2017. április 9., vasárnap

197. Rész

 x--- Zoe Fable ---x


Csak ülök ott a fotelban és meredek előre.
- Zoe - Albus csettint az orrom előtt én pedig a bambulásból felnézek rá.
- Hm?
- Komolyan... takarodj haza. Használhatatlan vagy.
- Nincs kedvem haza menni - ráfintorgok és az ingemmel kezdek játszani az ölemben.
- De igen, most - tapsol az orrom előtt párat és otthagy. Egy bosszús sóhajjal állok és kapom a hátamra a táskámat. Zaynhoz megyek, gondolom ide illik. Vagy nem is tudom... Nincs kedvem gondolkozni. Semmi kedvem rá gondolni. Vagy Perriere. Vagy a bandára... vagy a jövőmre. Illetve a jövőnkre. Két napja alig beszélünk, egyszerűen nem megy. Nem csak nekem, neki sem. Tegnap szimplán ültünk egymással szemben fél órát. Ő engem nézett, én meg őt. Aztán egyszerűen felállt és lelépett újra. Szóval ha ma is ez történik, akkor az én házamba megyek haza. Vagy Helenához... vagy Perriehez és megölöm. Még nem döntöttem el. Leülök a fal tövébe és tovább kezdek olvasni. Hagyom, hogy elnyeljenek a betűk, és egy teljesen más világ. Egészen addig, amíg a könyvet nem tépik ki a kezemből és nem csattan a falon.
- Nem!
- Mi nem? - Zaynt mindig meghallom... beszélt volna hozzám? Mikor ért haza?
- Nem! Ne csináld ezt velem!
- Mit?! - Nem figyeltem rá?!
- Ne olvass!
- Nem értelek - Zayn is szeret olvasni... mi a fasz van?!
- Te akkor olvasol ennyit ha baj van az életedben - mutat a mellettem lévő kiolvasott könyves halomra. Lehuppan előttem a földre. - Istenem... utoljára akkor csináltad ezt, mikor apád meghalt. És elnézést kérek amiért ezt felhozom most. De jézusom Zoe kérlek ne... ne hidd, hogy ekkora a baj. Szeretlek... nem bírom oké?! Három nap és nem bírom! Ne csináld ezt velem! Beszélj már hozzám! Mond, hogy legyen vége végleg, ha azt akarod... de mondj már valamit. Felőlem azt is mondhatod, hogy csináljak mézes csirkét de kérlek... - értetlenül meredek rá a fejét a lábai közé hajtja. Látom, ahogy beletúr a hajába. - Megörülök... megfogok örülni....

x--- Zayn Malik ---x

Az élet pontosan ilyen, nem? Soha nem lesz jó. Lehet elviselhető, de tökéletes soha. Legalábbis nem nálam.
- Javadd... - megrázom a fejemet a hangjára. Nem... komolyan nem.
- Vissza akarok menni az időben. Akarom azt az időt, amikor átjöttél busszal és pár napot voltál nálam. Tökéletes volt. Akarom azokat a napokat. Ezek nem jók. Utálom őket, leszarom a zenét, a bandát, az embereket... a díjakat, a rajongóimat, Pault, Simont! Az egész kikurt világot leszarom cica! Istenem mikor érted már meg... mikor értik meg a többiek? Mikor lesz a kapcsolatunk jó?! - Ijedten néz rám, a kezeit az ölébe ejti. Én pedig azt akarom, hogy válaszoljon.
- Ne mond ezt...
- Azt mondok amit akarok! Kurvára nem azt csinálom amit szeretnék! Nem azzal vagyok akivel akarok! Mi a faszom van az életemmel?! Mióta dönthetnek mások?! Mikor történt ez az egész velem? Velünk? Mikor?!
- Szépfiú...
- Óh te jó ég... - a tenyereim mögé temetem az arcomat. Tudom, hogy nem neki kéne kiakadnom. De ő van benne még ebben a szituban. Ő nem hisz bennem... tudnia kell. Miért nem tudja ennyi idő után sem?! Mit tehetek még érte? Felnyögök ahogy nekem csapódik a teste. Egyszerűen elterülök a padlón, ahogy rám csimpaszkodik. Átkarolom a derekát és magamhoz húzom.
- Semmi gond... minden tökéletesen okés - a nyakamba motyogja én pedig a plafont nézem. Szóval, ilyen lenne mikor minden tökéletesen okés? Kétlem. Paul a nyakamba liheg, a modest már a hátamon lóg. Perrie pedig úgy követ mint egy kiskutya. Az egész világ elvárja tőlem, hogy vele legyek. Ha nem lenne Zoe, pontosan tudom, hogy leszarnám az egészet. Ha nem lenne Zoe, akkor ellennék Perrievel. De tudom milyen Zoeval, és képtelen vagyok ezt elengedni. Annyiszor megpróbáltam és nem megy. Megpróbáltam már akkor mikor megismertem. Közben, amíg nem találkoztunk. Miután találkoztunk... és most rajtam fekszik és még mindig szorosan ölel. Kissé olyan, mint amikor először megöleltem őt. Amikor olyan nagyon szorosan ölelt, és annyira nagyon dobogott a szíve... amikor elhitette velem, hogy minden rendben lesz velem. Most is ilyen ölelést ad és fogalmam sincs hogy csinálja.
- Szeretlek.
- Én is szeretlek Zayn. - Érzem, amint jobban hozzám dörgöli a fejét és elmosolyodom. Megveszek érte. Biztos vagyok benne.
- Mit is mondtál... a holdon egy telek? - Azt hiszem a kisebb életcéljaimat elértem. Ideje lenne Zoet is elérni.
- Eltekintek tőle, ha gyorsan akarod - az arcomat a hajába fúrom és beszívom az illatát.
- Kurvára szerelmes vagyok, már magamnak fáj.
- Vettem észre - felkuncog és rám mosolyog.
- Zoe... komolyan. Akármelyik lánykérésemet komolyan vetted?
- Tizennyolc évesen Zayn Maliktól egy lánykérést komolyan venni? - Rám fintorog és megfogja az arcomat. - Nem szépfiú, egyiket sem vettem komolyan. Majd a hold telkeset komolyan veszem.
- Azt mondtad az előbb eltekintesz tőle.
- Ha gyorsan akarod, kifutottál az időből - megvonja a vállát én pedig fordítunk magunkon.
- Hozzám jössz? Tök komolyan gondold át... nem akarunk valahogy összeházasodni?
- Chips gyűrű?
- Még abba is beleegyezek - megforgatom a szememet ő pedig felnevet. Én pedig mosolyogva nézem, hogy röhög a földön alattam. Elképesztően akarom ezt... újra és újra átakarom ezt élni. Hallani akarom ezt a hangot.
- Megenném.
- Elfogadom.
- Túl elnéző vagy velem.
- Akarlak.
- Egy szavas válaszok?!
- Néha - ismét elröhögi magát én pedig csak mosolyogva nézem őt. Azt akarom, hogy tovább nevessen. Folyton nevessen.
- Néha változtatni kéne a szerepeken, nem?
- Hogy érted? - értetlenül nézek rá... fogalmam sincs mire gondol.
- Karácsonykor megkaptam a gyűrűdet és múltkor láttam egy annyira faszát - teljesen értetlenül nézek rá. Úgy nagyon-nagyon értetlenül. Mi? - Hibás volt de...
- Hibás gyűrűkről jutok eszedbe? Cica... ez fáj - elnevetem magam ő pedig röhögve az orrom alá nyom egyet. - Ez most meglepő, túlságosan is. Mi a fasz élet? - Ekkora szerepcseréhez nem szoktam hozzá. Mi a fasz.
- Csak nézz bele! Tiszta menő! - Konkrétan kinyomja a szememet a feketére festett... fasztudja milyen anyag ez. De fekete. Egy követ fog bele, egy zöldet. Sötét zöld. Ez túl Zoe... belenézek a kőbe, bár nem értem miért kell. Aztán rengeteg apró kis villám jelet látok. - Z betűk! Mi menő hiba már! - elnevetem magam és ránézek. Szóval a villámjelek neki Z betűk...
- Szóval azt mondod a nevünk kezdőbetűje hibára utál? Olyan édes vagy...
- Tudod hogy értem - rám fintorog én pedig elveszem tőle a gyűrűt. Lehajolok és megcsókolom. Azt hiszem két napja nem csókolta meg, és most valahogy nagyon jól esik a nyelve köszöntése és a szuszogása. Az apró kis ujjai a hajamban és nyakamon. Aztán az arcomon és az állam vonalán végig simítva. Kurvára imádom őt. Soha senkivel nem smároltam padlón... és ő annyira könnyedén veszi ezt.
- Most eljegyeztél amúgy? - kérdek rá konkrétan míg a kezemre erőszakolom a gyűrűt anélkül, hogy ráesnék.
- Ja gondoltam ne csak neked legyen szokásod - megvonja a vállát a földön fekve.
- Kurvára a feleségem leszel egyszer, ha tetszik, ha nem...
- Az erőszakot büntetik ebben az országban - elneveti magát és rám mosolyog.
- Hány éve vagyunk együtt...?
- Nem tudom, bruttóban kérdezed vagy nettóban? - elröhögöm magam és mellé fekszem. - Komolyan kérdeztem! - a hasara csap és hozzám bújik. A fejét a mellkasomra rakja, én pedig vigyorogva nézem a plafont. Elképesztően kitud zökkenteni az összeomlásaimból.
- Körülbelül két éve vagyunk együtt. De már négy éve ismersz. Baszki de durva...
- Öt éve nem tudtad, hogy létezem.
- Néha még ma sem... - megforgatom a szememet és felsóhajtok ő pedig halkan kuncog. - Amúgy... jó volna. Mármint... komolyan gondolom veled.
- Hm?
- Házasság. Nem mondom, hogy nem tartom még mindig kicsit túl korainak, de... nem tudom. Nehéz kifejteni.
- Időm mint a tenger. - Akarom, hogy kifejtse. Rohadtul akarom.
- Szeretlek... tényleg szeretlek. Ez valahogy nem elég kifejező - elpirulva búj a nyakamhoz én pedig mosolyogva húzom magamhoz.
- I won't let these little things, slip... out of my mouth... - halkan kezdem énekelni ő pedig rögtön befogja a számat.
- Nem! Nem akarok sírni! Kuss! - egyszerűen feláll mellőlem és futni kezd. Mosolyogva lépkedem utána a szobámba... a szobánkba. - Kuss! - hozzám vág egy párnát én pedig szimplán az ágyra dobom.
- Jójó - megfogom és lerántom magammal az ágyra. Egyszerűen csak élvezem, hogy elfekhetek, nem kell sehova sem mennem, és érzem hogy mellettem fekszik. Ezt most így szimplán jó. Ezt most így kihasználom. Ezt így akarom.


Kukucs! Sajnálom, hogy így este hoztam csak a részt, de eléggé sűrű napom volt. Remélem kicsit megnyugodtok a résszel kapcsolatban és feltöltődtek a boldog fejezettel:) Imádás van, a komikat pedig külön köszönöm szépen! 

6 megjegyzés:

  1. Szia Des!

    -Zoé igen egyet értek a terveid közzül azzal a ponttal, hogy Perrhez mész...gyártok neked alibit...
    -Zoé az a gyűrű végem van
    -Zoé, Zayn ezek a gondolatok...és az egész beszélgetés....jaj az én szívem...kihagyott pár ütemet ...végem...a gyomrom a torkomban dobogott....a szemem pislogni kezdett...és csak úgy faltam ami köztetek történik..és az egész lényem megtelt mérhetetlen szeretettel.

    Des, nagyon szépen köszönöm, hogy ezt a részt is olvashattam! Határozottan feltöltödtem!
    Egyszerűen, zseniális vagy és elképesztő mennyire spontán árad ez belőlled :)

    A gyűrűkről jut eszembe, az unoka nővérem nem rég ment férjez, nézem a kezét...és csak egy fekete gyűrű van rajta...-ő nem az az ékszert hordok fajta- rá kérdek, hogy merre van a jeggyűrűje, aztán rámutat az előbb említettre.....a párja a forma egyes mittudom én milyen tervezéseken kívül imád repülni és a repülőnek valamilyen alapanyagából csináltatott az unokanővéremnek vagy is maguknak gyűrűt...:)

    Kitartás a hétre!

    Imádlak ám Benneteket! <3

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kukucs!

      Miért te vagy az első aki felajánlja, hogy gyárt alibit?!:D Elképesztő vagy... :D
      Eléggé menő lehetett az a gyűrű. Tetszik az elgondolása, aranyos:D
      A kitartásom már vasárnap elfogyott erre a hétre, de köszönöm szépen. Ma hozok majd egy részt. Imádás van! <3

      Törlés
  2. Szia:) Nagyon aranyos részt hoztál nekünk ami nagyon tetszik. Bírom ezt az eljegyzéses dolgot :D és annyira látszik hogy Zayn mennyire önmaga tud lenni Zoe mellet s ez fordítva is igy van . Tetszett a rész és várom már a kövit. :3 <3

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kukucs!
      Köszönöm szépen! Örülök, hogy így lejön ez az egész:) Ma hozok új részt, imádás van! <3

      Törlés
  3. Szia ezt a történnetet kisebb változtatásokkal wattpadon is elkezted ? Mert találtam egy történetet ami nagyon hasonlít erre a különbség annyi hogy más Zoe vezeték neve de cím sem tér el sokban
    Ha nem te írnád akkor : cím: 'Internet Friends' "Író" : szendreizsofia

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kukucs! Nem, nem kezdtem el. Elolvastam... remek érzés tudni, hogy még a mai napig lopják a blogjaimat... :| Hagytam egy komit, de ahogy láttam jó rég óta nem rakott ki "új" részt. Nagyon szépen köszönöm, hogy szóltál! Amennyiben valaki még ilyennel szembesül kérem szóljon!:D

      Törlés