2016. október 3., hétfő

115. Rész

- Ne - húz vissza magához.
- Szól a telefonod - motyogom bőrére, hozzá bújva.
- Tudom - sóhajt fel.
- Elmondod? - pillantok fel rá fintorogva.
- Apu beadta a válást. Anyu pedig csúnyán össze veszett vele. Mármint... nagyon csúnyán. Megcsalások... eltűnt pénz összegek... - motyogja hajamba, és csak jobban magához húz.
- Trisha jól van?! - nyögők fel elképedve... oké, tudtam, hogy javarészt miről szólnak az üzleti útjai. De... ez most... te jó ég.
- Nem. Gáz lenne, ha itt töltenének pár napot? - csak annyira enged mozgás teret, hogy rám nézzen.
- Dehogy baj! Mikor jönnek? Ő hív?! Vedd fel - lökőm ki őt az ágyból szinte rögtön. Egy halk nyögéssel fordul hassal a padlóra. Végig nézem amint fejét rázva, ádámkosztümben kisétál a telefonjáért. Én pedig észbe kapva sietek ki, az enyémet keresve. Szintén annyi ruhában mint ő, dehát előtte nem igazán zavar. Khalid pedig rendszerint imádna fürdeni szóval szívesen ugrik be a kádba... telefonomon gyorsan informálom le Helenát és az ikreket, hogy ne igazán akarjanak random beállítani és bandázni egy ideig.
- Fel kéne öltözni - ölel át hátulról. Melege bőrétől végig fut rajtam a remegés. A nyakamba puszil, és most már a libabőr is beköszön nálam. - Gyönyörű vagy...
- Ezt ne - nevetem el magam, karjai melleim alatt tartanak és fonódnak körém.
- Akkor is az vagy - kap fel az ölébe, megindulva velem a szobába vissza.
- Ehh... - egyszerűen elpirulok, mást nem is igazán tudok csinálni. Szemét megforgatja és ledob az ágyra. Én pedig innen nézem végig, amint magára húz egy alsógatyát.
- Lehet, tényleg vennünk kéne egy nagyobb házat - veti fel könnyedén, mikor én is ráveszem magam arra, hogy magamra kapjak egy rövidnacit és egy pólót.
- Aha, nem - vágom rá rögtön. - Ezt is nehezen fizettem ki az elején az ösztöndíjból - fintorgóm rá.
- Az elején? - pillant rám. - Tud...
- A gyakorlatért fizetést is kapok - vonom meg a vállam.
- De ugye tudod, hogy akármikor szólhatsz, és küldök pé...
- Nem! Nem ez a fajta lány vagyok - hördülök fel... nem fogadok el tőle pénzt!
- Nem tudnál hülye picsa lenni, és könnyedén még kuncsorogni is a bankkártyámért? - sóhajt fel egy fintorral.
- Ha olyan lennék, csak dugni járnál haza - csapok a mellkasára, amitől eldől az ágyon én viszont kilejtek a szobából.
- Vagy csak nyugodtabban élném a mindennapjaimat nélküled amíg turnén vagyok - morogja leülve a földre, Khalid elé. - Mond, hogy bírod ezzel az idiótával? - fogja két keze közé a pofiját és a szemeibe bámul. Szépfiúk... Beszélnék vele az apjáról, de amíg nem akar, addig képtelen vagyok.
- Egész jól megvagyunk, szóval... - karjaimat keresztbe fonom egy mosollyal, ő is elmosolyodik.
- Komolyan nem számítottam rá, hogy ekkora lesz - pillant fel rám, míg Khalid mancsával játszik.
- Okos, szóval megbocsátóm a méreteit - mosolyodom el lehuppanva a fotelbe.
- Milyen az egyetem?
- Esszék, esettanulmányok. Hetente egy elmegyógyintézet, Tim miatt. Mr.Rainton felkért rá, bár utál is mert kivittem utoljára a kertbe. Amúgy, elvileg lassan profiloznom kéne, de még csak egyetemi órákat tartanak róla és egy csomó esettanulmány ismét. Amikből esszé... - motyogom magam elé bámulva ahogy agyam lepörgeti az esszék mennyiségét, és az unalmas órákat. - De felvettem a grafológiát, eleve kellett a kredit, de üresedés is volt. Szóval ja, tetszik - hajtom fejemet a kartámlára, teljesen össze gumózva. - Milyen a turné? - kérdezek vissza, és bár mesélt róla, élőben más...
- Zajos - gondolkodik el a válaszon pár másodpercig. - Meglepő... a lemez elég jól debütált. De elég gázos az egész. A banda, akiknél elő zenekar vagyunk, tudod...
- Big Time Rush - vágom rá rögtön... oké, talán figyelemmel követem őket a neten is. Talán.
- Ők. Eléggé... hát nem bírnak minket - nevet felém fordulva, bár inkább olyan kínos nevetés. - Többen jönnek minket nézni, mint őket - felnevetek...
- Azt hittem ez csak pletyka - na jó, ez röhejes.
- Nem az, tényleg többen jönnek - vakarja meg a tarkóját zavartan. - Ami nagyon jó, de váratlanul jó, ami most rossz - fintorog maga elé.
- Új albummal mi a helyzet?
- Írogatjuk... próbálgatjuk... fáradtak vagyunk - dől el a padlón. Khalid rögtön mellé fekszik, szorosan. Zayn nem csak nekem hiányzott. Egyik karját átdobja rajta és tovább kényezteti. - De azért, baszott jó - mosolyog fel rám.
- Cigi? - pattanok fel a fotelból megállva felette. Kezét felém nyújtja, megfogom és igyekszem felhúzni. Khalid hátulról tolja a hátát ő pedig nevetve áll fel és húz magához. Az erkély felé tolóm, ő pedig lazán lépked.
- Van kint cigi? Vagy anélkül terveztél elszívni valamit?
- Van kint - forgatom meg a szememet kilépve és elvéve az egyik ablak párkányról a dobozt. Felé nyújtok egy szálat, aztán magamnak is kiveszek egyet. Mire pedig vissza fordulok már tűzet is ad.
- Néha szarul érzem magam, hogy rászoktattalak a cigire - a korlátnak támaszkodik, úgy néz rám. És ahogy kifújja a füstöt hirtelen annyira félni kezdek... túl jól néz ki. - De annyira szexin tudod elszívni, hogy végül is ajándékot adtam a világnak. Na meg persze, néhányan utálják a cigizőket, kevesebben tapadnak rád. - fejét rázva nevet fel és támaszkodik rá a korlátra megfordulva. Én pedig mellé lépkedem és én is az ő testtartásában kezdem szemlélni a várost.
- Idióta vagy - reagálom le egyszerűen lehamuzva a mélybe... azért, megbizonyosodva róla, hogy nem esne senkire a hamu.
- Őszinte - sóhajt fel egy mély slukk után. - Miért nem kérdezed meg? - nyomja el a cigit a korláton felém pillantva míg oldalra fúja kis a füstöt.
- Mit? - nézek rá értetlenül én még tovább szívva a cigit.
- Hogy megcsaltalak-e. - A folyó felé néz el, én pedig elmosolyodom.
- Ha megcsaltál volna, arról már tudnék. Internet - veregetem meg a vállát megindulva befelé ahogy a hamutartóba elnyomom a cigit. - Amúgy is, képtelen lennél arra, hogy letagad - dőlök el a kanapén hassal előre. Túl nyugodt minden, úgy, hogy itt van. Mellém fekszik, vagy inkább rám és magához húz. Beszippantom az illatát... annyira akarom, hogy minden átvegye az illatát. Hogy akárhova megyek, megint ott legyen ez az illat a házban. Hallgatom a szuszogását, élvezem, ahogy ujjaival apró köröket ír le derekamra. - Kaptam két ajánlatot... munka - suttogom a kanapé rejtekébe.
- Mit? - ül fel.
- Csak azért mondtam, mert meglepődtem, hogy megkerestek. - higgasztom le őt rögtön... nem akarok tudomást venni arról a két levélről.
- Mik voltak? - húz közelebb magához.
- Katonai pszichológus. Elmegyógyintézet Mr.Rainton ajánlásai miatt - hátamra fordulok, fancsalian nézek rá. - Mindegyik Londonban - teszem hozzá.
- Kevésbé... megterhelő nincs? - morogja a hajamba inkább.
- Még mindig lehetek luxus kurva - ajánlom fel neki.
- Fizetlek - pattannak ki a szemei. - Komolyan! Lehetnél a személyes kurvám. Fizetnélek érte, boldog le...
- Te hülye vagy - szakítom félbe a fejemet rázva. - Te jó ég... - felnevetek és inkább visszafordulok az oldalamra. Ez hülye. - Holnap reggel hatra be kell mennem az egyetemre. Khalidot elvállalja valaki, vagy szóljak én valakinek aki leviszi reggel? -  motyogva beszélek... be fogok aludni.
- Hatra? - kérdez vissza rögtön.
- Nem tudtam bemenni egy ZH-ra. És újra írhatom sunyiba - kuncogok fel.
- Hogy-hogy nem tudtál bemenni?
- Nem tanultam, és nem volt kedvem lerontani az átlagomat. Khalid pedig túl cukin nézett - nos... az az ösztöndíj fontos!
- Hmm... elfogadható érv. Amúgy, anyuék szerintem leviszik.
- Nem fogják felismerni őket? - fordulok felé, ő pedig mosolyogva néz engem.
- Kétlem, ez itt Amerika. Oké, hogy ide is eljött a lemez, de azért itt nincs akkora rajongó tábor. Jézus Zoe, mit hiszel mi vagyok? Világsztár? - nevet rám.
- Te teljesen hülye vagy, ugye? - vonom fel az egyik szemöldököm. - Ember... te világsztár vagy - nyögőm ki őt figyelve.
- Hagyjuk ezt - fúrja fejét a nyakamba. A telefonja szólni kezd, felsóhajt, elenged és feláll. - Persze... oké, két perc - hadar bele és már dobja is vissza az asztalra. - Itt vannak anyuék, segítek felcipekedni - hadarja el nekem míg látom, hogy magára kapja a cipőjét.
- Khalid is tudja, hogy kell felhozni dolgokat, add a szájába - motyogom neki. - Lemenjek segíteni?
- Szerintem ketten Khaliddal bőven elegek vagyunk, ugye? - felülök és megnézem amint megsimogatja a fejét míg az ajtó felé lépkednek. Tuti. Nyújtózkodva állok fel, kiélvezem az utolsó nyugodt másodperceimet. Trisha valószínűleg tartani akarja magát a gyerekek előtt. Szóval elviszem bevásárolni. Do nem tudom, hogy az egyetemen van-e vagy sem. Safaa semmit nem ért. Wali pedig tuti szintén kivan. Zayn pedig akkor lesz, mikor meglátja őket. Woho!
- Hello hercegnő! - guggolok le rögtön Safához. Eltarol annyira, hogy a fenekemre huppanok. Ő magához ölel, én pedig egy mosollyal húzom magamhoz jobban. - Hogy vagy? - kérdem őt figyelve.
- Anyuék veszekednek - suttogja halkan, én pedig elfintorodom.
- Majd rendbe jön minden - ígérem neki, ő pedig kissé lebiggyeszti ajkait.
- Most iskolába sem mehetek... - fejét lehajtja nekem pedig kezd megszakadni a szívem.
- Ígérem, jobban érzed magad majd itt, oki? - nyújtom felé a kisujjamat, figyelmen kívül hagyva a többieket.
- Oki - bólogat sűrűn felém nyújtva az ő kisujját.
- Ő itt Khalid - intem magunkhoz a kutyát. - Nagy, majdnem annyira nagy, mint amennyire szeretet éhes - húzom le magunkhoz a fejét, ő pedig máris nyállal kezdi beborítani Safát, aki nevet. - Amíg itt vagyunk, te vagy a gazdija - mosolygok rá, ő pedig tovább nevet. Felállok a földről, és hagyom, hogy elfoglalják egymást. - Hello - köszönök rájuk. De csak Wali és Trisha van itt. Do gondolom egyetemen van.
- Szia - motyogja karba tett kezekkel Wali.
- Na... - húzom magamhoz, erre pedig már ő is átölel. - Nincs semmi eget rengető gond, oké? - kérdem a fülébe suttogva, ő viszont szorosabban ölel. Elhúzódik, villant egy halvány mosolyt, én pedig Trisha felé fordulok. Karikák a szemei alatt üvöltenek arról, hogy mennyi veszekedésen van túl. A megtört testtartás... igazából, mindjárt elbőgöm magam őt nézve. - Ne! - szólok rá mikor nyitná a száját. - Senkinek nem baj, hogy itt nyaraltok pár napot - vonom meg a vállam. - Kifejezetten örülök végre egy teljes családi légkörnek - oké, talán kicsit kihasználom a pszichológiát, de legalább elmosolyodik és magához húzva megölel. - A fél város a lábad előtt heverhet, szóval nincs értelme keseregni. Az egyedüli, akinek sírnia kell, az Yaser! - suttogom a fülébe, ő pedig halkan felnevet.
- Ebben igazad van - törli meg szemeit, bár nem sírta el magát, csak egy kis könny... egy icipici.
- Enyém a kanapé - néz körül Wali egy fintorral.
- Szerzek neked egy ágyat, ha szeretnéd - vetem fel rögtön, mire még Zayn is értetlenül néz rám. - Meg vannak a forrásaim - vonom meg a vállamat a telefonomat kézbe véve. - Imádtok - kezdek bele, mikor Larry felveszi.
- Most kéne leraknom - sóhajt fel.
- Nem szeretnétek nekem hozni egy ágyat?
- Ágyat? Lopjam kis Thomas alól, vagy mi? - hördül fel.
- Akár - nekem aztán mindegy honnan szerez ágyat. - Nemár, sokkal lógtok nekem! - kezdek nyafogni.
- Jó, felhívom Helenát. Tuti kilopja Angel alól neked - röhög fel, és egyszerűen kinyom. Hát, nekem Angel ágya is jó.
- Te most lopatsz velük, egy ágyat? - néz rám póker arccal Zayn.
- Hey, tehetséggondozós vagyok, kiváltságaim vannak! - imádnak. Ez van... - Fél óra és lesz ágyad - mosolygok Walira. - Oh, holnap valaki vállalja, hogy délelőtt leviszi Khalidot? - nézek körbe a társaságon.
- Szívesen - vonja meg a vállát Wali.
- Rendben, póráz nem kell neki, szólj rá csak. Sok dolgot megtanult már - mosolygok rá a szóban forgóra.
- Miért lett Khalid? - néz fel rám Safaa, bár ő még mindig a szőrébe kapaszkodva öleli magához.
- Mert Zayn nem engedte, hogy Malik legyen - mosolyodom el. Safaa nem érti, de mindenki más felröhög, Zayn csak felém legyint és inkább beviszi a bőröndöket a vendégszobába.
- Zoe... - kiabál ki nekem, én pedig már be is sietek utána.
- Ohh! - mászok rá az ágyra össze szedve a lapokat. - Baszki ezt nagyon elfelejtettem - sziszegem inkább csak magamnak. Le kell adnom. Mrs.Lavinge meg fog ölni... ezt tegnap kellett volna leadnom! A lapokat javarészt egymás után igyekszem elrendezni. Hogy legalább sorba legyenek. Zayn röhögve magamra hagy, én viszont nagyon koncentrálok. Csak random szavakat olvasók lappokként, ebből találom ki, milyen sorrendben is írtam meg egy hisztis éjszakámon. Gondolom Helenáék a nappaliba voltak, Khalid meg a szobánkba és itt kötöttem ki. Emlékeim szerint.
- Meghozták a lopott ágyadat - nyitja ki az ajtót Zayn, én pedig a lapokat össze fogva sietek ki.
- Imádlak titeket. Lau, ezt beviszed Mrs.Lavinge? - mutatom fel a papír kötetet, míg konyhában keresek egy dossziét a fiókokban. Amint találok egyet máris belegyömöszölöm.
- Én? Miért én? - nyög fel magára mutatva kétségbeesetten.
- Mert téged utál - csattanok rá a szobánkba menve. Ellopom Zayn egyik filcét és az elejére firkantom a nevem. Legalábbis a dossziéra.
- Nekem is ez az érvem miért éppen ne én!
- Tegnap kellett volna leadnom, de elfelejtetettem. Te oda adod neki, ha megkérdez, pedig közlöm, hogy én időben neked passzoltam - tárom szét a karomat.
- Most azt akarod, hogy megbuktasson? - néz rám értetlenül.
- Nem buktatna meg, én írom az esszéidet! - hördülök fel.
- Hát azért a szóbelik neccesek - fintorodik el.
- Félévente egy. És csak három tételt kell megtanulnod, szóval hajrá - fonom keresztbe a karjaimat magam előtt.
- Helena üzeni, hogy Angelt ne engedd fel - mutat az ágy felé Larry.
- Tényleg az ő ágya? - pillantok a szóban forgó darab felé.
- Ja... - mosolyodnak el egyszerre.
- Uhm oké... - túrok bele a hajamba, ezt azért nehéz lesz elsimítani.
- Mr.Rainton keresett az egyetemen - jut eszébe Launak.
- Remek - sóhajtok fel.
- Ja. És Melissa is. Lassan el kellene kezdened a következő gyakorlatot - csettint nekem Lau... mintha a csettintéssel jutna eszébe.
- Nem érdekel, csá! - mutatok az ajtó felé.
- Csak keresd meg őket holnap - vonja meg a vállát Larry.
- Hello - köszönnek el tőlünk és maguk után csukják be az ajtót... Mi van az elmegyógyintézetben... és hogy kezdjem el az új gyakorlatot, ha még az előző helyre is vissza járok és közben ZH hegyeket írok, szóbelikkel együtt...?! Tenyereimbe temetem az arcom és igyekszem össze kapni az életemet... Zayn végig simít a hátamon, és bár nyugtató lenne, de így csak eszembe jut, hogy itt van körülöttem egy összetört nő aki igazából egy összetört anyuka is. Egy összetört tini, egy értetlen kislány, egy világsztár férfi... aki szintén össze kéne törjön, de nem akar a családja miatt. Hmm... a picsába.


Kukucs! Well... nem tudom mit írjak ide, szóval csak imádás van!:D

Ui.: Még mindig bezsongok ha egy-egy plusz feliratkozót észlelek. Dupla imádás a friss husikáknak!:D 

4 megjegyzés:

  1. Nos, bocsi, hogy egy ideje nem írtam, de rengeteg tanulni való van/volt. Mostmár viszont itt vagyok, és komizok majd :) ;)
    So a részről...hat sajnálom a Malikokat...válás..átérzem (nekem is elvaltak a szuleim, de még nagyon kicsi voltam)
    Szegény Zoe...kitartást!
    Zayn...hát róla nem tudok sok mindent mondani, de végre kezd felelősség teljes lenni :)
    Lau&Larry...én is szeretnék 2 ilyen havert, akik szó szerint ágyat lopnak, ha kell :D
    Imadas van! Hamar a következőt ;)

    VálaszTörlés
  2. Drága Des!
    Öhöm totál kivégzel....
    - Család kitartás, együtt minden jobb lesz, most szar van..tetőzik rendesen..., de együttes erővel kilábaltok belőlle...
    Imádtam azt, hogy semmi sem volt elfedve,...de nem is nagyon volt kimondva..egymás védelme miatt...-nem szolok mert neki fáj...nem hozom fel mert neki jobban...de még is téma volt, még is átküszöbölték ezt a 'nem csinálom a másik miatt... és úgy teszek mint ha semmi sem történt volna' persze mindegyikük nagyon brutálisan szenved, és palástolni próbál..., de jön majd a könnyebülés...
    -Zoé...Zoé mindig ott van, valahogy mindig tudja mit, hova, hogyan, merre, kinél.... és a legszebb az egészben, hogy szinte nem is tudatosan teszi, hanem ennek legtöbb százaléka ösztön...
    -Ohó....ellopták Angel ágyát.... még ha nem is az övé volt tervben...
    Na drága mostmár tényleg huzhatsz valami csapadékosabb tájékra...

    -Khalid mellé kell valaki? ?? Látod a kezem? nem? sebaj...akkor hangosan kiabálok :D
    Én én én vigyázok rá és még a kis hasát is megvakargatom :D
    Hagyom, hogy megnyalja az arcom...:D
    Nem vagyok nagy kutya párti, habár szeretem őket de tisztes távolságbol, Nos Khalid lesz az egyike azon szörmokoknak akikkel kivételt teszek...SŐT!
    Khalid, neked még azt is hagyom, hogy beugorj az ablakomon.....vár egy finom velős csont...aztán olyan abrakadabra módon változhatnál is.....:D
    Oké abba hagytam....egy kis időre :D
    Nagyon szépen köszönöm, hogy ezt a részt is olvashattam!
    öhöm tuti kihagytam egy csomó mindent, de legfeljebb jövök még :D

    Teletabis nagy ölelés <3
    Imádlak Te Nő <3

    VálaszTörlés
  3. Hali
    Nagyon jo .. siess a kovivel a kedvem a kukaban van de ha lenne resz jobban lennek :D :* szeri van <3

    VálaszTörlés