246. Rész

x--- Zoe Fable ---x

A padlón feküdve, Khaliddal, hallgatom a csap csöpögését. Bámulom a mennyezet és igyekszek lezárni magamban mindent. Például a karrierem csúcsát, az álmomat ami igazán el sem kezdődött... és nem is fog. De lezárom. Lezárom, hogy megvert valaki akiben bíztam. Lezárom, hogy hülye voltam. Lezárom a fájdalmat, a szomorúságot és a nyomoromat. Lezárom magam. Lezárom Perriet és lezárom őt is. Lezárom Zaynt. Lezárok magamban minden apró kis szart. Mindent ami miatt máshogy gondolkodnék mint kéne. Ami zavaró tényező lehet az életemben. Fogom, bedobom egy dobozba és elásom tíz méter mélyen. Aztán építek rá egy kis pavilont, bele rakok egy széket és ott fogom lógatni a lábamat. Felülök a földről, fogalmam sincs hány órányi fekvés után. Fogom magam, minden megmaradt ép kis részemet, felhúzom a kabátomat és elmegyek dolgozni. Profi pszichológus... profi... a világ jár rosszabbul, ha én vérprofiként fogok viselkedni. De akkor hajrá.

x--- Zayn Malik ---x

- Hey, minden oké? - Liam meglöki a vállamat mire összerezzenek és felpillantok rá.

- Ja, persze - biccentek egyet gyorsan, végig simítva a tarkómon.

- Minden oké vele?

- Nem - semmi nem oké vele. És tudom, hogy kit ért az alatt a "vele" alatt. Soha semmi nem lesz rendben vele.

- Történt valami? - Louis leül velem szembe a színpadon, félre teszi a mikrofont és innen már tudom, hogy hosszú terápiás figyelem központtá alakultam. Most mit mondjak nekik? Hogy mondjam el ezt mind nekik?

- Megverte - szimplán kinyögöm és felnézek Liamra összeszorított ajkakkal. - Rohadt csunyán megverte.

- Ki? Kit? - Néz ránk értetlenül Harry.

- Zoe pasija... Zoet - lehajtom a fejem, valahogy szégyenteljes lenne a szemükbe nézni, mert megkellet volna védenem.

- Mi a fasz... - Niall elhűlt hangja és az apró puffanás alapján, már ő is itt ül valahol.

- És... hogy... vagy... hát... - szóval normális, hogy én sem tudok ezzel mit kezdeni.

- Felhívta Dannyt sírva, hogy menjen érte. Én meg pont otthon voltam velük. - Megvonom a vállamat és felnézek rájuk, de ők nem néznek rám, csak merednek maguk elé.

- Ugye agyon vertétek?

- Igen.

- Zoe jól van?

- Nem - megrázom a fejemet, mert kurvára nincs jól és fogalmam sincs hogyan kéne össze szednem, vagy hogy tudnám megszerezni magamnak őt újra egy ilyen eset után. Csodálom, hogy engedte, hogy vele aludjak...

- Látlelet? - Kérdi kissé rekedtesen Liam.

- Elvittem, nem tudom, hogy feljelentést tett-e, vagy megkérte Albust esetleg, hogy később. Őt ismerve nem fog kamerák elé menni... így.

- Nagyon?

- Felrepedt száj, tiszta lila az oldala... térde, keze. Az arca is. Azt hittem meghalok, mikor megláttam - egyszerűen túl rossz volt őt így látni. Utálom ha sír, és mindig rémálom szerű... de ezek már olyan magas szinten vannak a kínzás skálámon, hogy aligha bírom leírni őket.

- Baszki - Harry megdörzsöli az arcát én pedig felhördülök. Igen, baszki.

- Leakarták csukni hazaárulással.... - a barátaim, tudhatják.

- Mi?

- Nem fogadott el egy munka lehetőséget... miattam. Mert veszélyesebb lett volna a mostaninál. Tippeljetek melyik szervezet akarta... - én nem tudtam a közelében tippelni, ők vajon kinézik belőle, hogy saját lábon megy hozzá a SAS, hogy megszerezze őt?

- Öhm... C.I.A.? - Normális vagyok, tényleg nem gondol senki rá.

- Különleges osztagok, a világ tíz legjobbját ha rangsorba teszed, akkor a SAS az első. Ott van jelenleg. - Felröhögök és eldőlök, míg eltakarom az arcomat. Megörülök. Megörültem.

- Zayn... ez... ez most komoly? - A lábamba rúg Harry, én pedig csak tovább röhögök.

- Szerinted van kedvem viccelődni ilyenekkel?! - Mert kurvára nincs!

---

- Ne próbálj megcsókolni, mert mindenki előtt kezdek ordítani veled - Perrie fülébe suttogok, ő pedig tartja a mosolyt, ahogy én is. Kínos volt elhajolni... Biztosan sokan lencsevégre kapták.

- Együtt vagyunk édes... vagy nem? - Néz fel rám kiskutya szemekkel.

- A pénz miatt... édes - vigyorgok vissza neki. - És jóval kevesebbet érsz, mint amennyit kihúznak ebből a kamu kapcsolatból - közlöm vele, tovább irányítva a fotósok között, be az épületbe.

- Annyira nem volt kamu az elején, azt ne tagadd - dörren rám, amint nincsenek körülöttünk annyian.

- Mindenki a maga nevében beszéljen... Zoe volt az első mindig is. Neked meg a rohadt szar bandád.

- Mintha a tied jobb lenne.

- Személyiségekről vagy dalokról vitázunk? Mindegyikben alázlak... édes - felhorkanok, ő pedig dühösen mered rám. - Azt ne hidd, hogy komolyan annyian imádják, amit csináltok. Velem vagy... ez az egyetlen oka a bandád fennmaradásának.

- Ez erős túlzás - morogja, míg leül mellém a székre, én pedig segélykérően nézek Harryre.

- Hey, a dumát is fizetik?

- Kussolj! - Jade a székébe rúg, én pedig felröhögök.

- Hát ez röhejes... jézusom, felkötöm magam inkább - megdörzsölöm az arcomat, Perrie viszont nagyon rám tapad így is.

- Kettőnk közül te vagy a röhejes. Halálra kereshetnéd magad, és még boldogok is lehetnénk.

- Mitől lennék boldog? Tőled? - Felhördülök és elnevetem magam... - Az ismeretségünk óta ez volt a legjobb poénod. - Kegyelem döfésnek szánom, de csak mosolyog rám. - Azt hittem eddig, hogy az egyik régi exem a világ legnagyobb jégszívű ribanca... de kezded túlszárnyalni, milyen érzés?

- Remek érzés - felhúzza az órát és megforgatja a szemét. - Szerinted valaha is együtt lesztek megint? Nem kuratja meg magát másokkal? Szerinted bírja nézni, hogy együtt vagyunk? - A fülembe suttogja, a keze a nyakamat simogatja, én pedig elmosolyodok előre meredve.

- A különbség közte és közted az... hogy tudja mit szeretek. Vagy éppen hogy nézek ki ha élvezek valamit... de a közelében sem jársz - rámosolygok, és látom, hogy egyre dühösebb. - Akár eltipeghetnél innen az undorító szerelésedben, meg a két kiló sminkedben, egyenesen a főnöködhöz, és könyöröghetnél, hogy szakítsunk. Mert higgy nekem... a bandád addig él, amíg nem fogják be a számat. Mert csak egyszer kezdek el beszélni, de akkor minden elmondok és ti mentek a süllyesztőbe.

- Akkor a ti bandátok is velünk jön.

- A különbség a te bandád, meg az én bandám között ismét az... hogy nekünk legalább jó a hangunk külön-külön is - Niall felröhög előttem, Liamnek csak a válla rázkódik, én pedig Perriere mosolygok. - Szar lehet kifulladni egy kis seggrázástól... máris nem találod el a hangokat. Csak szállj le rólam, a média is leszarja, milyen a kettőnk viszonya, mert már túl sok ideje vagyunk elvileg együtt.

- Azért azt felkapná a média is, ha valaki mással látna - sziszegi nekem... ezt most egy fenyegetés volt?!

- Oh... pedig nem kapták fel azt sem, mikor lefeküdtem Zoeval - Harry visszaköpi az üdítőjét, Perrie elnyílt szemekkel néz rám én pedig elmosolyodom. - És te még csak azt sem vetted észre. Mert leszartál... azt hiszed nem tudtam, hogy megcsalsz? Dehogynem... körülbelül egy hét után szinte biztos voltam benne... csak tudod... - megvonom a vállamat és ráfintorgok. - Leszartam. Mert leszarlak...

- Megpofoználak - sziszegi nekem dühösen.

- Kérlek... megszabadítanál magadtól. Mondhatnám, hogy vége... hogy megcsaltál. Mennyi kamu rajongót vesztenél azzal a pofonnal? Áttudod számolni pénzbe az mennyi? Talán egy hónapnyi sminked... ami kurva sok - igyekszem kihangsúlyozni, mennyire rohadt sok. Mert tényleg az. - Mondjuk szomorú, hogy ennyivel csak ez a kinézet jön össze... de hát mind emberből vagyunk, ugye drágám? - Rávigyorgok, ő elfordul tőlem... el is húzódna, de azt ugyebár nem teheti. - Addig fogok veled így viselkedni, míg ki nem lépsz ebből és nem hagysz szabadon... ha pokollá tetted az életemet, akkor én is azzá teszem a tiedet - gondolom így illő, hogy figyelmeztetem. Aztán előveszem a telefonomat, és máris Zoeval kezdek beszélgetni, persze csak sms-ben. Bár őszintén nem tartana vissza senki a telefonálástól is. Az sem érdekel, hogy Perrie eltudja olvasni mit beszélünk. Rohadtul nem köt le.