2016. szeptember 19., hétfő

109. Rész

x--- Zayn Malik ---x

- Nem, komolyan. Menjetek csak - nevetek rájuk a boltok irányába lökdösve őket.
- Én meg majd délután ismét csatlakozom - mosolyog rájuk Zoe. Végül pedig a családom összes női tagja képes bemenni az üzletbe. Először is hálás vagyok nekik, hogy nekem nem kell bemenni. Másodjára, hogy végre bementek. Harmadjára, hogy elfogadták a kártyám.
- Siess - húzom magamhoz a derekánál fogva.
- Nyilvánosan vagytok sztár palánta - húz szét minket Danny mire elfintorodom.
- Jogos, nincs kedvem a gyűlölködő levelekhez - nevet rám Zoe. - De sietek - ígéri meg.
- Aztán nehogy bent fogjanak - morogja Xav egy halovány mosollyal.
- Írok neked beutalot faszarc - löki meg a vállát ahogy elsétál mellettünk. Én pedig egy mosollyal az ajkaimon nézem végig, hogy hogyan vonul ki a plázából. A nyál összefut a számba... olyan könnyedén sétál, olyan szép...
- Kávé? - sóhajt fel Ant.
- Sör - nyög fel Danny.
- Csak üljünk be valahova - rázom meg a fejemet, és alig öt másodperc alatt máris találnak egy szimpatikus helyet maguknak. Nem mondják, de azt hiszem a kedvemért választanak egy jól eldugott részt, ahova beülünk. De még így is megbámulnak páran.
- Szóval... - mosolyog rám Xav
- Szóval... - hajtom le a fejem, tudván, miről fog szólni a téma.
- Még mindig nagy a szerelem, vagy már hívnád a papot a kiakadásaitól? - firtatja Ant, én pedig felnevetek. Fogalmam sincs, ezeket honnan veszik. Válaszadás helyett a pincér jön kérdezni. Én maradok egy limonádénál, Ant az áhított kávéjánál, Danny a sörénél és Xav is vele iszik, pusztán, hogy ne nézzék alkoholistának.
- Jó vele lakni - ismerem el egy vállrándítással. - Ugyan olyan, mint amikor régebben átjött hozzám. Csak jobb, mert ott eshetek neki, ahol akarok - röhögök fel, mire ők megértően bólogatnak.
- És mivan a családjával? - kérdi meg óvatosan Danny. - Mármint... tudnak róla, hogy össze költöztetek... vagy...
- Szerintem nem tudnak róla - fintorodom el, míg hátrább hajolok ahogy a pincér elénk kezdi pakolni a dolgokat. - Néha beszélnek, de csak facen, vagy sms-ben. Általában a kedve szar lesz, szóval gondolom még minden szar - a szívószálat két ujjam közé fogom, és inkább a jégkockák ütődését nézegetem.
- És Yaser? - Xav teszi fel a kérdést, nem meglepő. Ő az, aki leszarja mit érez más. Bár jól csinálja...
- Apám gondolom üzleti úton van - nevetek rá keserűen. - Kaptam egy smst, mint általában - fintorodom el fejemet rázva.
- Vidámabb téma... banda? - nyúl el az asztalon Ant, én pedig elmosolyodom.
- Felveszik a dalt, amit már felvettem egyik éjjel - vonom meg a vállamat. - Amúgy jó arcok, tényleg jó arcok.
- Hát bulizni tudnak - nevet fel Danny.
- Ja - értek egyet. - Komolyan, el se tudnám képzelni mi a fasz lenne, ha négy elkényeztett szarral raktak volna össze - rázom meg a fejemet. Ez a banda nem csak azért él, mert valamiért rajongóink lesznek... egyre több és több. Hanem azért, mert mi kijövünk egymással. Ha valamelyik idegesítene, rég ott hagytam volna őket az X-factor után.

---

- Javadd - rázza meg a fejét Doniya, én pedig elfintorodom.
- Akkor is már egy órája végzett - motyogom magam elé meredve.
- Őszinte legyek? - vonja fel a szemöldökét kérdőn, én pedig előre fordulok. Nézem amint Harry énekel az üveg fal mögött. És amint Safaát engedik játszani a gombokkal, lényegtelen, hogy ki van kapcsolva maga a pult.
- Aha - vonom meg a vállam.
- Kikészült és nem akar beszélni senkivel - vágja hozzám, én pedig értetlenül nézek fel rá.
- Mi? - kérdezek vissza reflexszerűen.
- Tudod te... milyen egy elmegyógyintézet intézet? - halkan beszél, nem akarja, hogy mások hallják. - Még én is zokogtam miatta, egyszerűen... őrület. Konkrétan az. Ahogy a betegek... Zayn csak adj neki időt - zárja le ahogy kirázza a hideg. Emlékszem erre az időszakra tőle. Még haza is jött...
- Na, pont ezért hívom fel - csattanok rá ahogy felállok, hogy kimenjek telefonálni.
- Gyerünk Harry, még egyszer. És ne csússz el! - szól be hozzá Grag, én pedig kilépek. Telefnomat már oldom is fel, aztán megakadok, ahogy felnézek, és meglátom őt.
- Na? - kérdem értetlenül. Vállát megrántja és tovább sétál felém. Szavak nélkül búj hozzám, én pedig ölelem át. - Ennyire? - kérdem halkan míg a hajába nyomok egy puszit. Némán bólogat, én pedig felsóhajtok. Elmondanám neki, hogy ő akarta ezt. Mondnám, hogy váltson gyakorlatot... de ugyse tenné meg.
- Csak elsőre... nagyon letaglózott - nyögi ki engem nézve.
- Kiküldjem Do-t? - kérdem végig simítva arcán. Az hogy megviselt... az nem kifejezés ide. Rég láttam ilyen szarul.
- Jó volna - bólogat nekem hevesen.
- Oké - súgom neki és az ajkaira nyomok egy gyors puszit, majd nehezen, de ott hagyom. - Kimész hozzá? - kérdem Dot a fejemmel hátra biccentve.
- Hogyne - pattan fel rögtön, és már ki is viharzik.
- Baj van? - néz rám értetlenül Liam.
- Elmegyógyintézet, első alkalom... elnézve őt, megviselte - vonom meg a vállamat. Kétlem, hogy olyan nagy baj lenne. Akkor lenne, ha sírna. - Csak magába szállt. Átértékel pár dolgot, és utána holnap vissza megy - mosolyodom el megdörzsölve az arcomat.
- Lazán tolja - hördül fel.
- Szereti ezt a szart - rázom meg a fejemet értetlenül. Tényleg nehéz felfognom, hogy szeretheti ezt, mikor már most megterheli ez az egész őt lelkileg.
- Ugye tudod, ha ennyit mutatkoztok együtt, akkor le fog esni a médiának? - nem akar tolakodó lenni. Fél. Leginkább azért, mert burkoltan közli, kevesebb programomnak kéne, hogy legyen... vele. Na már most, engem csak három dolog akaszt ki nagyon. Az egyik, ha a családomat szidják. A másik, a rasszizmus. A harmadik Zoe. Konkrétan, úgy ahogy van, ő maga.
- Tudom - nyögök fel keservesen. Tudom, hogy rá fognak jönni de... épp hogy összeköltöztünk! Képtelen vagyok nem kimozdulni vele. De közben tudom, milyen leveleket kapna...
- Megbeszélted vele már a turnét? - huppan be mellém Lou.
- Meg - nézek rá fáradtan. - Attól még valahogy az is szar - temetem tenyereimbe az arcomat. Itt hagyni hónapokra... ezek hülyék?!
- Vegyél neki egy kutyát - mosolyog rám Niall. Kutyát... egy kutyától jobban érezné magát, mikor nem leszek itthon hónapokig, de... aztán felpillantok rá.
- Átgondolta - nyög fel Lou.
- Vesz neki - legyint le engem Liam nevetve. Niall villant rám egy kétszázwattos mosolyt, és én is elmosolyodok.
- Holnap elmegyek egy állatkereskedésbe - döntöm el végül.
- Ugye tudod, hogy egy kutyával foglalkozni is kell - vonja fel a szemöldökét értetlenül Liam.
- Ő fog - vonom meg a vállam.
- Egyetemre jár - világít rá a következő tényre... édes istenem. Csodálkozik, hogy apunak hívjuk?
- Én meg turnéra - forgatom meg a szememet.
- Te dolgod - emeli fel a két kezét nevetve. Kis kutyát, vagy nagyot vegyek neki?
- Mehetsz Liam - mutat maga mögé Harry mérgesen.
- Nem megy, hogy ne csússz el azzal a szarral? - röhög rá Louis míg Liam felpattan.
- Hagyjál - morogja eldőlve a kanapén, nem zavartatva magát ahogy lábait ránk dobja.
- Kutyát akar venni Zoenak - avatja be Niall.
- Miért nem macskát? - hördül fel.
- Mert egy kutya okosabb - nézek rá értetlenül.
- Hey! - ül fel rögtön, Lou viszont csak vissza löki.
- Kapsz majd egy macskát - nyugtatja le egyszerűen. Soha nem fog macskát kapni... Felnevetek míg inkább a képébe vágok egy párnát.

8 megjegyzés:

  1. Válaszok
    1. Én téged:D és azt hiszem boldog szülinapot, de lehet tévedek:D

      Törlés
  2. Hali..
    Minden nap feljottem hogy van e resz :)... orulok hogy most van de kicsit rovid :(.. attol meg nagyon tetszett ^^ remelem nem kell megint olyan sokat varni :* puszi szivecske 😀😍😚

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kukucs, ma is rakok fel, szóval nem hiszem, hogy sokat kell rá várni:D Tudom, ez rövid lett:/ Imádás van!

      Törlés
  3. Szuper rész lett! (Mint mindegyik) , csak kár, hogy ilyen rövidke :)
    Amúgy nagyon tetszett ( a vége #larry ) XD síírok naojó leálltam :D
    Hamar a kövit!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm szépen, hát igen, elég rövid lett. Pont ezért rakok ki most is egy részt mindjárt:) Hahahaa, imádás van!

      Törlés
  4. Szia Des!
    Imadtam mint mindig!
    A fiuk kozott lezajlo beszelgetes
    Viccesen komoly és erdekfeszitovolt!
    Koszonom szepen hogy olvashattam!

    VálaszTörlés