2016. augusztus 31., szerda

105. Rész

x--- Zayn Malik ---x

- Nem! Nem, nem, nem, nem! - ordít rájuk idegesen. - Nem! - folytatom tovább, Zoe pedig felnyög.
- Nemár! - kéri a srácokat, akik persze az ágyunkban ugrálnak. Ágy... az előző tulajdonos hagyta itt, igazából bútorokkal együtt vettem meg, de rohadtul nem tetszik a fele.
- Kelljetek már fel! Valami város nézés, egyetem nézés! Akármi... - nyűszög Niall, fáradtan pillanatok fel rá, Zoe pedig hozzám bújik. Átkarolom, mintha érne valamit a srácok ellen. Ezt már egyszer eljátszották velem, megölöm őket... akkor is megígértem nekik, hogy megölöm őket.
- Ezért vannak ezek ilyen jóba, mindketten folyton alszanak - morogja Harry, de azért tovább ugrál az ágyon.
- Még csak dugni sem lehet miattatok - Zoe hangja rekedtes, míg fejét inkább a párnája alá dugja... halkan felnevetek, míg őt nézem, és vörös tincseit amit kilógnak a párna alól.
- Legalább őszinte - sóhajt fel Louis.
- Hey, az fontos - szól rá Helena.
- Neked mániád ez a Hey? - Liam hangja értetlen, Zoe felnevet, én pedig mosolyogva nézem a kék hajú lányt az ajtókeretnek dőlve, kócosan.
- Első éjjel és nap... ugye pont így képzelted el? - bújok be hozzá, ezzel kissé tönkre téve egyetlen menedékét.
- Sok első dolgunkat nem így képzeltem el - motyogja engem fürkészve, én pedig tényleg elröhögöm magam. Nos igen... nekünk ezek az első dolog nem igazán mennek film szerűen.
- Kapjátok össze magatokat, vissza viszlek a kolihoz felöltöztők, aztán mehetünk - hadarja Harry.
- Ma szilveszter van... - emlékezteti őt Zoe.
- Ja, piát is veszünk - teszi hozzá Louis.
- Woaw... hívom az ikreket - sóhajt fel Helena.
- Szólj rájuk, hogy hozzanak ruhát akkor már - emelkedik fel rögtön Zoe.
- Nem is vagy te buta - motyogja Harry összeszűkített szemekkel nézegetve őt.
- A Harvardra jár - néz rá értetlenül Helena. Aztán megrázza a fejét, mint aki nem akarná elhinni és a füléhez emeli a telefont. Hadar, franciául. Zoe felnevet, én is... a helyzetet röhejesen vázolja fel.
- Tudsz franciául? - néz rám értetlenül Niall.
- Tegnap is feltűnhetett volna - motyogja Zoe, a párnáját ölelgetve.
- Érdekes... - simogatja meg az állát Liam...
- Takarodjatok ki - vágom hozzájuk a párnámat, és tényleg kifutnak. - Végre - nyögök fel vissza zuhanva a párnák közé. Zoe rám néz, haja kócos, fintorog, végül pedig a csípőmre huppan és lehajol hozzám.
- Szeretlek - suttogja ajkaimra egy mosollyal. Őt nézem... a zöld szemeit, amint engem vizslat. Szeret... Boldog pillantása lassan lesz értetetlen... a másodpercek elteltével lesz egyre zavarodottabb... a másodpercek elteltével, amíg nem válaszolok. Csak nézem őt... Előreugró kulcscsontját. A pólómat, ami lóg rajta. A combjait mellettem. - Mi a baj? - halkan kérdi meg, arcomon végig simít.
- Tényleg? Őszintén... komolyan gondolod még? - azt hiszem, halkabb vagyok mint ő. Abba sem vagyok biztos, hogy minden szavamat tisztán érti-e. A tegnapi után... ő nem akart ide jönni. Bejönni... nem vagyok biztos pont az életében. Elbasztam valamit... pedig csak én voltam neki az.
- Szerinted akkor itt lennék most?! - csattan rám értetlenül megrázva kissé a fejét.
- Ne legyél most ironikus... igen, vagy nem - szomorúan nézem őt, főleg azért, mert tudom, nem fog válaszolni.
- Igen - vágja rá rögtön.
- Ne hazudj - kérem őt könyörgően.
- Édes istenem annyiszor mondtam neked, hogy végeztem veled... de soha nem gondolom komolyan. Mindig vissza jövők, oké? Néha kevesebb bizalommal, de itt vagyok - homlokát enyémnek hajtja. Derekánál fogva magamhoz szorítom, végül elfekszik rajtam. Arcomat a nyakába temet, és akarom, hogy akarjon minket annyira, mint én őt.
- Azt mondtad, végzel velem, ha még egyszer megcsallak - suttogom fülébe, és érzem, hogy kirázza a hideg.
- Nehezen élném túl - olyan megtört... ő maga annyira törékeny.
- Soha nem kellett volna megismerned, mindent elbaszok az életedben - haját hátra fogom, csak hogy lássam arcát.
- Ostoba fasz - néz rám mérgesen, és megcsókol. Én pedig nem szalasztom el az alkalmat. - Kérlek... Szeretlek - épp hogy hadarja a szavakat és már ismét megcsókol. Magam alá fordítom, magához húz, és nem érzem jogosnak, hogy ő könyörög nekem. Mikor nekem kéne neki.
- Nem érdemellek meg - suttogom a fülébe és nem bírom ki, hogy ne hagyjak egy lila nyomot a nyakán most is. Libabőrös leszek a hangtól, ahogy felnyög... és már csak gáznak sem tartom magam.
- Egyértelmű hogy nem - válaszol egy apró mosollyal nekem míg kezem a póló alá csúszik.
- Túl rossz vagyok hozzád - rázom meg a fejem, végig simítva melle aljának vonalán.
- Rossz? Nem vagy te olyan rossz fiú - kuncog fel. Szememet megforgatom, ő pedig kissé megharapja az állam. Elmosolyodom és megtépem alsó ajkát. Nem vagyok rossz fiú... nem is így értettem. Bár tény ami tény, nem vagyok rossz fiú. Soha nem is küzdöttem ezért a címért. A bandában is én lettem a rossz fiú, pedig semmit nem tettem. Röhejes... főleg azok számára, akik ismernek. Egy rossz fiú nem olvas, nem imádja az irodalmat... nem akar össze költözni egy lánnyal tizennyolc évesen. Én össze akarok vele... erősen csókolom meg, mikor realizálom, hogy tulajdonképpen... összeköltöztünk. Megérzem kezét a hátamon végig simítani, és tudom, hogy letudnám élni az életem vele. Eszembe jut, ahogy anya nevet, amiatt, mert gépet foglalok, egy esetleges ház miatt. És eszembe jut, ahogy azt mondja, nem hitte volna, hogy ilyen korán megtalálom ezt a valakit. Ő tudja, hogy a házasság mindig is az életcéljaim között szerepelt. És hogy viszonylag korán akarok házasodni... és cseszödjek meg, ha az évekkel később nem Zoe lesz. - Benyitnának? - kérdi pihegve engem figyelve.
- Be - biccentek neki nyelve egy nagyot, hogy vissza fogjam magam.
- Ez így elég igazságtalanság. Lesz egy házad, ide hozol, és még csak első avatós esténk sincs - morogja mérgesen.
- Első avatós este? - kuncogok a nyakába. - Milyen avatást szeretnél? - nem, túl egyszerű lenne, ha ezt ennyiben hagynám.
- Hát nem is tudom... olyan kettőnkre tartozó dolgot - motyogja zavarban.
- Kettőnkre tartozó dolgot? - kérdezek vissza, csak azért is alapon. Fülét kissé megharapom, majd végig haladok apró puszikkal a nyakán.
- Kettőnkre tartozó mondhatni intim dolgok - érzem, hogy zavarban van. Kezem a rövidgatyája alá csúszik. Én pedig egy mosollyal figyelem végig megakadó légzését.
- Intim? - folytatom tovább a kérdezősködést, és nehéz vissza fogni magam, hogy ne lépjek ennél tovább. Jesszusom... csak egy anyagréteg lenne még és...
- Ja, valami ilyen - bólint zavartan.
- Néha olyan könnyen kimondod, hogy szex - mosolygók rá valóban jól szórakozva.
- Néha - ért egyet és érzem, hogy combjai kissé megfeszülnek.
- Este - súgom az ajkaira.
- Este buli lesz - válaszol akadozva... képtelen vagyok, nem bírom ki. Kezemet feljebb húzom, épp csak annyira, hogy így plusz egy anyaggal lejjebb tudjak kerülni. - Mindegy - nyögi ki míg tovább folytatom azt, amit elkezdtem. Immár kissé intenzívebben.
- Mindegy? - kuncogok fel halkan orrommal kissé megbökve arcát, mikor szemeit lehunyja.
- Ez így nem ér - nyög fel és csípője érzem, hogy megmozdul.
- Ez így? Micsoda Élet? - nevetve teszem fel neki a kérdést. Mérgesen néz rám, én pedig úgy teszek mint aki várja a választ.
- Zayn... - ajkait össze zárja, hasa megfeszül ahogy ujjam eltűnik benne. Egész teste megrándul, én pedig azon gondolkozom, négy napnyi távollét ennyire nehéz neki is, ezek szerint.
- Hm? - nyakába morgok, csókot nyomok nyakára, és érzem hogy lüktet benne a vér.
- Lau és Larry jönnek! - kiabál be a lány, én pedig elhajolok Zoetól. Könyörgően néz rám, vagy legalábbis kétségbeesetten, mikor kezemet kihúzom azokról a helyekről, ahol jobb ha mások nem látják.
- Fasza - üvölt ki mérgesen.
- Fasza? - nevetek fel és végig csókolom állának a vonalát.
- Annyira utállak ilyenkor - sziszegi felülve.
- Persze, hogy utálsz. Meghívlak egy reggeli vízre a konyhában... - ajánlom fel neki, ahogy felhúzom az ágyról.
- Reggeli víz? - néz rám értetlenül.
- Kávéfőző lévén még nincs - villantok rá egy kissé szar mosolyt.
- Nem maradhatnánk itt bent? - kérdi míg lenéz kettönk közé, de van egy olyan érzésem, hogy nem a levegőt szemlélte meg.
- Zoe - mosolygok rá, mire ismét felpillant rám. Leülök az ágyra, és tépelődve nézem őt. A lebukás veszélye túl nagy... és a srácoktól túl sokáig hallgatnám ezt. De mindemellett Zoe annyira jól néz ki... és úgy folytatnék sok mindent...
- Zayn - folytatja az ölembe ülve.
- Így nehéz átgondolni a lehetőségeinket - motyogom míg csípője megmozdul.
- Ki mondta, hogy azt akarom, hogy gondolkodj? - néz rám értetlenül.
- Az oké, hogyha megzavarnak minket, rajtad nem látszik, hogy beindultál de...
- Teszek róla, hogy ne látszodjon? - vet be egy kissé szar próbálkozást egy elképesztően zavarba ejtően édes mosollyal.
- Te hülye vagy - nevetek rá.
- Ugyan már - nevet fel ő is, és ezzel a lendülettel megérzem ujjai végét az alsógatyámon.
- Jójó... ezt így társaságban nem vállalom fel - tolóm el kissé magamtól.
- Hát ez elég szomorú, hogy visszautasítasz Zain Javadd Malik - mutat rám dühösen ahogy leszáll rólam.
- Soha nem utasítottalak még vissza - nevetek rá, elé állva.
- Megjegyeztem ezt most, így a nap hátra levő részére - böködi meg a mellkasomat.
- Ez miben is merül ki? - kérdem a fülébe suttogva halkan, ahogy ő kiront.
- Ma csak barátok vagyunk - veti oda nekem, több szobába is benézve.
- Mit keresel? - kérdem mosolyogva mellette lépkedve. A szobánk a nappaliba nyílik. Minden ide vezet.
- Konyha... - túr bele a hajába, engem figyelve. Megfogom a kezét és magam után húzom a kívánt helyiségbe. Csak két lépést kellett volna tovább mennie hogy belásson a konyhába. Egybe van nyitva a tér.
- Barátok? - állok mellé, ahogy a pohárba engedi a vizet.
- Barátok - biccent nekem, majd végig nézem, ahogy a vizet issza. Barátok? Most szopat? Fél órát nem bírok ki anélkül, hogy lekapjam. Nem, hogy egy napot.
- Szóval azért hisztizel, mert nem dugtalak meg most a szobában? - kérdem elé állva, ő a pulthoz szorul, a poharat köhögve rakja le, majd pillant fel rám.
- Azért ez így... - elfintorodik.
- Ez az indok, vagy ez az indok? - nevetek fel, amíg állánál fogva feljebb emelem fejét.
- Talán - egyezik bele, én pedig megcsókolom. A pultra támaszkodom mellette, és kiélvezem nyelvének minden egyes apró mozdulatát. Aztán elmosolyodom, mikor ujját az alsógatyámba akassza.
- Felejtsd el, túlságosan látszana rajtam - fogom a háta mögé két kezét, egyetlen kezemmel.
- Úgy nézek ki mint akit érdekel? - kérdi... túl kihívóan számomra, de kezeit még mindig háta mögé fogom.
- És ha téged látnak meg? - fülébe suttogok, kezem vissza téved pár perccel ezelőtti helyére. Felmordul... vissza fogottan nyög fel.
- A konyhába vagyunk Zayn - mordul rám, de nem engedem el hátul a kezeit. Fordulok rajta egy kicsit, így maximum az én hátamat látja valaki, ha bejön. Megcsókolom, érzem, hogy hátrább lépne, én pedig felültetem a pultra az ablak elé. Arra a pultra, ahonnan ha belépnek, tényleg a hátamat látják. kezem tovább munkálkodik, szaggatottan szívja be a levegőt, és élvezem, ahogy vissza karja magát fogni.
- Lementem az ikrek elé, jó? - a női hang feltünően közel van. Hátra fordulok és az ajtóban ott áll ő, és néz minket. Nem lát semmit. Zoe megembereli magát.
- Vidd már le a fiukat is, léci - nyögi ki. - Helena - teszi hozzá, nekem pedig eszembe jut a neve. Tegnap elhadarta Zoe. Mondjuk nem csoda, hogy nem emlékszem rá...
- Oké - nevet fel, és hallom, amint ösztönözni kezdi a srácokat.
- Legalább addig hagytad volna abba, míg beszéltem - remeg meg a hangja most már, én pedig felkuncogok.
- Te akartad ezt, nem? - kérdem a nyakába dörmögve, meg harapva a bőrt.
- Siessetek Malik! - kiabál még be Harry, majd hallom hogy röhögve távoznak.
- Harry nem olyan buta - nyög fel végre hangosan is.
- Nem - nézek a szemébe, és megfogadva a tanácsát, sietni kezdek. Végig nézem, ahogy beharapja az alsó ajkát, ahogy hátra veti a fejét. Az sem érdekel, hogy lábai mennyire szorulnak körém, vagy hogy koppan pár dolog a földön. - Pár percig nem kell visszafognod magad - emlékeztetem a nyakát megcsókolva.
- Ühüm - zihálja és valahogy az elmémbe ivódik a látványa... annyira jól néz ki... képtelen vagyok nem arra gondolni, hogy akár a farkamon is csinálhatná ezt a csípő mozgást, amivel most csak a kezem adományozza meg, ha nem lennének itt a srácok. Végül is, lett egy házunk... kettesbe lehetünk akármikor... jó volna. Már ma. Akármikor. Most...
- Te jó ég... - dörmögöm magamnak a gondolataim miatt.
- Egyet értek - hangja megremeg, ahogy teste is néha-néha.
- Nézz rám - kérem a halkan, ő pedig fejét megrázza tagadólag. - Élet... - kérlelem tovább, ő pedig igyekszik megtartani magát, rám nézni. Imádom nézni a szemeit... olyan kétségbe esetten tudnak pásztázni. Annyira imádom, amikor látom rajta, hogy eléri az orgazmust. Annyira imádom, ha nem szégyenlős annyira, hogy a szemembe tudjon nézni.
- Zayn - nyög fel hirtelen és kezembe kapaszkodva előrébb dől. Látom elnyíló ajkait, ahogy egyszerűen már mindegy lenne, ha éppen felérnének a többiek, akkor is csak egymást bámulnánk. A ziháló légzése, hamar emelkedő és süllyedő mellkasa. Elmosolyodom őt nézve... komolyan rohadjak meg, ha nem ő vele élem le az életemet. - Basszameg - pupillája valahogy kissé megnő, én harapok alsó ajkamba attól a nyögéstől, ami az ő száján jön ki. Ahogy fejét hátra veti, ahogy nyakán látom az eret, amint szinte hallom szíve heves dobogását. Ahogy lábai körém fonódnak jobban.
- Reggeli víz - nevetem el magam ő viszont még csak a pulton pihegve, hátra vetett fejjel igyekszik össze kaparni magát.
- Szép a kilátás - nyögi ki és látom amint nyel egyet.
- Az - értek vele egyet amíg én még mindig csak őt bírom nézni - káprázatosan gyönyörű - teszem hozzá egy szolid féloldalas kissé szomorú mosollyal őt bámulva. Akármit képes vagyok elveszíteni, kibaszottul bármit. De őt nem... oh istenem őt tényleg nem!


Kukucs! Sajnálom a késést, nem voltam itthon, Klaunak pedig nem tudtam írni. Egyszerűen olyan programok jöttek, amikre nem számítottam. A komikra sajnos most nem válaszolok, hogy kirakjam ezt. De nagyon köszönöm lányok, olvastam mindet:) Ez alattiakra igyekezni fogok! Imádás van! <3 

13 megjegyzés:

  1. Ahhhhh imadom
    Igy egy rész a nyár utolsó napjara es holnap mar ujra kezdodik a pokol rohadj meg suli udv:koran keles es tanulas na de terjunk vissza a blogra Zayn hat huu nem letezik egy ilyen pasi az eletbe? Ha valaki ismer egy ijet kerem irjon nekem😂😂 nagyon nagyon jo resz lett imadtam hat akkor boldog szeptember elsejet holnapra😂😂😂😙🖓💔❣❣💣❣

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm:3 Nos, ha találok ilyen palit, tuti én is lecsapok rá. Tudod: A pasik sokkal jobbak a könyvekben.
      Ez esetben blogokban is:D Nos igen, utolsó nap. Nekem mindig az augusztusom az őrült hónap, soha nem tervezem de mindig esemény dús, szóval én nekem még ez a nap is nagyon jó volt. Nehéz elképzelni, hogy holnap suli. Dehát ez van, ott vannak a hétvégék. Ahol lehet zokogni a hétköznapok miatt. Oké, mindjárt bőgök, édesistenem...:D Holnap is hozok részt a trauma miatt. Imádás van! <3

      Törlés
  2. Imádlak <3 Azt a kurva mindenségít. Kibaszott jó lett. Szex a konyhába? Ötletes. Zayn vett egy házat,úristen itt lehidaltam. Sajnos én is eltüntem és most olvastam el a részeket, és hát na. Tudtam hogy ujra együtt lesznek. Nem találok rá szavakat. Köszönjük ezt a részt is.
    Imádás <3
    Vanda

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Imádás van! Örülök, hogy tetszett:D Hahaaa, hát igen:D Nem maradtál le semmiről, elmaradoztak a részek amúgy is. <3

      Törlés
  3. Szuper lett!!!!! Hamar a kövit! ;)

    VálaszTörlés
  4. Megérte várni a részre :) Nagyon jó lett, remélem most már Zayn belátja és tartja magát ahoz, hogy neki Zoé mellett a helye. Ügyes vagy nagyon, várom a kövi részt :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm szépen de azért sajnálom is. Úgy ismersz, hogy mostantól minden sínen lesz?:DDD Köszönöm ismét, holnap hozom. Imádás van!:3 <3

      Törlés
  5. Szia Des!
    Lehengerlő?..az bizony
    Azta beburkol medvecsapdás mindensegit!
    Hat felavattak a ház egyik reszet az tuti...naluk nem hauavatas volt hanem konyhafelvilagositas :)
    Most is imadtam a Zaynben lezajlo erzelmek tomkeleget!
    Koszpnpm szepen, hogy ezt a reszt is olvashattam!
    Sok sok kitartas a sulihoz!
    Teletabis nagy ölelés!
    Szia

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kukucs életem. Köszönöm szépeeen. Hát bizony fel:D A suliról ne is beszéljünk jelenleg... Hatalmas nagy ölelés! Imádás van!:3 <3

      Törlés