... olyan lány vagyok, aki összerezzen, ha valaki hozzá ér és ha üvölteni kezdenek. Olyan vagyok, akinek elég egy bútor átrakás egyik helyről a másikra és már majdnem sírok a feszültség miatt. Erre pszichológus leszek, leginkább feszült helyzetekben dolgozom és Zayn mellett kötöttem ki. Egy kibaszott paradox vagyok. Utálom ezt, de imádom csinálni. Ha nincs köze ennek az egésznek máshoz. Utálom, de ebben vagyok jó és tudok segíteni. Inkább egy fegyvert fogjanak rám, mint, hogy egy költözést csináljak végig.
- Semmi gond - vonom meg a vállam elpillantva az út felé. - Csak tudod, hogy... hogyan állok ezekhez a szitukhoz - végig simítok a felkaromon és villantok rá egy béna mosolyt.
- Tudom - bólint nekem. - Mostanában nem boxolok és így... ehh... - értem. Nem kell kifejtenie.
- Semmi gond - ismétlem meg magam. 
- Lenyugtassalak? - ajánlja fel, míg összefűzi a kezünket és lepillant rám. Lenyugtatni... nem jut eszembe sok mód, hogy hozhatná ezt össze most gyorsan.
- Próbáld meg - röhögök rá, ő pedig máris elém áll. A fejem mellé rakja a kezét... benne a kezemmel, amit így a kocsihoz fog. Előre hajol és megcsókol. A szívem rögtön zsibbadtan kezd verni és egy pillanatra úgy gondolom, ez nem pont nyugodtság, de tudom, hogy amúgy ezután mindent le fogok szarni. Végig simít a combomon, míg mélyebben kezdem csókolni. Megáll a szoknya anyagánál, én pedig szuszogni kezdek a percek súlyos teltével, de nem húzódik hátrább, én pedig nem lököm el. - Bejött - köhögök párat csak a zavarom miatt, mikor végül ő húzódik el.
- Általában bejön - biccent nekem egy mosollyal. - Elvigyelek a hotelodba? 
- Még itt kell maradnom - rázom meg a fejem. - De léphetsz, ha akarsz, taxival terveztem lelépni amúgy is. 
- Megvárlak, nem akarom, hogy egyedül menj haza - elmosolyodom és szinte röhöghetnékem támad.
- Tizennyolc vagyok, mégis mi történhetne velem, amíg beszállok egy taxiba?
- Te Zoe Fable vagy. Elrabolnak, megerőszakolnak, lelőnek kétszer, megkínoznak... és ez a tizennyolc vagyok dolog nem jó duma, Cica. Még csak alkoholt sem vehetsz egyedül - rám fintorog, de mosolyog, szóval én is mosolygok.
- Túl reagálod - közlöm vele egyszerűen.
- Általában mindent túlreagálok veled kapcsolatban.
- Jogos - vigyorgok rá. - Visszamegyünk? Fázok - vagy szimplán zavarban vagyok, mert közel van hozzám.
- Persze - máris ellép tőlem és most már tényleg fázni kezdek. A lift felé lépked és mire oda tipegek mellé, már be is tudok lépni. - Fáradt vagy? - a cipőm bámulását abbahagyom és felnézek rá.
- Mint mindig - vonom meg a vállam.
- Nem jó ez így.
- Nem tudok mit kezdeni vele - rázom meg a fejem kilépve a liftből. Nancy leellenőriz minket és bocsánatot kér Zayntől, amit furcsállok. Ő cigizni megy, én tiszteletköröket teszek a családban. Néha Lit hívom, hogy mentsen végre ki és körülbelül egy szenvedős óra után ismét visszakeveredek Zaynhoz. Aki nem tudom, hogy most jött ki újra cigizni, vagy azóta itt kint van. Odalépkedem hozzá, megtámaszkodom az alkarjaimmal a korláton és a fejemet a kezeimre hajtom és egyszerűen bele hörgök.
- Annyira nagyon utálom az ilyen megjátszott tisztelet beszélgetéseket! - a kezembe motyogom. Végig simít a hátamon. Felnézek rá és a szemei elkerekednek.
- Baszki Élet! - máris a zsebeit kutatja át, én pedig értetlenül nézek rá. Az orromhoz nyomja a szalvétát, amit egy asztalról vesz el. Meglepődve nyúlok oda és tartom meg a szalvétát helyette.
- Pillanat - nyögöm ki szinte futva a mosdóba. Nem akarom, hogy akárki is lásson. Amint beérek, elemelem a szalvétát és felnyögök a látványra. Ismét a szétkent vér az arcomon. A csaphoz hajolok és elkezdem lemosni az egész arcomat. Még a rúzsomat is leszedem, mivel a szám is véres lett. Idegesen fújom ki a számon a levegőt és pillantok a tükörbe. Újra rúzsozom magam... Zayn bejön, egy apró kis vércsík pedig ismét megindul az orromból. - Esküszöm, szerintem te okozod. Tudod, mint az animékben, mikor a csávók valami jó nőt látnak - nevetem el magam a kéztörlőért nyúlva és odaszorítva az orrom alá.
- Ez nem poénos. Voltál vele orvosnál? - félre pillantok, míg fordítok a papírtörlőn, hogy jobban szívja fel a vért.
- Jack mondta, hogy a sok gyógyszer lehet a kiváltó oka - nem bírok ránézni ilyen témában, a lábainkat nézem.
- Ki az a Jack?!
- Egy pszichiáter, akit az egyetemről ismerek - nem ismerem a baráti körét, ő sem az enyémet. Ő zenészekkel van jóba, én orvosokkal, ügynökökkel és ilyen fajta emberekkel.
- Nem kéne abbahagyni pár gyógyszert akkor?
- De - igaza van, de most akkor ezzel mit kezdjek?! Aludni akarok, nem akarom, hogy akármim is fájjon...
- Akkor?
- Majd - nyögök fel a szemébe nézve.
- Mikor? Amikor még több bajod lesz? - az államat fogva akadályozza meg, hogy lepillantsak újra.
- Nemár...
- Mi nemár? A bordádra nem kell szedned már semmit. Ne kamuzd be, hogy kell! Az altatót... néha megértem. Mi van még ezen kívül akkor?
- Javadd - felsóhajtok, míg oldalra dobom a véres papírtörlőt és a tükörben nézem meg, hogy vérzik-e még, vagy sem. Elállt.
- Komolyan Zoe, mit szedsz? - megfogja a kezem és maga felé fordít. 
- Egyben szorongásgátló, étvágygerjesztő, rohamok ellen van és nyugtató is. Izomlazító... ez...
- Mi a fasz ez?! - hördül fel értetlenül.
- Klórdiazepoxid - kérlek ne értsen a drogokhoz... kérlek ne! Kérlek, ennyire ne!
- Te hülye vagy?! - mered rám értetlenül. Ért hozzájuk. Zayn Malik miért ne értene hozzá?! - Azt egy listára sorolják a krokodillal! - Krokodil... szinte lyukat éget beléd az a szar.
- Ez gyógyszer!
- A krokodilt is drogozásra használják, mint ezt! - szinte rám ordít, én pedig lehajtom a fejem és a tarkómat kezdem masszírozni.
- Receptre kapom.
- Gratulálok, a barátaid adják a drogot. Most megtapsoljalak?! Neked kell elmagyarázni, miért rossz, hogy az idegrendszeri alapokra hat?! Neked magyarázzam el, Zoe?!
- Zayn... érzelem szabályozás az alapvető funkciója. Én pedig dolgozni akartam és muszáj volt kiegyensúlyozottnak lennem, érted? Egyetem, jogsi, a családom, a meló... - abbahagyom a felsorolást.
- Mondd ki! Gyerünk,  mondd ki, mi az igazi okod. Mert tudom, hogy én! Tudom, hogy nem mondod ki, mert azt hiszed, földhöz vágna - elfordul tőlem és a hajába túr. - Földhöz is vág! De legszívesebben felpofoználak ezért! Ha miattam... drogozol...
- Gyógyszer! - nyögök fel sokadjára. Mit nem fog fel ezen?! Receptre kapom.
- Gyógyszer a faszt... ha ez kell, akkor miért nem voltál képes visszajönni?
- Mert képtelen vagy velem együtt lenni?! - tárom szét a karomat értetlenül.
- Istenem - az ujjára harap, míg lehunyja a szemeit.
- Ne istenemezz! Nem bírom, hogy sztár vagy. Nem bírod, hogy pszichológus vagyok. Mit kezdjek veled?!
- Már megint drogozol... - na ez a kijelentés szíven üt... Ez tényleg. Annyira, hogy otthagyom és a táskámat kezdem keresni, és visszaérve hozzá kipakolok neki mindent továbbra is a női mosdóban.
- Felőlem még a kibaszott fogamzásgátlómat is kidobhatod! - vágom hozzá komolyan. Leszarom! Az egészet leszarom! Végignéz a kis pirulákon. Oda jön és szemre veszi az összeset.
- Ritalin... - hördül fel a kezébe véve. - Általában jól jön a drogok ismerete nálam, hogy mi, mire jó... de baszki, most kurvára hányni fogok ettől - remegő kezekkel rakja le. Megszemléli a klórdiazepoxidot is. Ott van egy sima nyugtató is még a többi mellett. A fogamzásgátlómhoz hozzá sem nyúl. - Étrend kiegészítő? Megint nem eszel rendesen? - emeli fel a szóban forgó bogyókat.
- Péntek, szombat mindig necces - vágom ki magam könnyen. - Egyetem, de már vége - magyarázom meg neki. Visszarakja a fogamzásgátlómat és el se olvassa a többit... Talán jobb is. Megfogja az összeset és egyszerűen lecsavarva a tetejüket... a vécén húzza le őket. Azok a gyógyszerek ott nagyon sokba kerültek... azokat ott nagyon nehéz volt megszerezni. Nézem, ahogy eltűnnek a lefolyóban. Nézem, amint sorba önti bele azokat, amiket nap, mint nap szedek. Aztán egyszerű nemes mozdulattal a kukába vágja az üres kis dobozokat. Elém áll, mintha csak arra várna, hogy belé kössek. - Jó - suttogom halkan. Hogy fogok aludni? Tutira csapongó leszek ezek nélkül... én soha nem vagyok csapongó... Nem lehetek csapongó!
- És most hazaviszlek.
- Ez a nővérem esküvője. - Az oké, hogy lehúzza a vécén a fél életemet, de a nővérem esküvőjéről nem lépek le!
- Kevés volt a Ritalin, Élet? Fél órája leléptek a nászútjukra - értetlenül nézek rá, ő pedig megrázza a fejét. - Igen, akkor kezdett vérezni az orrod és jöttél be ide. Most pedig lelépünk. Kurvára nem érdekel, mit akarsz és mit nem. Felfogtad és két lábon jössz ki, vagy én viszlek le? - Értetlenül nézek rá... soha nem volt velem ilyen.
- Ezek gyógyszerek voltak... receptre felí...
- Én is tudok szerezni receptre írt gyógyszereket! Valahol a fű is gyógyszer, de amúgy drognak minősül! Hagyd, hogy ezzel véded magad, mikor pontosan tudod, mik voltak ezek - a háta mögött lévő vécére mutat, én pedig elfintorodom a gondolatra, hogy pár perc múlva már elolvadva vegyülnek a csatornák mocskos vízében.
- Rendben - túlteszem magam ezen is. Semmi gond. Kisétálok, mintha nem történt volna semmi. Litől gyorsan köszönök el. Pár családtag még betalál kifelé menet. Zayn udvariasan viselkedik, pedig mindjárt felrobban. A lépcsőn indulok meg lefelé, húzni akarom az időt, amíg ketten egy zárt helyiségbe kerülünk újra. Félve ülök be a kocsiba, de nem mond semmit, csak elindul, miután megkérdezi a hotelom nevét. Lerúgom magamról a magassarkút és felhúzom a lábam. Az államat a térdemre rakom és kifelé kezdem bámulni az utat. Imádok kocsikázni. Főleg éjjel. Most valahogy még sem tart elég sokáig. Ahogy megáll, felveszem a cipőmet és kiszállok. A lábam már fáj. Fáradt vagyok. Mérges vagyok. Szomorú vagyok. Nancy férjhez ment. Zayn megint itt van. Egyszerűen túl sok ez a nap. Ő előbb ér be, mint én. Meg sem vár. És ennek kivételesen örülök. Mire én odaérek, addigra ő megkapja a kulcsát. A nő rám néz, odaadja a kulcsomat minden kérdés nélkül. A lift felé sétálok és félúton már csak felnyögök. Lerúgom magamról a cipőt, a kezembe veszem és mezítláb sétálok tovább. A lift ajtaja majdnem bezárul, de ő megtartja nekem. Legalább ennyi gerinc van benne. Belépek mellé és odapillantok a kulcsára. Egy emeleten vagyunk. Remek... - Jó éjt - motyogom magam mögé neki szánva, mikor két felé indulunk el. Remegve próbálok beletalálni a kulccsal a zárba. Először is ittam, általában gyógyszerre nem jó. De ez most csak Retalin volt. Fáradt vagyok és amúgy félek is. Leginkább Zayntől, hogy megint nem beszélünk egy hónapig, mert kiakad. Fejemet az ajtónak hajtom, már nem is nézem a zárat, csak próbálkozom, aztán végre beletalálok. Elfordítom és szinte beesek a szobába. A fürdő felé lépkedem, útközben szabadulok meg a ruhámtól és máris folyatom magamra a meleg vizet. A hajamra is... Leülök a zuhanytálca aljába és csak élvezem a forróságot. Mintha lemoshatná rólam az egész napot. Sőt, az egész hónapot... Lediplomáztam... ma diplomáztam le. Ma kaptam meg a mesterdiplomámat és az egyetlen ember, aki gratulált, Zayn volt. A hajamat félig szárítom csak meg, egy törülközőbe csavarom magam és annyi erőt vélek magamban felfedezni, hogy elkússzak az ágyig. Eldőlök rajta, a hetek alkalmával nagyon hozzászoktam ehhez a szobához. Összekuporodom, a számat kezdem csipkedni és csak meredek az ablakra. Erősen hunyom le a szemeimet, ahogy kopognak az ajtón. Tudom, hogy ő az. Csak ő lehet, de valahogy semmi kedvem a szemébe nézni és látni azt, amit a bélyegnél láttam anno. Újra kopog, én pedig szinte megszállottan figyelem az ablakot. A kilincs halkan nyomódik le, fejemet a párnába fúrom. Vagy egy sorozat gyilkos, vagy Zayn. Reméljük a legjobbakat; sorozat gyilkos inkább.
- Jól vagy? - Hát már senki sem kegyelmez nekem?! Nehéz megadni egy sorozatgyilkost, ha azért fohászkodom?! Ennyit az istenekről és az imákról!
- Igen - vágom rá természetesen. A hangom gúnyos. Tökmindegy, mit teszek, egyszerűen egyértelmű, hogy nem vagyok jól. Miatta nem vagyok jól.
- Féltelek.
- Leszarom - vallom be neki őszintén. Az ágy besüpped, magához húz, én pedig összeszorítom az ajkaimat.
- Leszarom, hogy leszarsz. Visszaszarlak - a fülembe motyogja... régi belső poén és ahelyett, hogy nevetnék rajta, csak sírhatnékom támad. Elhúzódik... hallom az anyagok puffanását. Átmászik felettem és szemből húz magához. A homlokomra nyom egy puszit, míg magunkra húzza a takarót. Megfogja a törölközőt és óvatosan leszedi rólam, én pedig hagyom. Élvezem, hogy forró a teste és melegít. Egyszerűen átölel, a mellkasára nyomok egy puszit és a rúzs nyoma ottmarad. Szorosan tart... én pedig kicsit sem vagyok álmos, pedig fáradt vagyok. Nagyon fáradt... - Minden rendben lesz, semmi gond - a hajamba motyogja. Hallom a hangján, hogy őt mindjárt elnyomja az álom. Félek, hogy engem nem fog egyhamar... nem szimplán viccből írták fel azokat a gyógyszereket. Nem manipuláltam az összesnél a dokit, hogy megkapjak valamit. Ő tudna aludni, de nem alszik miattam. Én aludni akarnék, de képtelen vagyok. Kibaszás az egész...


Sziasztok!
Remélem tetszett a rész! :) Várom a véleményeteket! Szerintetek mi lesz ebből??? Kíváncsi vagyok, hogy van-e valaki, aki csak legalább megközelíti a folytatás. :D
Igyekszem gyorsan hozni a kövit.
Puszi: Klau

13 megjegyzés:

  1. Ahhh en mar nem gondolkodom elore a reszeknel ugysem az lesz �� gondolom ha lesz masik evad annak a kozepen vagy vegenel jonnek ossze ���� minden resz kiszamithatatlan .. remelem mostmar rendszeresen lesznek reszek.. nagyon hianyzott zayn xoxox❤❤

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia!
      A kövi részt már ki is raktam. Ha lesz időm javítani, akkor engedélyt kaptam, hogy a héten minden nap legyen új rész! :D
      Minden rész kiszámíthatatlan... ha tudnád, hogy a jövőben ez mennyire igaz lesz...
      Puszi: Klau

      Törlés
  2. Szia Klau!
    Mi lesz ebbol?
    Sok variacio van a fenemben...de nagyjábol egy kuktára játszanak a lehetosegek...
    -Zoe ha nem szerzi be ujra a gyogyszereket akkor 'megussza, viszonylag könnyebb egesszegugyi gonddal', es elvonasi tunetekkel, ha szerez akkor sulyosabb kovetkezmenye lesz...
    Zayn is kikeszul egyreszt azert ami Zoeval torteni masreszt pedig az onmarcangolas miatt harmafreszt pedig azert mert nem tud ugy egyensulyozni a munka es a maganelet kozott ahogy szeretne
    - vagy vissza megy...dolgozik, Zoeval nem beszel mert o nem veszi fel, de o nem tud elszabadzlni, plussz jon az ujabb Zoe potlek és az ujabb undor es onmarcangolas sajat maga iranyaba. Majd eldonti Zoenak meg is jobb nelkule hisz o az egesznek az oka...talan jobban kijon a bajbol ha nincs ott -habar ezt o se hiszi el-
    A csaladjaval megromlik a kapcsolata, az otthoni barataival is jelentosen eltavolodnak egymastol, a bandatarsakkal pedig egyreszt a feszult tempo miatt lesz gubanc masreszt pedig azert mert o mar elszeretne

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.

      Törlés
    2. Kezdeni megvalositani a sajat almat ...
      -de kozbe azert hall dolgokat Zoerol, ...esetleg majd talalkoznak is valami kozos dolog miatt...valami olyan miatt ami szemelyed es egyikuk se hagyhatja ki es meg azt is eltudom kepzelni hogy ugy mennek oda h egyik se tudja a masikrol h ott lesz..
      Zayn ott ertesul arrol, hogy Zoenak mas segitett tulveszelni ezt az igen kemény idoszakot amin nem nellesleg meg akkor se lesz teljesen tul...
      Es Zayn ez is melyebre dobja, -habar valahol jogtalan a kiborulada- de megse o volt ott amikor a szerelmenek szuksege volt ra...
      Elo jonnek a pro es kontra ervek es sanat magat fogja megjobban megtiporni..
      De szerintem egyebkent vegul is egymas gyogyirjei ok...szaval valahogy valamikepp egymast fogjak ujra helyre hozni
      Na vmi ilyesmi porog az agyamba.

      Imadtam ezt a reszt is:
      -kacsa tanc kesz
      -Zoe adjal mar letszives masnak is malhat...mert mar a mázsálô kiakadt...
      -Zayn ha nem olyanlett volna a szitu amilyen, nevettem is volna, hogy most te analizalsz nem pedig

      Törlés
    3. CímEgyik sem,TartalomZoe
      -Zayn es a piszka vas halalos kombo

      Koszonom szepen Mindkettotoknek, hogy ezt a reszt is olvashattam!
      Imádlak ám Benneteket! <3

      Törlés
    4. Megint bennemaradt az eleje...
      A blogger nem akarta elkuldeni a kommentet igy megjegyzesbe irtam le a gondolataim hogy ha megint gindvan akkor ne vesszen el ...at tudjam masoni...

      Törlés
    5. Szia!
      Hát, kösd fel a gatyát! Van, amit sejtesz, de lesznek itt még olyan fordulatok... A héten szerintem majdnem minden nap lesz rész, úgyhogy figyelj! :)
      Imádás van!
      Puszi: Klau

      Törlés
  3. úristen. imádtam ezt a részt. reménykedtem egy kicsit ,hogy Zaynből előtör a vad énje és szétver mindenkit XD. Voltak aranyos pillanatok is. És az is tetszett,hogy Zayn úgy kiborult a sok gyógyszerre,amit Zoenak szednie kell..Nehéz dolga van Zoenak..
    Hogy mi lesz ebből?
    Nos és úgy gondolom,hogy hamarosan be fog lépni egy lány Zayn életében (Perrie)és összemelegednek. Ezáltal egyre kevesebb lesz a Zoe-Zayn pillanatokból .Elmaradt telefonhívások,beszélgetések.. A kapcsolatuk már csak a múlt lesz.Habár mindketten szeretik még egymást,de ez így nem élet és elfogadták a sorsukat.Zoenak borzasztó nehéz lesz megküzdenie a problémákkal..egyedül.De sikerülni fog neki.Híres és sikeres pszichológus lesz belőle. Zaynből pedig csodálatos énekes.
    És remélem,hogy egyszer még a jövőjük újra egymásba fonódik

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Én imádom a valóságban Perriet és Gigit is de nem szeretném hogy benne legyenek. Mert nem akarom, hogy a Zoe még többet szenvedjen... :c

      Törlés
    2. Szia!
      Van igazság abban, amit gondolsz, de mégis messze van a kövi részektől.
      Igen, Zayn mindig kiborul, ha Zoeról van szó... bár most jogos volt...
      Puszi: Klau

      Törlés
  4. Hali! 🙂
    Istenem Zoe tönkre teszed magad.
    Zayn szereti Zoet,Zoe szereti Zaynt.
    Zayn híres,Zoe is.
    Legyetek már újra együtt az isten szerelmére!!
    Már vártam a részt,s imádtam mint mindig!❤❤
    xoxo Eszter🙂❤

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia!
      Igen, szeretik egymást... Lesznek-e együtt mostanában? Kiderül.. A kövi rész már fent, a héten elvileg minden nap új rész... Lehet izgulni értük!
      Puszi: Klau

      Törlés