2017. szeptember 18., hétfő

243. Rész

x--- Zoe Fable ---x


- Vér van az orrod alatt - megdermedek és csak vezetek tovább. - Zoe...
- Vérzett, Zayn - sóhajtok fel, mint aki unja az egészet. Vérzett... mert hozzá vágták az asztalhoz, miután megtudtam a koordinátait egy helynek London közepén, ahol bombákat gyártanak...
- Húzódj le és szedd magad rendbe, addig vezetek... - köszönetet is mondanék neki, de túl nagy az egom, így hát csak egy szó nélkül helyet cserélek vele és eltüntetem magamról a maradék vért is. - Mitől vérzett? Valamitől, vagy valakitől?
- Semmi közöm drogokhoz, és semmi köze Ethanhez - sóhajtok fel. - Meló... kihallgatás... - nem hazudok neki, csak azt nem mondom el, milyen embereket hallgattam ki.
- Egyetem?
- Elkéstem a publikálásommal... csúszok egy félévet - közlöm vele nyugodtan a táskámba gyűrve a véres zsepit.
- Mi... mit csinálsz? - Néz rám értetlenül.
- Csúszok egy félévet.
- Te csúszol egy félévet? Zoe minden rendben?
- Persze... a doktori nehéz, keveseknek sikerül két év alatt - vonom meg a vállamat szimplán.
- De cica... te a mesterit is alig egy év alatt csináltad meg, mint az alapot.
- És? Nem vagyok különleges, nincs kedvem tanulni, ennyit telefonálni... előadásokat tartani.
- Szarul festesz mostanában.
- Sok a melóm.
- Vettem észre - sóhajt fel, befordulva az épülethez. - A sminkesek úgyis segítenek rajta.
- Kösz, jól esett - fintorgok rá kiszállva.
- Őszinte vagyok - vigyorog rám utalóan.
- Mire utalsz?
- A zenére amit írtam.
- Nem hallgattam meg... csak az albumot. Elég lelki törés volt, majd mikor elviselek többet ígérem neki futok újra.
- Na... ez kicsit szíven ütött.
- Miért?
- Mert nem véletlen írtam ki őket, kit érdekel az album, amiben aligha írhatok, olyan szabadon?
- Engem Zayn - sóhajtok fel, végig simítva az arcán.
- Aludnod kéne.
- Kéne - értek vele egyet belépve a hátsó ajtón, amit megtart nekem.
- Komolyan beszélek Zoe, ez nem egészséges, ahogy kinézel.
- Meg lesz - mosolygok rá nyugtatóan, míg belépek a számomra fent tartott öltözőbe. Közös interjú a srácokkal, mert látszik, hogy jóba vagyunk és raktak ki képet is így hát... így hát ez van. Közös interjú velük.
Igaza van, a smink segít, elég sokat ráadásul... Az interjú lazán folyik, közbe szólok, válaszolok ha kérdeznek, de aligha erőltetem meg magam. Elszórakoztatják ők a közönséget.
- Nos, mehet pár kihívás? - Vigyorog ránk Ems. A munkájában jó... kétlem, hogy máshol megállná a helyét.
- Persze - vigyorodik el rögtön Harry.
- Videókat fogunk lejátszani, és tilos nevetni, vagy mosolyogni - közli velünk a nő, én pedig leülök a srácok mellé a kanapéra, és a videókat kezdem nézni. Az elsőnél Niall kiesik... a másodiknál pedig Liam és Louis is elröhögi magát. Én meg nézem a monitort, és nem is koncentrálók, csak halálesetekre gondolok. Apura gondolok, a temetésére... hány hullát láttam és hogyan haltak meg. Mi mindent éltem át... Zaynra gondolok.
- Gratulálunk Zoe! - A nő vigyorog rám én pedig küldök felé egy halovány mosolyt. Aludnom kell...
- Most komolyan, még csak egy mosoly sem... pedig a pókemberes elég jó volt - hördül fel Niall.
- Sötét gondolatok - vonok vállat egyszerűen ránézve.


x--- Zayn Malik ---x


Kínos... Az egész interjú kínos, de csak nekem. Mert érzem, hogy ő nincs a toppon és mert nem mehetek annyira közel hozzá mint akarok.
- A következő kihívás - vigyorog ránk a nő... és nem, most sem tudom a nevét. Nézem a gerendát amire nagy bőszen mutogat, és én is csak elfintorodom, ahogy a srácok. Zoe pedig érdeklődve nézi.
- Felejtős - jelentem ki megrázva a fejemet. Szerintem felmenni sem tudok rá.
- Tanuljatok - vigyorog ránk Niall és már ott is van. Végig nézem, hogy feldobja az egyik lábát és próbál felkúszni a szerre. Nem nézek sok talajtornát... de minden tudtommal ezen kecsesek szoktak lenni az emberek. Elég nagyot esik, az első lépés után és kitör belőlem a röhögés. Istenem... ilyen kihívásokat szívesen nézek a barátaim körében, hát ez röhejes.
- Jó, segítek, várj! - Sóhajt fel Liam és ő máris másik taktikát választ, hogy felmásszon rá. Egy statisztát... jézus...
- Ez kínos - röhög fel mellettem Harry, míg azt nézzük, hogy szegény statiszta hogy fogja és nyomja fel Liamet a fenekénél támasztva.
- Több mint kínos rájuk nézve - Zoe mellettem vigyorogva nézi őket.
- Te gerendáztál már? - Zoenál soha nem lehet tudni.
- A régi sulimban igen, és jártam talajtornára is - vonja meg a vállát egyszerűen. Na igen... Zoenál ezért nem lehet tudni semmit.
- És nem akarod megsegíteni őket? - Kérdezek rá kivéve a hátsó zsebéből a telefonját. Nem... nem zavartatom magam, hogy hozzá nyúltam a fenekéhez ennyi ember előtt. És őt sem zavarja, ahogy látom.
- Ebben a ruhában? - Néz végig magán kissé fintorogva. Fekete nadrág, bakancs, és egy feszülős szürke trikó, magán valami logós bordó izéval... - Ezért fizetnek... - hördül fel, levéve magáról azt a lógó valamit, a vállamra dobja, aztán kilép a bakancsaiból. - Ne merj a telefonomhoz nyúlni ennél jobban - fenyeget meg a kezével. - Vigyázzatok! - Szól rájuk, és szimplán két kézzel megtámaszkodik a gerendán és felugrik rá. Minden nehézség nélkül feláll és lazán megáll rajta. Nőiesen... ez már inkább emlékeztet arra, amit ott fent csinálni kéne. Niall leugrik, és bár elesik, azért férfiasan tűri. Zoe Liam felé néz és megfogja a kezét. Ő hátra felé kezd lépkedni, Liamet meg maga felé húzza és jól látom, hogy a lábak állásáról magyaráz. Elengedi a kezeit és még hátrább lépked... Liam előre fele nem bír menni, Zoe meg hátra fele sétál lazán, és még a lábait sem nézi. Aztán behajlítja a lábait és ugrik rajta egyet, szimpla láb cserét csinál, de túl csinos és észveszejtő közben. Olyan jó az egyensúly érzéke... és pont ez idegesít. Mert ha sima talajon megy, folyton kileng és neki megy mindennek. Liam megpróbálja leutánozni és... és...
- Azt a kurva - a kezem automatikusan vándorol a farkamhoz, mivel Liam telibe kapja maggal a gerendát. Zoe mered rá, Liam előre mered és lassan ledől. Jézusom... ez nekem fáj.
- Úristen, jól vagy?! - Zoe rögtön leugrik mellé, Liam pedig összegörnyedve felnyög... de úgy egy eléggé embereset nyög. Félve lépkedünk oda hozzá, ő pedig könnyes szemekkel, halkan káromkodik elvörösödő fejjel.
- Szerintem nincs - nézek Zoera megállapítva. Ő küld nekem egy "nane" fejet én pedig megvonom a vállamat...
- Minden oké - Liam kijelentése, és az elhaló hangja valahogy nem egyeztethető össze. Mindenki röhög... és bevallom nekem is nehéz visszafogni de azért biztos tényleg fájt. Alig öt perc alatt viszont mindenki túlteszi magát, Zoet meg felkönyörgik a gerendára, és vissza is megy. Minden megerőltetés nélkül sétálgat rajta, és akárki akármit mond... meglátszik rajta a balett és minden ilyen kis hülyeség amit csinált unalom űzésnek. Félre biccentett fejjel nézi a videót arról, hogy milyen gyakorlatokat lehet csinálni rajta, én pedig inkább félve nézem őket. Meghalnék, ha meg kéne csinálnom őket.
- Nem nyújtottam - motyogja a spárgázó lányt nézve. Tud spárgázni. Ott fent állva kezd nyújtani és videókat nézni tovább. Én meg a fenekét nézem... jézusom. Lesütöm a szemeimet és inkább a telefonját nézem. Kód... vagy háromszor letilt míg próbálkozom, mi lehet a kódja... aztán sikerül feloldani én meg értetlenül nézem a telefonját. Semmi extrát nem látok benne, a kódon lepődök meg: 1564. Felnézek rá, ő meg éppen olyan lazán áll egy lábon remegés nélkül azon a szaron, hogy kicsit mérges leszek. Mert még mindig képes random neki menni az ajtónak vagy a szekrénynek. Még mindig képes csak úgy simán összeesni, de ilyenkor bezzeg tökéletes megtudja magát tartani. A figyelmemet a telefonjára összpontosítom, mert a kamerák tuti felveszik, hogy a fenekét nézem csodálkozva, szóval inkább csak felemelem a telóját és csinálok magamról egy szar képet. Aztán egy olyant, ahol ráharapok a nyelvemre és mosolygok, csak mert ezt imádja. Az utóbbit háttérképnek állítom be neki, az első képet pedig záróképernyőnek.
- Woho! - Harry tapsol, én meg felnézek és majdnem elejtem a telefonját ahogy azt nézem hogy lenyom egy álló spárgát, aztán nevetve kiegyenesedik és leül a gerendára. Lóbálja a lábait és vigyorogva felém néz, én pedig elnevetem magam. Elképesztő lány. Egyszerűen átlendül rajta és talpra érkezik. Felém lépked, nyugodtan leül mellém mintha nem lenne túl jó ehhez a világhoz és felveszi a cipőjét. Én pedig nem akarok elmozdulni mellőle csak nézni őt.
- Ne nézz rám így - halkan suttogja, kissé elvörösödve néz fel rám, én pedig elkapom róla a tekintetemet. Oda nyújtom neki a telefonját és szinte menekülök valami hülye dologhoz amire nem is figyelek, de Niall ott van szóval talán nekem is van helyem ott... háttal és távol Zoetól.
- Nem azt mondtam, hogy fuss - a hátam mögött nevet fel, megérzem a kezét a hátamon és a toll megremeg a kezemben amivel alá kéne írnom az emlék lapot... amit majd kiraknak az interjúkra használt szoba falára. Mindenkivel csináltatnak egy emléklapot, hogy volt itt interjúja, és mindig aláírja ha újra ide jön... mi először vagyunk itt, és próbálom aláírni de érzem az ujjait a hátamon és valahogy minden figyelmem oda összpontosul. A tollal játszik a kezében, míg a lapot nézi, aztán engem kérdőn. Én pedig gyorsan firkantom oda a nevemet, ő pedig jól láthatóan megdermed. Előrébb dől, aztán a kezében reccsen a toll a tinta pedig beteríti a lapot. Nem lép hátrább mint mindenki más, csak mered a lapra.
- Elnézést - nyögi ki kissé fehéren.
- Jól vagy? - Nézek rá értetlenül.
- Megöllek - halkan suttogja, csak én hallom de ő még mindig a lapra mered. Leengedi a kezeit, és látom, hogy remegnek, amíg ökölbe nem szorítja őket... utoljára akkor nézett fel rám így, mikor kihozott a börtönből... csomó kerül a torkomba, és értetlenül nézek rá. - Amint új lapot hoznak, te máshogy írod le a nevedet, mint az előbb - zordan jelenti ki, aztán máris mosolyog és bocsánatot kér, kidobja a tollat és szerez magának egy újat. Aláfirkantja, és megfeszülve várja amíg én máshogy írom le most a nevemet... tudom, hogy eléggé otthon van grafológiában, de nem tudom mit látott az aláírásomban, amitől így kiakadt. De félek. Zoetól és a kiakadásaitól mindig is félni fogok egy kicsit, mert hiába érzem néha azt, hogy feltétel nélkül szeret... akkor is rohadtul fáj, mikor így néz rám. Nem várja meg azt a másodpercet, míg kettesben leszünk kamerák nélkül nyugodtan... az öltözőjébe lök és egyszerűen mordul egyet. - Mióta?!
- Mit mióta? - Értenem kéne?! Nekem ennyire értenem kéne mindent?! Hogy ért ő mindig mindent?
- Mióta drogozol? - Ráförmed, de halkan én pedig csak nézek rá. Honnan...
- Te...
- Az írásod Zayn, mindenkinek változik az írás képe és az amit láttam nem tetszik! - Erőteljes... régen volt ilyen rohadt magabiztos. - Ne vágd a kiskutya fejet, hanem válaszolj. Mióta és mit?!
- Tompítanak csak...
- Abba hagyod - közli velem minden kompromisszum kötése nélkül.
- De amikor te a...
- Akkor ott voltál és abba hagytam. És te most abba hagyod, vagy komolyan megöllek - az ujjával fenyeget meg a mellkasomon.
- Cica...
- Nekem te ne cicázz! Emlékszel, hogy kiakadtál miattam?! Tudod te, hogy a grafológia milyen rohadt egyértelmű néhány embernek?! Nem csak a kinézeted miatt fognak arra gondolni, hogy drogozol, hanem valakik az írásod miatt is. És akik kutatnak, azok találnak. Nem lenne elég egy börtönös story?! Drogos is kell Zayn?!
- Jogos...
- Tudom, hogy az - mérgesen néz fel rám, összeszorított ajkakkal. - Mi a fasz van veled Javadd? Ellöksz magadtól mindenkit, aztán testi sértés, drog...
- Még megkérdezed mi van velem? - Felhördülök és elfordulok tőle megdörzsölve az arcomat. - Éjjel-nappal kamuznom kell amiatt, hogy pénzt kapjak, pedig elvileg élveznem kéne. Olyan lányt kéne csókolgatnom, akitől hánynom kell. Te meg közben magasról leszarsz, otthagysz, kiosztasz, megpofozol és földbe tiporsz, aztán futsz egy túlságosan erőszakos pasihoz, mert... mert neked vele jó - egyszerűen a plafon felé röhögök. - Édes istenem... - leülök az első székbe és megdörzsölőm az arcomat. - Aligha akartam az életemben vagy három dolgot és mind pokolivá változott. A szűk bizalmi köröm, a karrierem és a szerelmi életem. Dannyék, az éneklés és te - felnézek rá, és megint ugyan azt a tekintetet küldi nekem. Azt az ajkakat összeszorító, szívfacsarítóan hatalmas könnyes szemek féle arcot. - Ne néz rám így, mert megcsókollak - elfordul, de szimplán csak ennyi változik, az arcának a kifejezése nem.
- Féltelek - nyögi ki halkan.
- Mint egy barát.
- Én...
- Nekem több kell mint egy barát féltése... legalábbis tőled - felhördülök és erőt véve magamon felállok. Nemsokára megy a gépünk... nem baszhatom így el az időt, mert megint több órás beszélgetéseken kell részt vennem.
- Nekem meg több kell mint egy bizonytalan háttér, ráadásul harmadik félként, hogy én legyek a kurva amiért rám nézel és...
- Mi a faszért van rajtad az a tetkó?! - Szimplán eltarolom és a falhoz nyomom, hogy ne szökhessen el, ne lökhessen el és ne nézhessen el.
- Melyik...? - Értetlenül néz fel rá, kapkodva a levegőt.
- Bocsáss meg nekik, nem tudják mit csinálnak - elhadarom neki, és megkínzom magam, hogy ne az ajakit bámuljak és ne arra gondoljak mennyire rohadt jó érzés megcsókolni őt. - Minek van rajtad, ha az egyetlen dolog amivel törődsz, az-az hogy mások mit gondolnak? Az, hogy mások mit látnak? Mert az akikről te beszélsz azok, akik minden szar nélkül benyelik azt, amit kijelentek. A másik része, meg elolvad attól, ahogy rád nézek mert képesek tovább látni a kameráknél és ők legalább észreveszik, hogy szerelmes vagyok beléd... de te rohadtul nem veszed észre. Bár téged ismerve pontosan jól tudod, hogy így van... csak nem fogod fel. És hogy őszinte legyek, elkeserítő, hogy ilyen magas intelligencia szint mellett képtelen vagy felfogni olyan dolgokat, hogy lófaszt nem érek nélküled.
- Hey - Hallom Louis hangját mögülem, de inkább küzdők Zoeval egy farkas szemben, mintsem reagáljak most neki. - Lekéssük a gépet Zayn...
- Menned kell - egy aprót nyel aztán kimondja. Semmi mást nem mond... semmit. Már megint semmit nem mond mikor titkon azért könyörgöm, hogy kezdje újra velem.
- Miért vagyok én ezerszer rosszabb számodra, mint egy kínzó kamra, vagy egy fegyveres őrült? - Miért bír azokkal beszélni, és velem miért nem. Miért képes oda besétálni minden félelmével együtt... és miért nem bír velem lenni minden félelemmel együtt? Miért vagyok én rosszabb azoknál? - Viszlát - ellököm magam a faltól és kisétálok Louis mellett. Nem akarom hallani a válaszát... már ha válaszolna egyáltalán.


Kukucs! Szabad megkérdeznem, hogy az oldal valahol fent van facebookon? Csak mert elég sokan jönnek onnan ide... :D
Ui.: Utáltam a prológusomat, szóval átírtam.

5 megjegyzés:

  1. Hali!

    Tudom eltűntem csak elkezdődött a suli és nem volt se időm se wifim xd

    Egy a probléma hogy megint elbeszélnek egymás mellett mintha elfújná a szél a mondandókat más-más irányba.....profi metafora

    Zayn mint mindig most is megértelek......te viszont mi a faszért drogozol?! És most komolyan.....testisértés ?!?! Hát az eszem megáll!(már ha van...önoltás pls xdd)

    Zoe tudom hogy az erőszak ellen vagy de én azt a fasz Sallert vagy kit úgy fejbe lőném :) Nagyon helyes volt az a pofon viszont tényleg aludnod kéne sőt ha nem alszol legalább 8 órát akkor leütlek xdd

    Imádlak csakúgy mint az összes részt❤❤❤és most megpróbálok többet írni csak hát suli....na mind1. Várom a kövit! Pusziiiii❤❤❤❤:333333

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kukucs!
      Teljesen érthető, komolyan... :D
      Ahahah, az önoltás mindig egészséges :D
      Köszönöm szépen, imádlak. Már csak a próbálkozásod is feldobta a kedvem, hogy többet szeretnél írni nekem! Köszönöm, imádás van! <3

      Törlés
  2. Szia Ismét!
    Neee...az imént irtam hogy most és még lehet...sokaig nem tudok olvasni...erre...átirdad a prologust?....
    Kész...:) jaj...de jô lesz...:D már csigáz :D -habáe nekem ugy is tetszett de kívámcsi vagyok, hov, hogy irtad át-
    Imadlak és minden nagyon szépen köszönök!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kukucs, ismét!
      Hát, nem lett hosszú, szóval szerintem elég kis rövid szösszenetté alakítottam a hosszú szart ami volt :D Én is imádlak! <3

      Törlés
  3. Szia Des!
    Egyszerűen lehengerlő!
    -Zayn azért más veled beszélnie mint Velük, mert Te valami igazán mélyet, érzőbbed, velőset jelentesz szamara...és hiába érző és velős az amit és akikkel teszi...nem olyam félelmetes....mint egy kapcsolat és hogy miért? Mert...elhinni azt, hogy menno fog...hagyni azt hogy félsd megvédd....hogy igazan vele légy nem könnyű és ezt Te is tudod...
    Drog ês a többi...Zayn.... most mondhatnánk, hogy nem megoldás.. Mert nem az... De ezt tudod és csak remélni tudom, hogy Zoé hatott rád..
    Köszönöm szépen, hogy ezt a részt is olvashattam!
    Imádlak ám <3

    VálaszTörlés