2016. július 30., szombat

98.Rész

x--- Zoe Fable ---x

Hajamba túrok és egyszerűen legszívesebben a padba verném a fejemet. Anatómia és Neurológia... leírok minden, amit tudok. Tényleg mindent. Igyekszem... teljesen csend van, mindenki koncentrál. Hatodik félév... ide akartam kerülni. Majdnem összejött. Soha semmisem úgy jön össze, ahogy akarnám. Ötödik félévben kezdek. Fél év alatt bepótolok minden hiányzót, ami nem lenne meg. A hatodik félév már színtiszta gyakorlat. Szóval... gázos. Egy kicsit. Például Anatómiából és Neurológiából az első féléves szinten tartok. Személyiség fejlődésből megcsináltam mindegyik félévet. Filozófiatörténetből is, valamilyen szinten jó volt az életemben Zayn legalább. Zayn... talán, ha nem járok inkább futni, vagy nem bambulok otthon a falra, akkor most jobban menne ez. Ha nem olvasgatnám a dolgokat Geneváról és róla. Ha nem nézném a twitterét... ha nem lennék szomorú emiatt. Nem hívtam fel azóta. Nem ment. Nincs mit mondanom neki, ő pedig nem keresett. Talán így van jól.
- Ms. Andrew! - szólal fel szigorúan a professzor. - Még egyszer meglátom, hogy lefele nyúlkál és rögtön foglalhat másik időpontot a dolgozatra! - hangja éles, mindenki átgondolja a puskázás lehetőségét, és mindenki rögtön el is veti. Automatikus vizsgaismétlés, ha puskázáson kapnak. Először ingyenes, utána már fizetni kell a következő pótvizsgákért. De akkor is csak három esélyed van még. Kihagyott vizsgákért is fizetned kell. Lóghatsz, ha akarsz az előadásokról, de megvan mikről. Néhány nagyon szigorú, van, amiről csak három előadást hiányozhatsz és annyi. Nem érdeklik, miért hiányzol. Betegség, halál, lógás... három óra, és ismételheted az egész félévedet abból a tantárgyból. Szeretetteljes. Telefonom rezegni kezd, nyelek egyet és óvatosan megnézem ki az. Zayn... mi a picsa. Megmondtam neki, hogy amíg én nem hívom, addig ő se! Alsó ajkamat kezdem rágni, itt nem lehet megkérni a tanárt, hogy engedjen ki csak egy gyors telefonálásra. Itt ilyen nincs, és kurva nehéz hozzá szokni. Mit akar? A rezgés megszűnik, fellélegzem. Páran néztek csak rám, nem sokan. Beírok egy választ, random, jobb ötletem már nincs rá. Végül is, majdnem mindenhova írtam valamit. Még van fél órám a ZH-ra. Addig csak megtippelem fejben a többit is, nem? A Déjá Vu neurológiai betegség-e vagy sem. Hogyan működik? Erről rémlik valami... kár hogy nem sok. Azt hiszem az... Leírom, hogy az egyik szemből néhány.... ezred vagy század másodperccel? Legyen ezred... szóval az egyik szemből pár ezredmásodperccel előbb érkezik a látott kép az agyba, mint a másikból. Oké, ez jó válasznak tűnik. Miért is ne?! Legyen ez a jó válasz, kérlek... felsóhajtok saját szerencsétlenségemen, holott már csak két kérdést kéne kitalálnom magamtól. A telefonom ismét rezeg. Ajkaimat összeszorítom, oké... hajrá... felállok, vállamra kapom a táskámat, a tollat csak beleszúrom a gatyám zsebébe, magabiztosan vonulok végig a sorokon. Egy hétig kizártam az életemből… és nem tudom titkolni a remegő végtagjaimat, mikor hirtelen most felhív. Miért hív?! Érzem, ahogy végig nézik sokan a kivonulásomat. Főleg a tanár. Lerakom az asztalára, kérdőn néz rám.
- Fontos telefon - nyögőm ki zavartan, míg kezembe fogom a készüléket. Biccent nekem, de már a dogámat szemléli. Kivonulok és felveszem. - Mivan?! - kérdem idegesen.
- Neharagudj én csak... szóval, hogy...
- Zayn most hagytam ott a ZH-mat Anatómiából és Neurológiából szóval, ha csak azért hívtál, mert...
- Nem! - vág közbe. - Sajnálom... - halkul el.
- Mi a baj? - kérdem felsóhajtva.
- Harrynek szerintem pánikrohama van - hadarja el.
- Mi? - kérdem értetlenül.
- Csak főpróba van és rosszul lett, alig kap levegőt és...
- Add neki a telefont és nyugodj le - kérem őt higgadtan. Hallom, hogy valamit motyog, gondolom oda adja neki. És amikor meghallom a zihálást már tudom, hogy odaadta neki. - Kukucs! Zoe Fable vagyok, tudod a csaj akit Zayn kúr - kezdem bevezetésnek. Hallom, hogy kissé felröhög. - Szóval, figyelj rám. Hunyd le a szemed - kérem őt mire én is azt teszem, amit mondok. - Vegyél egy mély levegőt, nem baj, ha szaggatottan megy és csak szájon először. De próbáld orron, szájon ki. Ismétled. Egy... kettő... be.... három... négy... öt... ki - számolok neki lassan. - Igazából csak a szobádban vagy, minden tiszta laza. Hallod, hogy a nővéred énekel, de a hangja borzalmas. Érzed, hogy lent kezd égni a sütni a konyhában. A derekadat nyomja a takaró gyűrődésese - sorolom neki egyszerűen. Biztos van rajta olyan szar... ami ott hátul van. Ha főpróba, akkor kell lennie, nem? Nem tudom mi annak a neve. Zayn már biztos közbe szólt volna. Port? Nem tudom! Zayn mesélte, hogy van egy nővére. Nem tudom, hogy jó-e a hangja vagy sem. De minden tesó baszogatja a másikat ezzel. A süti mindig odaég, nincs olyan, hogy sohasem. Hallom, hogy a légzése lassul. - Ajánlok egy kis kevéske alkoholt, nem sokat, csak épp, hogy egy keveset. Vagy sok vizet. És a légzés gyakorlatoknak nézz utána - adom a tippeket továbbra is majd kinyitom én is a szememet. Páran vannak a folyóson, mindenki siet. Nagy a nyüzsgés. Vizsga időszak van...
- Köszönöm Zoe - nyögi ki fáradtan, kissé száraz torokkal. 
- Semmiség, köszönd meg úgy, hogy kinyomsz és nem kell beszélnem Zaynnal - hadarom el neki. Ő felnevet.
- Nézd az adást, szia - majd kinyom. Zsebembe süllyesztem a telefont és csak ott állok megtámaszkodva a falnak pár percig. Nehéz rávenni magam, hogy el is induljak. Kiérek az udvarra és valahogy máris jobban érzem magam. Tömeg... még mindig nem nekem való. Az első kávézóba beérek és már le is vágódók egy asztalhoz. Egy hét... ennyi ideje járok be előadásokra, ennyi ideje vagyok hulla, egy ideje nem beszéltem Zaynnal és ennyi ideje futok mindennap, majd tanulok. Egész jól bejött eddig.
- Hello, mit hozzak? - néz le rám Matt mire megdörzsölőm az arcom.
- Valami nagyon kávés, nagyon csokis, nagyon finom dolgot - nézek fel rá könyörgően.
- Rendben, az ikreknek mit? - kérdi megtámaszkodva az asztalomon.
- Ahogy őket ismerem ugyan azt, mint nekem, akkor talán nem az enyémet isszák - motyogom fáradtan.
- Okés - mosolyog rám és már el is tűnik. Előveszem az egyik könyvem és olvasni kezdem a sorokat. Vizsgák vizsgákkal fűszerezve. Hatszor futom át ugyan azt a sort... nem értem. Nem figyelek rá. Ismét elolvasom, a fejemben kimondom lassan a szavakat, de nem. Nem figyelek rá. Felhívott. Idegesen csapom össze a könyvet majd dobom az asztalra. Fejemet lehajtom és tenyereimbe temetem arcomat, míg könyökömet megtámasztom az asztalon. Kissé belehörgők, halkan... de nem bírom ki, hogy ennél halkabb legyek. Legszívesebben ordítanék. Felhívnám, de nem hívom. Előveszem a telefonomat és a névjegyek között keresgélek... végül rányomok egyre.
- Hello - köszön bele lazán.
- Fel akarom hívni Xav - nyögők fel homlokomra simítva tenyeremet, de tovább tartva a fejem... túl nagy súlynak bizonyul jelenleg
- Hívd - neveti el magát.
- Női büszkeség - morgom neki.
- Utaljak neki, hogy hívjon fel? - tovább nevet, legalább ő.
- Hívott... Harrynek pánikrohama volt, nem tudom. Segítettem neki, de Harry kinyomott mielőtt visszaadta volna neki a telot. - hadarom el neki, míg fejemet hátra hajtom a szék támlájának. - Én kértem rá! - teszem hozzá rögtön.
- Nos... utaljak neki rá? - kérdez rá másodjára is.
- Ne! - nyögők fel.
- Szóval felhívtál engem, hogy ne őt? - sóhajt fel.
- Szeretlek - motyogom.
- Én is, hívd fel - közli lazán.
- Megcsalt - motyogom az asztallapot piszkálva.
- Csók volt csak - hangján hallom, ahogy mosolyog...
- Csak - morgom idegesen.
- Te is csókolóztál már mással - nevet ismét.
- De akkor ő is! - hördülök fel, mintha sértve érezném magam.
- És te nem smároltál senkivel aznap este?
- Nem.
- Nem?
- Nem Xavier! - förmedek rá idegesen.
- Hmm... hívd fel - egyszerűen lefejem az asztalt. - Oké, akkor én hívom fel, szerencsétlenek vagytok - majd kinyom. Még mielőtt tiltakoznék. A telefont lerakom az asztalra. Matt lepakolja azokat a nagy kehely valamiket. Villantok rá egy erőltettet mosolyt, majd a telefonomat kezdem szuggerálni. Aztán rezegni kezd. Nézem, ahogy az asztal széle felé közeledik. Látom rajta a nevét. Majdnem leesik... én elkapom, aztán felveszem. A fülemhez emelem, szaggatottan szívom be a levegőt. Nem mond semmit, még én sem. Nem tudom, mit mondjak... köszönjek?
- Bocs a ZH miatt - kezdi halkan.
- Úgysem tudtam volna már többet - felelem a pólóm alját húzogatva.
- Jól ment? - kérdi bizonytalanul.
- Azt hiszem... talán... nem tudom - nyögők fel.
- Jól vagy? - jön a következő kérdés. Nem felelek semmit. Nem tudok mit. Talán... - Sajnálom - gyenge próbálkozás tőle, gyenge hanggal.
- Tudom. - néma csend. Figyelem a perceket a falon függő órán. Egynél kezdek zavarba jönni, kettőnél már kellemetlenül érzem magam, háromnál már kínos, négynél már inkább mérges vagyok...
- Szeretlek - szemeimet lehunyom, jöhetett volna az öt e-helyett. Nem tudok mit mondani. - Tényleg Zoe, sajnálom azokat, amiket... mondtam. Vagy tettem, én csak... - nem fejezi be. Nem akarom, hogy befejezze. Ő se akarja befejezni.
- Én is mondtam dolgokat.
- Szóval... gyűlölsz? - nevet fel kissé feszülten.
- Talán - mosolyodom el.
- Az jobb, mint a biztos igen - sóhajt fel.
- Csak csók volt? - kérdem, ahogy a poharat kezdem forgatni.
- Smár - helyesbít ki. Elfintorodom... remek. Legalább már őszinte. - Nem, nem volt olyan túl jó - neveti el magát. - Jó volt a buli?
- Az. De nem smároltam senkivel - gondolom csak amiatt kérdezett rá.
- Hajrá, mond ki - sóhajt fel.
- Mint te - nevetem el magam. Ő is nevet.
- Harry köszöni, meg a srácok is és a stáb is - könnyedén közli. Mintha nem telt volna el nap, hogy nem beszéltünk volna.
- Semmiség - zavarban vagyok a köszönetnyilvánításoktól. - Hogy mennek a próbák? - kérdem elterelve a szót.
- Jól. Röhögve. Liam sokat énekel, ami jó, senki másnak nincs kedve énekelni csak Harrynek még néha. Rám maradnak a magas hangok. És a visszhang mester is én lettem - neveti el magát.
- Mit énekeltek este? - kérdem mosolyogva.
- Titoktartás élet - nevet fel.
- Pöcs vagy - sóhajtok fel.
- Miért érdekel? - kérdi komolyan.
- Harry azt mondta nézzem meg - közlöm lazán.
- Mondtam én, hogy még megverem - halkan nevet, kissé mérgesen.
- Szóval?
- Semmi extrát, tényleg - hangja könnyed. Elhiszem neki.
- Akkor miben más?
- Én választottam.
- Te?
- Én.
- Nézni fogom, ugye tudod? Nem hagynám ki, csak mert utállak - nevetem el magam.
- Gondoltam, idióta és makacs vagy.
- Az - egyezek bele.
- Tényleg szeretlek. Túlságosan is - olyan szenvedős a hangja hogy torkom elszorul.
- Átérzem... - halkan mondom, nem tudom ennél jobban azt mondani neki, hogy én is.
- Szóval... együtt maradunk? - kérdi félve.
- Te mit szeretnél? Gondolkodj el rajta tényleg, könyörgöm! - nem akarom, hogy rávágja. Tudom, hogy rávágná.
- Jobb veled, mint nélküled.
- Édes - nevetem el magam.
- Te is az vagy - vágja rá.
- Ezen a korszakunkon túl vagyunk - motyogom zavartan.
- A flörtölősön? Visszahoznám - neveti el magát.
- Hagyjuk inkább - röhögőm el magam én is.
- A flörtöt vagy a kapcsolatunkat? - komorodik el.
- A flörtöt - mosolyodom el.
- Életem értelme vagy - nyögi ki.
- Te is az enyémé, jó szar életem van - sóhajtok fel drámaian.
- Mennem kell - még mindig nevet, élvezem a nevetését.
- Nekem is... Hello - köszönök el tőle, ahogy meglátom az ikreket az utcán.
- Szeretlek - hadarja még el.
- Én is szeretlek - aztán kinyom. Felsóhajtva rakom le magam mellé a telefont. A srácok nem vettek észre semmit, ez jó. Amúgy sem szívesen osztok meg velük ilyeneket. Az imádatukat is kifejezik, ahogy meglátják a már kirendelt kelyheket. Elkezdem én is inni, végre. Kifaggatom őket a napjukról, a vizsgáikról. Ahogy ők is engem. És akárhogy próbálok rájuk figyelni fél szemmel a kávézóban lévő tévét nézem, amiben elkezdődik az X-factor. Többen is nézik. Larry a háta mögé pillant, majd egy "most komolyan?" pillantással vissza rám. Vállamat megrántom, ahogy a szívószálat kezdem harapdálni. Aztán ők jönnek, én pedig kissé összehúzódok. Mindketten hátra fordulnak, kérik, hogy hangosítsák fel. Én a fejemet rázom, de megteszik nekik. A kisklippen benne van Harry rosszulléte, a telefonálás, hogy kiborul. Hogy mindenki kiborul.
- Közöd van ehhez? - ahogy elkezdik a mondatot én úgy vágom rá, hogy talán. Ők nevetnek, én mosolygok. Aztán elkezdik.
- Kibékültetek? - kérdi Lau.
- Valami olyasmi - vonom meg a vállamat.
- Hülye vagy - legyint le engem.
- Tudom - nevetem el magam. Hallgatom a szöveget... ő választotta. - Végeztem... - nyögők fel, ahogy nézem amint a kamerába énekli a sorokat...
- My life would suck without you
Az életem szívás lenne nélküled - most már értem a visszhang mester kinevezést.
- Menthetetlenül hülye vagy - sóhajt fel Larry is, míg visszafordul.
- Nem mondtam soha sem, hogy nem - vonom meg a vállamat.
- Megcsalt - néz rám értetlenül.
- Meg is fog még - hajtom hátra a fejem.
- Akkor?! - csattan fel Lau.
- Helyezzük őt tabutémára, jó? - kérem halkan, míg a szívószállal kezdem kevergetni a pohár alján maradt kis löttyöt.
- Jó - vágják rá egyszerre. Eleresztek egy féloldalas gyors mosolyt, aztán még utoljára felnézek a tévére, hogy lássam őt...
- De még hozzá tenném, hogy le is tagadja az életét. És mostantól kussolok! - rázza meg a fejét Larry. Letagadni... ezt nem mondanám. Csak nagyon... nagyon titkosította a faceet. Még a prof képe sem látszik azoknak, akik nem az ismerőse. Csinált egy másikat, amin a rajongok jelölik be. A twittere is új. Ő egy új Zayn Malik. Megbeszélte a családjával ezt, a barátaival, velem is. És örülök ennek. Így nem tudnak rólunk a rajongók. Én nem akarok médiasztár lenni. Elég, ha Ő az. Csak annyit tudjanak róla a rajongók, amennyit ő is akar, hogy tudjanak. Ha ebbe mi nem tartozunk bele, az nem baj. Egyelőre nem is kell... a rajongóik örültek. Az első élő show után már megörülnek értük. Louisnak egy csomó répát küldtek, mert azt mondta szereti.... egy hét telt el. És már több százan vannak. Ijesztő... túlságosan is az. Legalább is nekem, nekik ez jó. Nem?



Kukucs! Íme itt a beígért rész:) Nem, ez nincs kijavítva. Köszönöm a rengeteg komit, igazán édesek vagytok. <3 Imádás van!


(Ui.: Van aki használt már AdSense-t és esetleg tudna róla mesélni nekem?)

18 megjegyzés:

  1. Imádtam ezt a részt is!!!! ♥
    De Zoe bízz Zaynben! (Vagyis legalább egy kicsit)


    VálaszTörlés
  2. Ejjel van... aludnom kellene.. ehelyett blogot olvasok.. és megint nem csalòdtam. Imädom Zoét. A lükét is. Csak picit moderälnä magät. Honnan jönnek ilyen ötletek. Minden részén elcsodälkozom. Perfekt? Bämulatos?käpräzatos? Nincsenek szavak föleg nem ilyenkor. Amikor a blogot olvasom elfeledkezem a vilägról és a gondjaimról köszönöm.
    És ezt csak neked sikerült, hogy minden nap feljöjjek megnezni, éjjel olvasni és még kommentelni.. Te érdemed... <3
    Imädäs van

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Éjjel úgy tűnik mindenki mást csinál alvás helyett:D Örülök, hogy magába tud ennyire szippantani a történet:) A "jó" kifejezés elég lesz ide:D Köszönöm szépen, imádás van! <3

      Törlés
  3. Ma/tegnap nem aludtam semmit (a telómon megvolt nyitva a blog és a részt is így láttam meg) de ugy felpörögtem hogy szerintem nem is fogok. Na de a részről: Zoe vizsgája ugyis sikerülni fog. Zayn hmm róla most inkább nem mondok semmit. Zoera visszatérve brutál a csaj telefonon keresztül segitteni egy pánikrohamot leküzden? Nem semmi. Kíváncsi leszek mi lesz a dal.. Köszönjük ezt a részt is. Csak igy tovább
    Imádás <3
    Vanda

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Hahahaa, azért ma már aludj egy kicsit:) Emlékeim szerint már benne volt a dal ebben a részben... de annyira lusta vagyok visszanézni, sajnálom:D Imádás van! <3

      Törlés
  4. Hello!
    Na szóval...mint minden rész ez is tökéletes lett.Zoenak remélem sikerül a vizsgája.Zaynre nem tudok mit mondani maximum annyit hogy hajrá pajtás mert Zoe most lehet megenyhült,de tuti hogy amikor találkoztok minimum tökön rúg:)
    Vivien

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Jaj... mint minden kominál ebbe azért most is belekötnék, elég ide a jó jelző:D A tökön rúgás egy szép jelenet lenne:D Imádás van! <3

      Törlés
  5. Szia!
    Mint mindig most is imádtam a részt! 😍
    Mondjuk azt nem értettem, hogy Xav miért mondta, hogy csak egy csók volt? Oké, hogy csak egy csók volt, de a megcsalás az megcsalás ezen nem lehet mit szépíteni. Én Zoe helyében nem elégednék meg egy telefonos bocsánatkéréssel. Minimum, hogy ilyenkor a pasi kicsit megerölteti magát. Azt imádtam amikor Harrynek segített nem semmi amit csinál. Lebeszél egy pasast az öldöklésről a fejéhez tartott pisztollyal telefonon keresztül elmaszt egy pánikrohamot. Én nem szuperhős akarok lenni hanem Zoe Fable! 😊😊😊 Azért remélem Zayn elnyeri Zoe bizalmát és minden olyan lesz mint az elején. Még a rajongókra vagyok kíváncsi amikor megtufják, hogy Zoe van. Csak így tovább! Imádom a blogjaidat van, hogy naponta többször is feljövök megnézni, hogy van-e rész. ❤️❤️❤️

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kukucs, ennek nagyon örülök:3 Azért csak egy csók, mert Zaynnak és Zoenak és már meg volt a csak egy csók dolog egy bulin. De persze, megcsalta. Zoe ilyen... :D Majd kicsit megértődik a következő fejezetekben úgy emlékszem. Zoe Fable mindenki könnyen lehet. Legyél kedves, és már az vagy. Ohh... hát az, hogy Zoe van arra még úgy jó sok részt kell várnod terveim szerint. Még egy százast talán:D Köszönöm szépen, imádás van! <3

      Törlés
  6. Na haliii xd
    Hat huuuu te azt hittem hogy ugrottunk egy csomot és Zoe meg Zayn mar felnottek lettek es mar nem talalkoztak aztan rajottem hogy nem es kicsit megnyugodtam aztan csak akkor nyugodtam megteljesen mikor ujra kimondtak hogy egyutt maradtak es waaaa olyan hipercukik imadom oket!
    💜💜💜💕💕💕💖💖💖💛💛💛👏👌👍👆👐👣

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kukuucs. Dehogy is, én nem ugrálok éveket, max hónapokat:D De abból sem sokat. Örülök, hogy tetszett és hogy így bezsongtál tőle:D Imádás van! <3

      Törlés
  7. Sokszor elgondolkodom én is, hogy honnan jönnek neked ilyen ötletek, honnan van ennyi ihleted :-) De annyira imádom ezt a sztorit :-) Szerintem Zayn szenvedhet még egy kicsit. Vagy ha ki is békülnek remélem többé nem csalja meg. Annyira bele élen magam, mintha ők tényleg léteznének és rendesen fáj a szívem Zoé miatt.
    Nagyon jó rész volt, várom a következőt :-) Imádás van ❤❤❤

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Fura, nekem ez egy szimpla rész, nem éreztem, hogy nagy ihlet lenne, de ha ti igen akkor az nagyon jó nekem:D Ugyan kérlek, ők léteznek... legalábbi számunkra. Az meg már majdnem ugyan az. Legyenek ők egy elvont fogalom. A szerelem sem létezik teljes valójában csak mint egy elvont fogalom:) Imádás van! <3

      Törlés
  8. Szia!

    Itt is az ajánlóm ahogy ígértem. Remélem tetszik. Ha találtok helyesírási hibát, akkor szóljatok és javítom. http://icantkeepcalmimareader.blogspot.hu/2016/07/des-tiny-m-electronic-lov3.html

    Bianka

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kukucs, benéztem, nagyon szépen köszönöm ezúton is:) Imádás van!:3 <3

      Törlés
  9. Hali
    Fhuu az elején megijedtem h ugrottunk pàr évet... Sztem zoe túl hamar bocsàtott meg neki.. Én tuti elküldtem volna a faszba :/ 🙊👌 nagyon jó volt kôszi :* vàrom a kövit 💜

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kukucs. Nem, nem ugrok soha éveket ebben a blogban. Esetleg pár hónapot, de soha nem sokat:D Ez az elküldeni a faszba dolog... jönnek majd a részek:'D Imádás van! <3

      Törlés