2016. június 28., kedd

86. Rész

x--- Zayn Malik ---x

Nézem, ahogy unottan bambul maga elé, ahogy a tanára beszél... és beszél... és beszél. Franciaóra. Dupla. Lassan már én is franciául kezdek gondolkodni...
- Beszélsz franciául? - néz rám a tanár, mire szemöldököm felvonom és csak biccentek neki. - Párokba oldjátok meg a hatos feladatot - adja ki a munkát... és persze most nem beszél franciául. Soha nem voltak ennyire durva francia óráim. Mármint, tudok franciául, mert érdekelt, de a mi óránkon soha nem ment ennyire durván a tanítás. Nem kellett mindig franciául beszélnünk.
- És mi a hatos feladat? - eszmél fel Zoe, ahogy lepillant a könyvére.
- Annyit tudok, mint te - nevetek fel halkan, mikor a többiek már beszélni kezdenek. Hátrapillantok, lelesek egy oldalszámot és már lapozok is.
- Mondtam én, hogy ne jöjjünk suliba - nyög fel elterülve a padon, ahogy én lapozgatok a könyvében.
- Én meg mondtam, hogy Harvard - tolom elé a könyvet, mire elkezdi keresni a hatosat. Nyelek egyet, mikor elolvasom a feladatot. Házak... nem, ettől nem érezném magam idegesen, ha nem lennék akkora barom, hogy szex közben mindent elmondok, ami az eszembe jut. Például, hogy összeköltöznék vele...
- Melyiket akarod választani? Panel, vagy kertes? - nevet fel ő, én pedig alsó ajkamat beharapva ránézek. Több tényező zavar. Az egyik, hogy tudja valószínűleg, mire gondolok most, márpedig arra, hogy gáz, hogy tudja, hogy összeköltöznék vele, ha tehetném. A másik, hogy hogyan néz rám, a harmadik az ajkai, a negyedik, hogy egyszerűen tetszik, ahogy nevet és franciául beszél.
- Mindegy - nyögöm ki végül.
- Realisztikus beszélgetést szeretnél? - pillant le a könyvre, ahol két kép van. Az egyik egy családi ház, a másik egy panel. Realisztikust? Azt akarok? Beszéljem meg vele, milyen házat képzelnék el kettőnknek? - Bírom, ha zavarban vagy - kuncog fel halkan, míg lopva rám pillant.
- Én nem - hördülök fel rögtön, védve magam. Valóban utálok zavarba jönni, főleg, mivel csak miatta tudok zavarba jönni. Ez kellően felbasz azért.
- Szóval? Mit akarsz? - kérdi mosolyogva, én pedig csak élesen beszívom a levegőt. Az, hogy mit akarok, az nem órára való téma. És nem is olyan, amit közönséggel kéne vele közölnöm... azt hiszem.
- Hát... a Harvard közelében kétlem, hogy lenne kertes ház - erőltetem meg magam végül, ő pedig nem szól semmit egy darabig. Kimondom, amit akarok, mindig. Főleg, ha ezzel zavarba hozhatok másokat, leginkább őt. De van olyan téma, ami engem is zavar. Még, ha az a téma éppen másoknak egyszerű... és nem, egy kibaszott panellakásról beszélni kurvára nem egyszerű nekem. Mert más értelmet adok neki...
- Hát én is - neveti el magát, mire elmosolyodom. - De nem akarok ott élni - rázza meg a fejét. - Terveim szerint csak három évet töltök ott... ha nem kevesebbet - neveti el magát.
- Mi? - kérdezek vissza rögtön. Hogy érti, hogy csak három évet?
- Ott is osztályozót teszek, Zayn. Én nem akarok sokat ott lenni - vonja meg a vállát, én pedig elnyílt szemekkel nézek rá. Tizenhat éves... tizenhat... kibaszottul fiatal. A gimit nem viszi végig rendesen, mert elmegy a Harvardra, ahol ő sokall öt évet, ezért csak hármat akar ott tölteni?! Az azt jelenti, hogy az alap képzésében is ugrik már két évet. A Harvardon! - Ha esetleg doktorálni akarok valamiből, akkor azt levelezősön megoldom - suttogja halkan, ahogy haját a füle mögé tűri. Tizenhat éves és doktorálásról beszél... kezemmel végigsimítok arcomon és végül tenyereimbe is temet azt... ő tizennyolc vagy tizenkilenc évesen végez  az egyetemen, aztán levelezősön megcsinálja a doktorit és szinte poénnak veszi. Én most tizennyolc vagyok és sehol sem tartok. És ő tényleg velem van még együtt. Zoe egy kibaszott zseni. Hallom, ahogy a csengő megrekeszti a beszélgetéseket, mi pedig csak ülünk, az emberek szállingóznak kifelé, én pedig nem bírok megmozdulni. - Baj van? - kérdi meg halkan, de nem értem, miért franciául teszi ezt. Bár nem bánom... általában, ha zavarba jön, néha franciául kezd random beszélni.
- Csak... pár percet kérek - nyögöm ki, amíg ő elpakol és feláll.
- A folyóson, mert másik osztálynak lesz itt órája - húz fel engem egy sóhaj kíséretében. A bizonyos másik osztály utánunk rögtön elfoglalja a termet. Én az ablakpárkányra könyökölök és a díszudvart kezdem figyelni. Harvard... ő az egyetlen, aki nem lepődött meg, vagy könnyebbült meg akkor, mikor továbbjutottam. Miért tette volna? Tudta ezt ő jó előre. Zoe mindig mindent tud előre. Olyan, mint egy kicseszett látnok. De én semmit nem tudok előre, a következő öt percemet sem tudnám megtippelni... és nekem csak most esik le, hogy őt felvették a Harvardra. Nem is inkább az, hogy felvették, hanem, hogy ez mit jelent. Az, hogy tizenhat éves, mellettem támaszkodik meg, míg ugyan úgy nézi lent az embereket. Azt hiszem, ő ismételten tök másra gondolhat, ő azokba az emberekbe ott belelát. Mindent tud róluk, amit akar. Zoe okos, és szemérmetlenül tehetséges. Tehetsége van az emberekhez... minden téren. Felvették egy egyetemre, ami amúgy a világ egyik legnevesebb egyeteme. Ő még csak alkoholt sem vehet még legálisan, mikor már elvégzi azt és meghatározó alakja lesz a társadalmunknak. - Szóval? - néz fel rám mosolyogva, én pedig értetlenül bambulok rá. Régen mindig azt mondták, hogy okos vagyok... zseni. Az lehetett a baj, hogy ők nem ismerték akkor még Zoet. Csak mert kilenc évesen képes voltam úgy olvasni, mint egy tizennyolc éves, vagy legalábbis azon a szinten. Szeretem az irodalmat, de a zenélést jobban.
- Te kibaszott okos vagy - nyögöm ki és bár értelmetlenül hangzik csak így kimondva, de képtelen lennék neki elmondani mindent, ami a fejemben van!
- Hm, köszönöm Zayn. Te is - neveti el magát, én pedig elmosolyodom, ahogy ő elfordul tőlem csak azért, mert nevet. Visszapillant rám, de nem fordul felém, én pedig tovább nézem őt. Tudom, hogy folyton zavarba jön, de nehéz nem rá figyelni ennyire... Mosolyát megpróbálja elrejteni, míg végigsimít a kezemen, majd összekulcsolja ujjainkat. - Pszichológia... az alapokat tudom. Nem látom értelmét több évet lehúzni ott a semmiért. Rengetegen tudják az alapokat, akit kicsit is érdekel ez, az már ugorhatna jó pár félévet. Nem akarok egy városban egyedül lenni és újra kezdeni mindent, és három év nem tűnik soknak így. Persze, ez nem azt jelenti, hogy van is annyi tudásom és tényleg át tudok ugrani négy félévet - néz fel rám unottan, míg egy fintort megenged magának, majd lepillant az udvarra és rögtön vissza rám.
- Csak... olyan fiatal vagy még - szorítom össze ajkaimat, mire ő konkrétan felröhög és a nyakam köré csimpaszkodva átölel, én pedig rögtön a derekánál fogva húzom oda jobban magamhoz. Persze, hogy lábujjhegyen áll...
- Akkor bezzeg nem vagyok fiatal, amikor szexre kerül a sor - súgja a fülembe, én pedig mosolyogva fúrom arcomat a nyakába. Ha a barátnőd, akibe totálisan belezúgtál, szinte a füledbe mondja ki azt a szót, hogy szex... igen... na az nagyon durván erotikusan hat. Nálam ezt Zoetól hallani minden egyes alkalommal fura, minden egyes alkalommal képes lennék a jelentését gyakorlatba átvinni és minden egyes alkalommal le kell, hogy állítsam magam, vagy pár másodpercig csak feldolgozni azt az egyetlen egy szót tőle.
- Fiatal, de...
- De? - kérdi nevetve, ahogy visszahuppan lábaira, míg felnéz rám.
- Egyikünk sem akarja, hogy befejezzem - nézek le rá egy féloldalas mosollyal. Látszik rajta, hogy elgondolkozik, majd inkább zavartan bólint. Fiatal, de... érett, szexi, tapasztalt?! Tapasztalt... pedig csak velem volt. Bassza meg, de jó érzés is ez!
- Mit szólnál, ha lelépnénk? - néz fel rám egy eléggé gyenge próbálkozásos mosollyal.
- Miért akarsz te mindig lógni? - nevetek fel, mikor a csengő ismét megszólal, a folyosó pedig pillanatok alatt kiürül.
- Hát, mert amúgy ilyen vagyok. És meg, mert velem is vagy, és csak ahhh... Zayn! - nyög fel átkarolva a derekamat.
- Hogy lesz ebből Harvard? - kuncogok fel, míg a hajába nyomok egy puszit.
- Bejárok innentől kezdve, komolyan! - teszi kezét a szívére hátrább lépve hirtelen, míg másikat a magasba tartja. Szemöldök ráncolva nézek rá fejemet csóválva. Ő örökké lógós marad. - Ez lesz most az utolsó ebben a suliban. Nem ígérem, hogy nem lógok majd a Harvadon. Na, tisztelet utolsó lógás velem? - kérdi magára mutatva mosolyogva.
- Nem nekem kéne belerángatnom téged a rosszba? - kérdem felsóhajtva, míg már a kezemet fogva húz maga után mosolyogva.
- Te rángattál bele a rosszba régen, meg amúgy is mindig. Miattad lettem lógós, közvetlenül most is te rángatsz bele - néz rám hátra, míg emiatt így lépked én pedig már készülök, hogy utána nyúljak, ha esetleg elesne.
- Miattam lettél lógós? - kérdem felnevetve, hitetlenkedve.
- Jó, talán csak erősítetted a meglévő jellemvonást, majdnem ugyan az! - legyint le engem, mire ismét halkan felnevetek. Nem kell, hogy kijöjjön egy tanár és megkérdezze, merre igyekszünk, tapasztalat... - Gondolom szeretsz kerítést mászni - néz rám hátra halkan, ahogy lassít a léptein, majd kinéz egy folyosóra.
- A főbejárat túl könnyű lenne? - nézek rá értetlenül, ahogy lépkedni kezd halkan a folyosón. Benézek az első elágazásnál és rájövök, hogy a tesiterembe lehet itt lejutni. Igaz, hogy lejöttem már erre, de ki emlékszik ilyenekre egy alkalom után?!
- Portások... és ma a köcsög nő van - mordul fel, ahogy sietősre veszi a lépteit ismét egy elágazásnál. Lenyomja a kilincset a folyosó végén és én máris kilépek mögötte. Óvatosan csukja vissza az ajtót, majd felsóhajt.
- Nem értem, miért nem adnak neked már kulcsot - röhög fel mögöttünk pár srác, mire rögtön odanézek.
- Mert veletek ellentétbe engem jó kislányként tartanak számon és nem vagyok balfasz, mint ti - neveti el magát, míg megindul a lépcsőn felfelé, de a kezemet nem engedi el továbbra sem.
- Az érzéseim, Zoe! - nyög fel a srác... ismerős. Talán vele beszélt reggel a teremben Zoe, mikor rossz helyre ment be kapásból.
- Shane... meglepődnék, ha annyira összetett emberi lény lennél, hogy még érzéseid is akadnának - veti oda lenézően, de tudom, hogy bírja a srácot. És ezt a srác is tudja, mivel csak felnevet. Elhúz az iskola mögé és nem igazán zavar, hogy irányít. Shane... a volt exének a haverja. Túl sok név és kapcsolat... legalább ezt az exét bírom, bár szánom is szerencsétlent. Zoe beleegyezik, hogy a barátnője lesz és még csak hozzá sem nyúl. Ez kibaszott szomorú... Mondjuk én örülök neki, de azért nem is tudom, Zoe hogy élhette ezt meg? Ahogy őt ismerem, mindenbe teljesen mást lát bele. Ebbe pedig nem akarok belegondolni, mit hihetett... rohadtul nem. - Na mutasd a bradfordi vért - ránt vissza a kacagása, ahogy rámutat a kerítésre. Elmosolyodom, kezemet rárakom a tetejére, majd kissé megugrok, ezzel rögtön fel is húzva magam. Csak egy ugrás és már a túloldalon vagyok. Végignézem, amint ő felmászik, rutinosan... hány napot lógott már el, ha így megy neki? Ráül a kerítés tetejére, én pedig elveszem tőle a táskáját, amit éppen ledobna.
- Na gyere - mosolygok rá megállva előtte. Kissé elbizonytalanodik, ahogy lenéz maga alá, gondolom, csak rögtön leugrik és kész... nem szoktak vele itt lenni. Mondanám, hogy ez megnyugtató, de nem teljesen. Alsó ajkába beleharap, aztán leugrik. Zoe könnyű, semmi megerőltetés őt elkapni. Derekánál fogom meg és le se rakom a földre, csak magamhoz szorítom. Rámosolygom, szinte egy vonalban vagyunk most. Kezeit érzem, ahogy a tarkómra simulnak, tudom, ennek mi lesz a vége. Ennek mindig tudom, mi a vége és mindig imádom. Türelmesen várok, míg közelebb hajol, élvezem, ha kezdeményez. Jobban magamhoz szorítom, mikor ajkaival végre elér hozzám. Nem csókol meg rendesen, egyszerűen csak játszik... csessze meg, még ezt is imádom. Egyik keze érzem, hogy belecsúszik a hajamba és tudom, hogy ezek szerint nemsokára jön a rendes csók része. És tényleg jön... érzem szuszogását, ahogy végre rendesen és mélyen megcsókol. Nem tudom, hány sráccal smárolt már előttem, de kibaszott mázlisták voltak. És én is az vagyok. Szégyenlős mosolya rögtön megjelenik, ahogy ő kissé hátrább hajol, én pedig lerakom őt a földre. Őszintén akarom, hogy évekkel később is legyen szégyenlős néhány csók után, komolyan. Táskáját a vállamra dobom, aztán átnyúlok dereka mögött és megfogva azt a kezét, ujjainkat összefűzöm, majd magamhoz húzom a vállánál fogva. Mosolyogva pillant fel rám és ez mindent megér. De komolyan... fogalmam sincs, hogy bírtam együtt lenni más lányokkal, akikkel még csak haverok sem voltunk. Mármint, konkrétan én a pasijuk voltam, ők a csajom és ennyiben kimerült minden. Zoe viszont a haverom is és talán ezért olyan kicseszett jó vele minden. Keze lazán lóg, de nem zavar, fogom. Élvezem, hogy oldala az enyémhez ér és még a kezét is fogom. Meglátom magunk előtt a tavat és a gyomrom összeugrik. Csupa szar dolog történt mindig velem és ezzel a tóval... vagy körülötte. - Hányszor lógtál el, hogy legyere ide? - kíváncsi vagyok rá, ugyanis olyan rutinnal lépi át a stégen az egyetlen egy hiányzó deszkát, hogy esélytelen, hogy csak pár alkalommal idetévedt volna.
- Heti egyszer minimum - ül le a stég szélére. A táskáját lerakom középre, nem akarom, hogy beleessen a vízbe, aztán leülök mellé. Lábait lelógatja. A stég hideg, de ősz lévén nem csodálkozom. Nem zavar és ahogy látom, őt sem. - Zayn... te komolyan gondolod? Mármint tényleg komolyan? - néz rám értetlenül.
- Mit? - támaszkodom meg hátul a kezeimen, mire ő arcát az ég felé fordítja.
- Tudod mit - motyogja zavartan.
- Mindent? - nevetek fel, míg ő is megtámaszkodik hátul a kezein. Én viszont közelebb ülök hozzá, így már oldalunk egymáshoz ér, máris jobb.
- Igen - vonja meg a vállát a vizet figyelve.
- Igen - mondom halkan, ahogy én is figyelni kezdem inkább az apró fodrokat a vízen.
- De...
- De igen - nevetek fel közbevágva. - Ott is megfoglak látogatni, beszélni fogunk, jönni fogsz hozzám. Csak kevesebbet, gondolom én a Harvard miatt. Mert hát egyetem, meg minden - nézek rá fintorogva. Soha nem fogja elhinni, hogy komolyan gondolom, ugye?!
- És mert híres leszel - szúrja közbe szintén egy fintorral, mire fejemet megcsóválva gyengén felnevetek. - Tudod, hogy fogadnék rá. És amire fogadok, az igaz - hajtja hátra a fejét, ezzel rám nézve. Bár nem igazán érdekli őt, hogy kissé olyan, mintha kitört volna a nyaka.
- Tudom - biccentek neki beleegyezve. Ahogy odahajolok a szinte felkínált nyakához és egyszerűen megharapom. Fejét rögtön visszahajtja ahogy felszisszen és még vállait is felhúzza. Mosolyogva nézem, ahogy kirázz a hideg és nem fogok hazudni, kicseszettül büszke vagyok ilyenkor.
- Szerinted milyen lesz öt év múlva? - sóhajt fel, míg fejét a mellkasomra hajtja, én pedig azért imádkozom, hogy ne érezze meg, hogy a szívem gyorsabban kezd verni.
- Jó - adom az egyszerű válaszomat.
- Ennyi? - hangja unott, néha utálom, hogy ennyire cinikus a személyisége! Túl sokszor kérdezi, mi lesz öt éve múlva. Azt hiszem, ez az első dolog, amit nem tud megmondani biztosra és ez zavarja.
- Te elhelyezkedsz a pszichológia valamely ágazatába, amit a legérdekesebbnek találsz. Aztán délután, vagy reggel, esetleg éjjel hazaérsz, attól függ, milyen munkát választasz magadnak. Aztán kiakadsz majd, mennyi mindent kéne még csinálnod, mire én közlöm, hogy nem és bevonszollak a közös hálónkba, hogy aludjunk. Esetleg talán mást is csinálhatunk alvás helyett - adom meg a kimerítő választ, amely számomra a jó mögött rejtőzik.
- Elárulnád, te miért fogsz otthon csövezni? - nevet fel, ahogy arcát felém fordítja, de a nap miatt kissé hunyorog.
- Mert munkanélküli leszek - vágom rá, ahogy ajkaira nyomok egy puszit.
- Hülye fasz - nevet fel, ahogy elfordítja tőlem az arcát.
- Majd felveszem minden hónapban a segélyt és rajtad fogok élősködni - súgom a fülébe, ahogy megharapom azt, mire látom, ahogy elmosolyodik.
- Egy kitartott hímringyó leszel, akit a szex miatt tartok majd - néz fel rám egy lehengerlően bájos mosollyal.
- Zoe, az a baj, hogy ez tökéletesen hangzik - nevetek fel. Hát velem nem baszna ki ezzel, az biztos!
- Velem mi nem hangzik tökéletesen?! - hördül fel és bár tudom, hogy ő ironikusan értette, fogalma sincs, mekkora igazságot mondott...


Kukucs! Nos, ezt a részt kijavította nekem! (Imádság hozzá és megannyi köszönet hőstetteiért, i am appreciated it!) Szóval, íme egy újabb rész, főleg azért mert mostanában olyan kevés volt:D Remélem tetszik, és nagyon szépen köszönöm a komikat és KÉT PLUSZ felíratkozot. Jaj az ilyenektől mindig úgy érzem magam mint amikor elkezdtem írni:D Imádás van! <3

12 megjegyzés:

  1. Szia Des Tiny!
    Zayn szemszöööög !!

    Öhöm.. szaval először is Klau köszönjük a javítást - Mi - is!

    Des Tiny köszönjük, hogy ilyen hamar kaptunk új részt ráadásul Zayn szemszöggel :)... *vigyorog mint a a hold, aki megérzi a csillagok jelenlétét*

    Zoé, Zayn és a francia nyelv,
    Kicsit másképp képzelve el..
    Ők ebből is poénnal átitatott,
    Komoly beszélgetést kreálltak,
    Zayn arcizmai a sok gondolkozástól beálltak...

    Ketyeg az óra,
    Megmutatva milyen is a hatalma,
    De, senki nem vigyorog mint a vadalma..

    Egyre több a tünődés...
    Lesze -e a későbbiekben is együtt ülés?
    Összebújás, igazi mély törődés?
    Vagy a rés amely messzire viszi Őket,
    Szét töri a régi szép időket?
    Helyet sem adva az újnak?

    A gondolatok, sötétek és mélyek
    Ellepi őket akár csak a lépet a méhek...
    Jönnek az ellen gondolatok,
    Zoé jobb, mint én vagyok,
    Csoda, hogy még nem keresett másik krapekot..

    A két fiatal, végül szökésre adja a fejét,
    A tó árnyékában, mondják el félelmeik felét...
    Jobban mondva csak Zoé...
    Zayn pedig biztosítja, komolyan gondja...
    Zoé még ha nem is nagyon hiszi, belül jól megfontolja...
    Hiszen ezt az egészet Ő is komolyan gondolja...
    Csak nagyon fél..., hogy elnyeli Őket
    A további életük, gonosz fénye,
    És ennek a csodának - ami közöttük van- örökre vége..

    Nagyon szépen köszönöm, hogy ezt a részt is olvashattam! Minden sorát imádtam!!
    További csodás napot!

    Szia

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. ÁHHH:D EMBEEER!:D Te jó ég, esküszöm én részek helyett ezeket a komikat várom. Ha látnád a reakcióimat... nem bírom ülve végig olvasni ezeket a remekműveket. Elképesztőek!:D Jaj, folyton leveszel a lábamról, komolyan fantasztikusak!:D Imádlak! <3

      Törlés
  2. Drágaságok... Egy fárasztó müszak a baleseti sebészeten.. alig bírom magam elvonszolni a kanapéig.. laptop kihajt és szebe találom magam az új résszel.. és egy ösi törzsi táncot lejtve kezdek neki az olvasásnak.. és mint egy töltö új eröre kapok oly annyira hogy még kommentárt is írok.. tudntok kell, hogy mindig várom az új részeket és mindig MINDIG TETSZIK.. szóval légyszí könyveljetek el mindig egy dicshímnuszt magatoknak.. most olyan érzésem van hogy kicsit higgadnak le a dr´g´gk.. nagyon élveztem csak gyorsan a következöt.. puszii

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Baleseti sebészeeet? Mi a szösz?!:D Nem kicsit lepődtem meg, woah:D Örülök, hogy tetszik és a dicshimnuszt is nagyon köszönöm. Imádás van! <3

      Törlés
  3. Hihetetlenül nagy ölelés a rész miatt. Shane jó fej.Zayn ahh piszok jó pasi. Bocs h eltüntem csak megint pont most jött minden szar,és a barátomon kívűl senki nem képes elviselni a hisztériám miatt����.
    Imádás <3
    Vanda

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szeretem az öleléseket...:D Semmi baj, remélem már minden rendben. Hatalmas ölelést viszonozom! Imádás van! <3

      Törlés
  4. Hello Névrokon!
    Nagyon jó lett a rész.
    Milyen a nyári szünet?:)
    Élvezd ki ezt a nyolc napot még helyettem aztán én is kilépek a suli ajtaján*megkönnyebült sóhaj és öröm kiáltás*.
    Várom a következő részt:)
    Vivien

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kukuuucs névrokon:3 Köszönöm szépen, nos nagyon laza és meleg:D Nemsokára vége annak a nyolc napnak, semmiség már! Imádás van! <3

      Törlés
  5. Hűha! Nagyon jó volt.nagyon rég nem is írtam ide hogy őszinte legyek. Hát az az igazság hogy végleg kiszerettem a One Directionből. Mármint a zenéjüket még mindig imádom és ők se veszítettek a sármukból de már nem vagyok olyan nagy fan hogy ,,perverz" ;) fanficeket olvassak viszont ezt és a Jade és a Maffiát nem tudtam ott hagyni annyira érdekelnek. Szóval ezeket még mindig RENDSZERESEN OLVASOM viszont már nincs energiám kommenteket írni de te Továbbra is FANTASZTIKUS VAGY!

    Adios One Direction! :(

    Szép nyári szünetet!
    <3

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Bizony rég nem, de örülök, hogy itt van:D Ne hidd, hogy nagy fanjuk vagyok. Egyedül valahogy Zayn jelleme tetszik, éppen ezért kölcsönzöm az ő karakterét a blogjaimhoz. És a háttér story miatt van most benne 1d. Szóval megértelek, én csak írni szeretek:) Nem fan görcs miatt írok:D Viszont örülök, hogy ettől fügetlenül az enyémet még olvasod, köszönet érte. Szép nyári szünetet, imádás van! <3

      Törlés
  6. Szííía. :)
    Jó rég nem írtam, hát igen.
    Sajnos összefutott minden, de itt vagyok������
    Az elmúlt részeket imádtam. Nem tudom melyikhez komiztam utoljára, de elmondom hogy imádtam.
    Zayn Isten cuki. Zoe még jobb. Istenem , meghalok ha róluk olvasok. Tudod jól, kedvenceim forever��
    Pláne Zaynie. Imádom a karakterét��
    Na, igen megszokhattad, most te jössz��
    nagyon imádlak
    Egy csoda vagy, de már mondtam remélem. Ha nem, hát most mondom��
    Imádás van������������

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kukuuucs, remélem már minden okés:3 Örülök, hogy ennyire nagyon tetszenek, te is egy csoda vagy!:D Imádás van! <3

      Törlés