2016. március 31., csütörtök

61. Rész

Lazán befűzött bakancsommal rugdosom a padot a pályaudvaron és számat rágcsálva nézem a buszt. Egy idióta vagyok. Egy idióta, őrült picsa.
- Mégis csak vissza Bradfordba? - nevet fel a sofőr engem nézve, mire értetlenül rákapom a tekintetem.
- Talán - nyögöm ki, ahogy felismerem azt a férfit, aki haza is hozott. Determinisztika?
- Na jöjjön, ha már itt tetszik lenni, akkor csak fél - mosolyog rám barátságosan, én pedig meghúzom a táskám pántját, ami a vállamon lóg. Látom magam a busz ajtajának üvegében. A riadt arcomat, a kissé hullámos hajamat, amit tegnap mostam meg. Direkt hullámos, ezt imádja Zayn... lábaimon tépett fekete gatya, rajtam a bordó ingem. Hátamon a szürke táskám. Bennem a rettegés. A jegyet már oda is adja, én pedig a pénzt. Biztató mosolyt küldd rám és bár elmondanám neki, hogyha nem szól rám, akkor ott állok estig, de nem teszem. Hátrább lépkedem... de aztán meggondolom magamat és visszaülök a legelső, egyszemélyes ülésre. Innen legalább jó a kilátás. A gyomrom liftezik, és bár nem ettem semmit, úgy érzem, hányni fogok. A fejem lüktet, a tenyerem izzad és hirtelen úgy vagyok vele, bárcsak még egyszer lezuhanyoztam volna. Nem érdekel, hogy tegnap hajat mostam, hogy ma háromszor mentem el lezuhanyozni. Lehet, kellett volna egy negyedik is. Fülesem egyik felét bedugom a fülembe és máris zenét indítok. Lábam idegesen jár és úgy vagyok vele, hogy képtelen leszek kibírni két és fél óra utat... Vagy, hogy lássam őt. Hogy beszéljek hozzá. Uram atyám... el fogok ájulni. - Miért tetszik idegesnek lenni? - néz felém a buszsofőr, miután még egy elmebeteg embernek kiadja a jegyet. Mármint... itt van hajnali fél négy és én buszon ülök. Aludtam? Nem. Izgultam? Kibaszottul.
- Félek, hogy találkozom valakivel - mondom feszülten a férfira nézve.
- Nem éppen hozzá tart? - kuncog fel, ahogy becsukja az ajtókat.
- De - bólintok neki.
- Na jó, öt perc ide, vagy oda, ha maga itt elájul a székben - nevet tovább, ahogy kitolat az üres pályaudvarról.
- Köszönöm - nyögöm ki zavartan.
- Szóra sem érdemes - vonja meg a vállát, ahogy lazán kanyarodik a hatalmas busszal. Idegesen kopogtatom a telefonom képernyőjét, ahogy magam elé bámulok és a számat rágcsálom. Fél óra úgy telik el, hogy a zene lassan szól a fülemben, másodpercenként koppantok egyet a képernyőn, nézem a telefonomon lévő óra kattanásait, olykor a busz tetején lévő kis digitális órát, ahogy egyszerűen vált. Telefonomat feloldom és Danny neve felett tartom az ujjamat. De nem hívom fel... sokat baszakodott velünk... Átváltok facere és megkeresem ott. Legalább fel ne keltsem. "Úton vagyok Bradfordba, Trisha hívott. Hagyd az én megmondtam dolgokat. Rettegek..." lepötyögöm neki és el is küldöm, aztán tovább nézem magam előtt az utat, amin erősen suhanunk. Jó lehet ilyen szempontból buszsofőrnek lenni, kibaszott jó a kilátás. Telefonom csörögni kezd, mire a fülest kihúzom és felveszem.
- Mondd, hogy nem viccelsz! - ordít a telefonba Danny, én meg felnevetek.
- Már buszon vagyok, Danny - motyogom zavartan, ahogy kissé alábbhagy az idegességem, de a lábam még mindig folyton jár.
- Oh, te jó ég, köszönöm - nyög fel hörögve, mire elmosolyodom. - Mikorra ér be a buszod? - kérdi hadarva, mire értetlenül meredek a sötétbe.
- Elnézést, mikor érünk oda? - kérdem meg kicsit félve a buszsofőrt, mire ránéz az órára, aztán rám.
- Másfél óra, belehúzok - neveti el magát, mire elmosolyodom.
- Kimegyek eléd. Sőt, Zaynt felkeltem és kiviszem. Vagy fáradt vagy?! Tuti fáradt vagy, hát hajnal van... kocsival megyünk érted. Igen, az jó lesz! - hadarja el, mire felnevetek.
- Nem kell kijönni elém, Zaynt ne keltsd fel. Majd felkeltem én - mondom zavartan és érzem, hogy elpirulok.
- Biztos ne?! De... én azért de. Összekaparom magam és szólók Trisháéknak, hogy megyünk a meghallgatásra! - motyogja és ezzel le is rakja. Fejemet a támlára hajtom és lehunyom pár pillanatra őket.
- Szóval egy fiútól menekül és egy fiúhoz fut? - kérdi felém bólogatva a férfi.
- Mondjuk inkább, hogy rohanok - suttogom zavartan továbbra is, míg egy tincset a fülem mögé tűrök.
- Valószínűleg életében nem fog annak örülni ennyire, mint amikor felkelti ön őt nemsokára - kacarászik tovább, ahogy a rádiót kicsit lejjebb halkítja.
- Vagy ordítani... köszönés nélkül jöttem el - fintorba torzul az arcom, vállaimat megrántom, amolyan "ki tudja, mi lesz" stílusban.
- Nem szeretne aludni? Hátra döntheti az ülést, elég korán van. Én aztán megérteném - mosolyog rám, de tekintete abban a pillanatban szinte vissza is vándorol az útra.
- Kétlem, hogy menne... túl ideges vagyok - csóválom meg a fejemet.
- Ez a Zayn szerencsés, ha vissza megy hozzá - maga elé mosolyog, én pedig rá. Bár ő ezt nem látja.
- Nem mondanám annak szegényt - halovány mosoly játszik ajkaimon és bár rettegek, hogy mi lesz... ott akarok lenni és átölelni.
- Higgye el, a legszerencsésebbnek fogja érezni magát - rántja meg a vállát és kicsit jobban rányom a gázra.
- Remélem - motyogom magam elé, ahogy elmerülök a látványban. Nem hiszek én ebben. Ki fog akadni... tuti kiakad. Jó lesz... oda megyek úgy hatra, betoppanok és üvöltözni fog velem. Jézusom... ha még Birminghamben lennénk valahol, leszállnék! Szám belsejét rágcsálva, kínosan lassan telő perceket számolok. És jól tudom, hogy minden másodpercben egyre közelebb kerülök ahhoz, hogy találkozzam vele. Jézusom... tényleg nem kellett volna még csak átgondolnom sem, hogy esetleg oda megyek. Erre most a buszon ülök. Annyira hiányzik... de fogalmam sincs, hogy neki is ilyen volt-e. Mármint, ennyire szar és nehéz! Azt hittem, jól fogom bírni, hogy csak néha eszembe jut egy kicsit és lehangol. Pia, fű, trip... vajon ő mit csinált? Azon kívül, hogy minden este bulizott? Tuti minden lányt megdugott... a gondolatra a gyomrom összerezzen. Remélem, nem kezdte el újra vagdosni magát. Akkor tuti elbőgöm magam, de nem akarok előtte sírni. Megfog csókolni? Alsó ajkamat beharapom a gondolatra, hogy újra csókolózom vele... már ha tényleg nem kiakad és üvöltözni kezd velem, aztán haza küld, mert egy idióta picsa vagyok. Az egyre rosszabb és rosszabb forgatókönyvek csak úgy záporoznak az agyamban, de valahogy hirtelen mindennemű gondolkodásom leáll, amikor meglátom a Bradford táblát. Te jó ég. Azt a kurva. A picsába... bassza meg! Nem, nem nem nem nem! Én erre nem vagyok felkészülve. Nem én! - A következő busz mikor megy vissza Birminghambe? - kérdezem meg a sofőrt kissé remegő hangon.
- Magának? Majd ha találkozott a férfival, akivel kell - nevet fel újra. Tök jó, hogy ő ilyen jókedvű, aranyos, meg minden, de én itt éppen szívinfarktust kapok. Vagy sokkot. Oké, előbb sokk, aztán szívinfarktus. Végül is, jobban járnék, ha meghalnék, mielőtt odaérek. Akkor nem mondhatják, hogy az én hibám! Oké... meghalok, mielőtt odaérek! Várjunk... mi a fasz?! Oki, csak nyugalom. Majd akkor idegeskedem, ha ott leszek. Mégis a lábaim újra járni kezdenek, a tenyerem nem hagyja abba az izzadást és a szívem olyan gyorsan dobog, hogy félek, el fogok ájulni. Ennyire még akkor sem izgultam, mikor először találkoztunk. Pedig azért ott sem voltam nyugodt! - Sok sikert és csak nyugalom - a buszsofőr hangja úgy ránt vissza a valóságba, mintha hasba rúgtak volna.
- Köszönöm... - motyogom zavartan, ahogy a busz megáll és az ajtókat kinyitja.
- Ugyan már, csak mutassa meg, hogy a szíve után megy - fordul felém egy hatalmas mosollyal. Én pedig bólintok és felállok, majd lelépkedem a lépcsőn. Úgy érzem, összeesek... tutira össze fogok esni. Aztán valami eltarol. Inkább valaki.
- Cseszd meg, de örülök neked - morogja Danny, ahogy megforgat a levegőben és magához húz.
- El fogok ájulni, inkább haza mennék. Komolyan, mindjárt meghalok - hadarom neki zavartan, ahogy maga után kezd húzni.
- Nyugalom, Zoe - nevet fel boldogan. Ő boldog... kurva jó neki.
- Ne nyugtassál! Mindjárt kihányom a semmit - motyogom magam elé meredve.
- Esküszöm, azt hittem, csak szívatsz! - néz hátra rám, míg tovább húz valamerre.
- Bárcsak szívattalak volna - nyögöm ki most már teljesen bepánikolva. Kinyitja nekem a hátsó ajtaját valamelyik kocsinak, én meg csak úgy félve bemászok.
- Jaj, Zoe... esküszöm, életmentő vagy - nyög fel Trisha hátra fordulva hozzám a vezető ülésről. Trisha tud vezetni?
- Ideges, nem nagyon tud normálisan beszélni - hadarja el Danny, ahogy becsapja maga után az ajtót.
- Mit idegeskedsz, drágám? - kuncog fel Trisha, ahogy elindul a kocsival.
- Mit nem?! Jesszus, könyörgöm - nyögök fel, ahogy kezeimbe temetem az arcomat. - Egyébkét sziasztok - eszmélek fel, hogy még csak nem is köszöntem nekik.
- Úgy egy fél óra múlva kéne indulnunk, hogy estére azért hazaérjünk - kezd el lazán beszélni Trisha. És most, hogy jobban szemügyre veszem mind a kettőjüket, látom a karikákat a szemük alatt. A fáradtságot a testtartásukban.
- Sajnálom, hogy... ezek történtek - kotyogok közbe, nem érdekelve, éppen miről folyik a téma.
- Ne tedd. Megértem... értjük - vonja meg a vállát Danny, ahogy rám villant egy mosolyt.
- Csak pofozd ismét helyre - sóhajt fel Trisha, ahogy bekanyarodik az ő utcájukba.
- Aztán magadat is - szól rám Danny, mire rákapom a tekintetemet. Ajkaimat összepréselem és inkább kinézek az ablakon. Magamat is? Mit nem adnék most egy bélyegért... vagy füves cigiért. Esetleg egy kis alkoholért. A kocsi megáll, felsóhajtva szállok ki. Trisha lépked elől, Danny pedig maga előtt tol engem. Hullámokban tőr rám a kétségbeesés, ahogy átlépem a küszöböt. Egy házban vagyok vele. Te jó ég...
- Megőrültem, tuti megőrültem - motyogom magam elé meredve, ahogy Danny elenged, mivel leveszi a cipőjét.
- Csak menj már! - lök meg a lépcső felé, mire hallom, hogy Trisha felkuncog.
- De a cipőm - indulok vissza az ajtó felé, hogy levegyem, vagy legalábbis húzzam az időt.
- Zoe, nem kell levenned a cipőt - rázza meg a fejét Trisha, én pedig csak nyelek egy nagyot, ahogy elkerekedett szemekkel Danny-re nézek.
- Felkísérjelek? - kérdi rám pillantva értetlenül.
- Vagy inkább menj fel helyettem.... vagy adj valamit, mert hányni fogok - hadarom el pánikolva, míg tenyereimet a gatyámba törlöm.
- Tulajdonképpen, ti mit nem csináltatok már egymással? Erre pont attól kezdesz ideges lenni, hogy látni fogod - forgatja meg a szemeit, ahogy felfelé kezd tolni.
- Az azért kicsit más. Akkor nem léptem le egy szó nélkül tőle - morgom hátra, míg igyekszem ellenállni annak, hogy feltudjon tolni a lépcsőn.
- Most sem lesz más, meglát, aztán hamar lerendeztek egy menetet - kuncog fel halkan, mire én a karjára csapok, ahogy a levegő megreked bennem. Megállunk az ajtaja előtt, ő rám néz és az ajtóra mutat, én meg hátrább lépek. Képtelen vagyok oda bemenni! - Húsz percetek van körülbelül Zoe, én nem húznám az időt - simít végig a karomon, míg küld felém egy mosolyt, aztán ott hagy, én pedig még meredek az ajtóra pár másodpercig. A szívem ismét őrülten dobog. A fülemben csak zúgást és a szívem dobogását hallom. A tenyerem izzad, a lábaim remegnek és a szám úgy két másodperc alatt szárad ki. Remegő kezekkel nyitok be az ajtón halkan. Látom, amint az ágyában fekszik a hátán és alszik. Fején a fülese, innen hallom a zenét belőle. Ajkai épp, hogy kicsit elnyílnak. Szemöldököm viszont összeráncolom és felhördülök, ahogy haját meglátom. Hova tűnt a haja fele?! Ez hülye?! Levágatta a haját?! Halkan lépdelek oda, bár tudom, hogy úgysem hall semmit sem. Hajamba túrok és számat rágcsálva tűnődöm, mit kéne csinálnom. Felsóhajtok és végül elmosolyodom. Ez abszurd. Ismerem őt... mindenkinél jobban. Lábamat az ágyára teszem és egyszerűen ráülök a hasára, de csak épp, hogy megmoccan, nem kel fel. Lehúzom fejéről a fülest, most már morog. Szívem egyre gyorsabban ver, ahogy lehajolok hozzá és a csupasz mellkasa közepére nyomok egy puszit. Érzem, ahogy megremeg, aztán ökle a falba száll, én pedig kissé összerezzenek. Elkerekedett szemekkel nézem a helyet, ahova beleütött, több horpadás is látszik már... nem egyszer verte szét a falat. És a legszarabb, hogy tudom, ez nem volt eddig itt. Hallom, amint valamit a "kurva álmok"-ról motyog. Kezemet az ökölbe szorított kézfejére simítom. Kicsinek tűnik a kezem az övé mellett.
- Mi van veled szépfiú? - kérdem halkan, kissé remegő hangon. Szemei kipattannak. Értetlenül néz rám. Száját szólásra nyitja, de aztán ismét becsukja és csak bámul engem. - Mondhatnál valamit... - kérem halkan, remegő hangon.
- Mi a fasz? - kérdez vissza halkan, ahogy csípőmhöz nyúl, lassan és félve. - Betéptem? - kérdi értetlenül, ahogy végig néz rajtam.
- Hova tűnt a hajad? - kérdem szomorúan, ahogy lejjebb hajolok hozzá. Ha nem csókol meg, én csókolom meg, de ezt már nem bírom.
- Élet... - nyögi ki felülve hirtelen. Majdnem hátra esek, ahogy ölébe csúszok, de derekamat átöleli karjaival. Annyira szorosan húz magához, hogy szinte fáj. Elképedve néz engem, aztán felocsúdik. Vagy talán csak észbe kap egy icipicit.
- Sajná... - eddig jutok, ahogy oda hajol hozzám. Hátrább hajolok a meglepettségtől, ahogy ajkai ajkaimhoz érnek. Átkarolom a nyakát és az sem érdekel, hogy úgy húz magához, hogy egyszerre olvadok és halok meg. Ahogy fogaival megtépi az alsó ajkamat azt sem értem, miért hagytam itt. Én vagyok az, aki a rendes csókot kezdeményezi, újra... Karjai jobban körül fonnak, én a hajába próbálok túrni, de... nincs. - Mi a faszom történt a hajaddal?! - válok el tőle kissé idegesen, ahogy megnézem az oldalt, körbe felnyírt haját. Feje tetején hosszabb, de még ott is rövidebb, mint volt!
- Anyám volt, valamivel ki kellett engesztelnem - motyogja engem pásztázva tekintetével.
- Úgy érzem, össze fogok veszni Trishával - morgom jobban szemügyre véve a haját.
- Mit keresel itt? - kérdez rá arra, amitől kissé félek.
- Meghallgatás - mosolygok rá, mire ő elkomorul.
- Ennyi? Ezért jöttél vissza? - hangja gúnyos. Alig pár másodperc míg kimondja, hanglejtésétől mégis fájdalmasan kezd verni a szívem.
- Ja, gondoltam beköszönök, aztán futok is vissza a buszra - hadarom el neki, ahogy ránézek csupasz csuklómra, mintha lenne rajta óra.
- Te hülye picsa - ölel át újra, ahogy fejét a nyakamba temeti. Egyik kezével hajamba túr és érzem szaggatott légzését... azt, ahogy remegnek a kezei.
- Ne haragudj - kérem őt halkan, mire hátrább hajol és szemeimbe néz.
- Egyetlen egy esélyt kapsz arra, hogy most felállj és kisétálj azon a kurva ajtón úgy, hogy utána nem keresnélek. Ha most nem mész ki, közlöm, hogy többet nem hagyom tettek és szavak nélkül, hogy lelépj - hangja komor, látom, hogy komolyan gondolja. Aprót nyelek és eltekintek az ajtó felé. Utolsó esély arra, hogy megszakítsak vele minden kapcsolatot. Visszafordulok felé és ahogy a csoki barna szemekbe nézek... nem megy nélküle semmi. Megcsókol, újra. Keze kissé megtépi hajamat, másik keze csípőmről fenekemre csúszik. Épp, hogy megmozdítom a csípőmet és már érzem, ahogy megakad a levegője... na meg mást is érzek ott lent.
- Szeretlek - suttogom ajkaira, mire ő érzem, hogy elmosolyodik. Lazán fogja meg a derekamat és dönt le az ágyra, aztán kerül felém.
- Én is szeretlek - suttogja lehunyva szemeit, ahogy ismét megcsókol. - Trip and Trap? - kérdi a fülembe suttogva, mire megdermedek. De úgy igazán... mikor kezem megáll a háta végigsimításába, mikor lábam félúton megdermed, ahogy felhúznám és, ahogy a levegőm és a szavaim is.
- Minden éjjel buli és más lány? - kérdezek vissza, mire homlokát az enyémnek dönti.
- De bélyeg, Zoe? - néz rám értetlenül. - Őszintén, hány volt belőle Badtrip? - kérdi egy szomorú mosollyal, én pedig nem tudok mit mondani... talán az igazat. De akkor csak jobban kiakadna, nem?
- Sok - felelem egyszerűen.
- Idióta, hülye picsa vagy - csókolja végig a nyakamat, mire elmosolyodom.
- Hiányoztál, nagyon - karolom át a nyakát újra, mire felkuncog és végig puszilja az állam vonalát. - Készülődj! - kérem halkan, mire megrázza a fejét.
- Zoe, nem megyek sehova - néz rám unottan...
- De mész - jelentem ki könnyedén, mire felröhög.
- Nem gyakoroltam be egy számot sem és semmi kedvem ehhez. Majd jövőre - vonja meg a vállát, mire oldalra döntöm, le magamról. Értetlenül fekszik el, én pedig az eredeti pozíciómba helyezkedek, de most már a csípőjén.
- Ha nem mész el, lelépek - nézek rá mosolyogva, ahogy karjaimmal a mellkasán támasztom meg magam.
- Zoe - mordul fel, ahogy megfogja csuklóimat. Csípőmmel körözöm egyet és látom, ahogy fogait összeszorítja.
- Zayn - suttogom a fülébe, ahogy kissé megharapom fülcimpáját. Fogaim közé csippentem nyakán a bőrt, ami tökéletesen egy színben pompázik... helyes. Ez az én területem. Kissé megszívom és érzem, ahogy hátamon végigsimít a keze. Ingemet megfogja és kihúzza a gatyámból. Keze csupasz bőrömre siklik és ujjai bőrömbe mélyednek, ahogy erősebben megszívom a bőrt a nyakán. Elhúzódom a kis halványlila folttól és lepattanok róla. Szekrényéhez lépdelek. Hozzávágom az egyik sima farmerjét, egy szürke pólót és egy fekete pulcsit, mire ő felül az ágyában és megdörzsöli az arcát.
- Zoe, én tényleg nem megyek sehova - néz rám fáradtan.
- Fogadjunk? - fordulok felé csípőre téve a kezeimet. Felsóhajt és magára húzza a gatyát és a fölsőt is. A haját nézem és egyszerűen csak... szar. De komolyan... nekem tetszett a jó kis hosszú, beletúrhatós haja. A pulcsit is magára kapja, aztán fintorogva feláll és rám néz.
- Nem merek veled fogadni már - rázza meg a fejét.
- Miért lett átrendezve a szobád? - kérdem értetlenül, ahogy körbe fordulok. A szekrény máshol van.
- Mert szétvertem a falat mögötte - hangja úgy cseng, mintha az időjárásról beszélne.
- Mi? - nézek rá értetlenül és abban reménykedem, rosszul értettem.
- Szar volt nélküled - villant rám egy keserű mosolyt, ahogy felém lépked.
- Ezért szét verted a falat ahelyett, hogy felhívtál volna? - kérdem meg mérgesen.
- Miért, akartad, hogy hívjalak? - kérdez lepillantva rám, ahogy hátrább és hátrább tol.
- Igen - felelem egyszerűen, mire ajkait összepréseli egy pillanatra.
- De felvetted volna? - kíváncsi, én viszont nem tudom a pontosan választ. De ismerve magam...
- Igen - mondom ki újra, mire féloldalasan elmosolyodik.
- Akkor áruld már el, mi a fasznak léptél le?! - nem mérges, továbbra is csak kíváncsi.
- Elmondod, miért nem akartál összejönni velem? - vonom fel a szemöldökömet.
- Ha elmondanék most valamit ezzel kapcsolatban, összetörnél - rázza meg a fejét.
- Hajrá - kérem őt visszafojtva a levegőt, ahogy csípőmet a falnak nyomja.
- Zoe... összetörnél - villant rám egy fáradt mosolyt.
- Szerinted ennél jobban összetudok? - nézek rá felvont szemöldökkel, mire mosolya eltűnik. Csuklómat felemeli és megnézi, aztán felém mutatja.
- Vörös csíkok? - kérdi idegesen.
- Gumi - nyúlok oda a másik kezemmel, hogy megmutassam neki. A gumit meghúzom, aztán elengedem és a bőrömön csattan egy aprót. Kezemmel megfogom az ő kezét, amivel az én másik kezemet fogja. Magam felé fordítom és egy szikla zuhan le a szívemről, ahogy látom, hogy nincs rajta vágás.
- Összetudnál - biccent nekem.
- Mondd! - állom a tekintetét.
- Ezért nem, Zoe, mert megbántalak folyton. Mert szar neked mellettem. Mert ilyen vagyok. Mert aznap este meg akartam kérdezni, hogy leszel-e a barátnőm... és másnap is, mikor már leléptél. De sajnálom, képtelen vagyok rá - rázza meg a fejét, ahogy hátrább lép. Érzem, ahogy ajkaim kissé elnyílnak és őt bámulom. Meg akarta kérdezni... meg akarta kérdezni, én pedig leléptem. Hajamba túrok és úgy érzem, le kell ülnöm. Előtte huppanok le a földre és ő végignézi. - Mondtam - sóhajt fel, ahogy leguggol elém. Semmi érzelmet nem tudok leolvasni az arcáról... mintha csak fáradt lenne.
- Miért nem kérdezted meg?! - kérdem értetlenül. Mi a faszért nem volt képes erre?!
- Mert féltem - vonja meg a vállát - attól, hogy ezt fogod csinálni. Rászoktál a bélyegre miattam, ha elég felelősségteljes lennék és erős, most hazaküldenélek, hogy soha többet ne is gondolj rám - hangja halk, szeme fakón tündököl. Saját kezét szorítja. Látom, hogy harapdálja az ajkát belülről.
- És most? - nézek rá kérdőn, visszatartva a könnyeimet.
- Nem - feleli egyszerűen, én pedig összeszorítom az ajkaimat. Nem... azt mondta, nem. Konkrétan kimondta, hogy nem.
- Elkésünk - nyögöm ki felállva a fal mellől, de úgy érzem támaszkodnom kell, muszáj. Megindulok az ajtaja felé, de visszaránt a kezemnél fogva és az ölelésébe von.
- De szeretlek - suttogja az ajkaimra.
- De nem - biccentek neki, ahogy hátrább lépek és kinyitom az ajtaját. Danny a falnak dőlve áll és vár. Kérdőn rám néz, szemöldökét összeráncolja, én pedig csak megvonom a vállamat. - Megyünk - jelentem ki egyszerűen és már meg is indulok lefelé.
- Zoe, nem kérsz egy kis reggelit? - kukkant ki a konyhából Trihsa.
- Köszönöm, de nemigazán vagyok éhes - villantok rá egy kamu mosolyt.
- Hali Zoe - mosolyog rám Do, ahogy benyit a bejárati ajtón. - Mehetünk akkor? - kérdi meg rám pillantva, mire bólintok. Látom, hogy Zayn és Danny éppen lefelé jönnek. Biztos vagyok benne, hogy Zayn bocsánatot kért Danny-től, Dan pedig szimplán tarkón csapta, hogy ne legyen hülye. Kilépek és meglátom a kocsit. Do beül a kormány mögé, Trisha az anyós ülésre. Én Trisha mögé, aztán várom, hogy Zayn bemásszon középre, mellé pedig Danny.
- Elfelejtették az apró tényt, hogy nincs dalom - feleli könnyedén, ahogy megindulunk.
- Improvizálsz - vágom rá egyszerűen, ahogy kifelé nézek az ablakon. Meg akart kérni... majdnem megkért és én leléptem! Keze combomra simul, összerezzenek az érzésre. Felé fordulok, látom, hogy szomorú tekintettel vizslat. Fejemet megrázom, nem akarom, hogy tudjon akármit is, nem akarok mondani semmit sem és nem tudok semmit sem... ő tudott azért; nem.
- Akkor, most összejöttetek hivatalosan is végre? - kérdi Danny poénkodva, ahogy meglöki Zayn vállát. Danny a világ egyik legjobb barátja, de a legpocsékabb érzékkel rendelkező ember is...
- Soha nem is fogunk - felelem egyszerűen, mintha tökéletesen természetes lenne. A levegő kissé megfagy. Do rádiót kapcsol. Zayn megfogja a kezemet és összefűzi ujjainkat, én pedig nem tudom elhúzni... nem is akarom. Danny komoran méregeti Zaynt, aztán engem. Fejét megrázza és idegesen kifordul ő is az ablak felé. Aztán én is. Kezemet lassan simogatja hüvelykujjával. Legszívesebben tovább csókolóznék vele még perceket... órákat. De ő majdnem megkért. Ha nem lépek le... akkor most talán együtt lennénk. A tudat megbénít, érzem, ahogy a furán zsibbadt szívdobbanások visszatérnek. Hajamat kissé jobban az arcomba lógatom. A könnyeim majdnem kibuggyannak... majdnem. De visszatartom azt a zokogást, ami feltörne belőlem. Képtelen lennék most beszélni. A torkomban a csomó szinte levegőt sem ad. Majdnem megkért! De ugye már mindenki tudja, nem?


Kukucs! Remélem tetszeni fog a rész, köszönöm a felíratkozokat és a komikat! Sajnálom hogy későn jött ez a rész, de hozom őket ahogy tudom:) Kinek hogy telt a szünete és az ünnep? 

24 megjegyzés:

  1. Kukuucs!:)
    Hát először is atya úr isten! Nem vagyok hívő, de váááá. Az előző résznél, azt hittem, hogy tovább fogsz minket szivatni, szóval igazán nagy megkönnyebbülés volt, hogy Zoe tényleg elmegy Bradford-ba. Örülök neki, hogy végre megint találkoznak, de valamiért annak is örülök, hogy nem jöttek össze, úgy igaziból. Az túl egyszerű lenne hozzád képest, meg azért Zoe-tól és Zayn-től is megszoktuk, hogy bonyolultak a dolgaik. Az előző részben imádtam Zoe apját, annak ellenére, hogy még mindig eléggé faroknak tartom. Anyukája is elég aranyosnak jött le. Trisha-t még mindig imádom, de azért mi az, hogy levágta vagy pedig levágatta Zayn drága haját?! Ez durva! Do és Danny imádnivalóak még mindig, de azért az utóbbi eléggé rosszul időzített azzal a kérdéssel. Örülök, hogy Zayn végül elmegy a meghallgatásra,és őszintén kíváncsi vagyok, hogy hogyan fognak tovább menni a szálak.
    Én még mindig a szünetet élvezem három napig, szóval Hawaii van!:D Remélem neked jól telt a szünet, és kipihented magad, már amennyire lehet!:)
    Várom a következő csodás részt!
    Xoxo.:)<3
    Ps.: első?:D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kukuuucs. Én sem vagyok hívő, nyugi:D Hát, nem tudom, néha nem vagyok ám azért annyira gonosz. Ezt a blogot nem pont a köré építettem fel teljesen hogy ők ne szeretnék egymást:) Arghhh én is akarok még szünetet. Jó, most hétvége lesz, nem panaszkodhatok:D Igyekszem hozni hamar:3 És igen, első!:D Imádás van!

      Törlés
  2. Hali
    ez a resz TE JO EG!!!
    alig varom a kovit *.* kivi vagyok hogy mi lessz a meghallgatason.Mar mint hogy benne lesz e a One Direction :D
    varom a kovit :*

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Hello, igyekszem hozni a következőt amint tudom:) Tudjátok jól hogy ebben a storyban jó lassan haladok a szálakkal:D Bár imádom írni:) Imádás van!:3 <3

      Törlés
  3. Sziaaa!
    Cseszett frenetikus lett!
    Azt a...huuha...mindenit neki!
    Erre felnétni bloggerre....van réész...'igy kezdodik a reggel'
    Nagyon szepen koszonom :)

    Zoe...kitartas...idovel minden elrendezodik...most pedig olyan jo hogy ott vagy alaluk majd a tobbi is...-ha bar tudom en ezekre a mondatokra fèl agyrohamot kapnek amugy csendesen...de igy van mindem helyere kerul majd - Drága Ìrőnő Tesz Ròla- bárhogy is lesz epèsen pokolian királyul cseszett jò lesz :)
    ...na és mennem kell...

    A szünet jòl telt...másfél napnál többet volt a családommal :) -habár nem panaszkodhattam eddigse másnak még ennyi se jut...
    Szep napot szep hetveget!
    Koszonom hogy olvashattam ezt a reszt is!
    Csodás vagy!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Hello, köszönöööm:D örülök hogy jó reggelt szereztem akkor:3 Drága írónő, hah.. jaj drágáim:D Epésen pokolian királyul cseszett jó lesz, huuuh de imádom a kommentjeidet:D Hogy hogy csak másfél napot voltál a családoddal? Hát, panaszkodni mindig lehet, persze van akinek lehet hogy rosszabb, de nem azt jelenti hogy a te helyzeted ezért rózsás és ki kell bírnod mosolyogva. Ezt azért fontos észben tartani. Imádlak, de tényleg, annyira imádom a kommentjeidet:3 Remélem jól fog telni a hétvégéd! <3

      Törlés
    2. Szia!
      Óh, én csak az igazat mondom és csak magadnak köszönheted! :) ;)
      Te alkotsz és élvezed, én pedig olvasok és élvezem :D

      Épp az volt a jó, hogy most többet voltam velük mint másfél nap.. én pár éve messze kerültem /mondjuk úgy hogy elszólított az iskola :) - ezért ha hazajövök kb. másfél napom jut Velük lenni..- pénteken későn érek haza, vasárnap meg viszonylag korán indulok/unk..


      Pihenj amennyit csak tudsz!

      Törlés
    3. Ohh, értem. Milyen suliba jársz? Gimi már? Kolesz? Persze csak akkor válaszolj ha nem veszed tolakodásnak, megértem ha nem szeretnél:)

      Törlés
    4. Szakközép iskola, idén érettségizem..szaval a másfél nap is szinte tanulással telik..de ez van..
      Egyébként már van egy szakmám..szaval én megfordítottam a dolgokat..úgy jött ki, hogy előbb szakmáztam aztán kezdtem neki az érettséginek /mondjuk mindezek előtt volt egy két éves szakmai alapozóm szaval én már nagyon, de nagyon öreg vagyok :D közelebb van a xxx-mint kéne :D/

      Törlés
    5. Ja..igen az egyik kérdésedre nem válaszoltam igen kolesz kilenc éve kollégista vagyok és imádom :) a távolság és minden ellenére sokat nyújtott szaval veszett jó :) a várost is szeretem szaval "lehet ott ragadok.., talán több ott a lehetőség., habár manapság sehol se könnyű, de próba szelence..aztán reméljük, nem pandóráét nyitom ki :D"

      Törlés
    6. Ejhaaaaa, az kemény. Sok sikert majd az érettségihez, hiszen nemsokára itt van. Nekem mondjuk még van rá két évem de már most meh. Szóval minden tisztelem a tied:D A kolis élet valóban jó lehet, bár nem szeretem ha nem lehetek egyedül minimum pár órát egy nap szóval lehet nekem kicsit necces lenne. De tényleg sok sikert:D

      Törlés
    7. Köszönöm..
      elhiszem, hogy parázol, de szerintem neked nincs mitől fiatal vagy és csak úgy szívod magadba a tudást az én agyam már ragacsos :D
      A pár órát meg tudod oldani/ áh az nekem is kelleni szokott..

      Tényleg ugyebár Valaki volt olyan Über frenetikus, hogy tegnap kitett egy eszementűl zseniálisan brutál részt..így ma reggel elkezdtem olvasni és annyira kész voltam, hogy egy egy résznél..pl. mikor Zoé a buszon volt és a buszsofőrtől kérdezte, hogy mikor indul vissza a busz és a sofőr válaszolt neki, hogy "magának? - majd akkor, ha találkozott azzal a férfivel akivel kell"- na én többekközött itt is kész voltam és ilyen fura visítás szerű hangot hallattam erre a barátnőm aki egyben az egyik szobatársam is meg kérdezte hogy "szeretnél róla beszélni" :D szaval ennyire kész vagyok én amikor Des Tiny részt hoz :D
      Totál még fényesebbé teszed az adott napomat :)

      Törlés
    8. Hát, nem feltétlen úgy parázok tőle, csak a pontok miatt. Álom egyetemhez sok sok sok sok sok pont kell nekem:D Na mondjuk azt sem tudom még mi szeretnék lenni szóval meh. Elnézést kérek a szobatársadtól, azért örülök hogy ennyire lázba jössz egy résztől:DD Imádlak!

      Törlés
    9. Menni fog meglesznek azok a pontok majd szidunk mint a bokrot ;) /igen tudom még odébb van, de most kezdjük, hogy még hatásosabb legyen :))

      Törlés
    10. Hát ez az évem pocsék lesz, a szó szoros értelmében. Jövőre meg még két emelt fakt...:D Magamat is szidni fogom, nem hogy még ti is:D

      Törlés
    11. Jövőre két emelt fakt?? Atya ég..minden idegszálam meghajol és mély tiszteletét fejezi ki... én egyel sem bírnék nem hogy kettővel :)
      Meglásd majd minden szuperül fog menni emelt faktokat is mosolyogva végig csinálod... és a pontok is meglesznek és majd mosolyogva újságolod, hogy "felvettek"

      Azért remélem nem lesz teljesen igazad és nem lesz teljesen pocsék ez az éved...zseni vagy én tudom
      oké oké nem szidunk vagy is nem hangosan :)

      Törlés
  4. Atyavilag!
    Szivroham szivrohamom lett a résztől!
    Valami fenomenális lett és végre Zoe észhez tért és visszament Zaynhez aligvárom már hogy hogyan fog alakulni a történet hogy lesz e benne one direction vagy nem szoval jah siess kérlek a kövi résszel puszi!:)❤❤❤❤❤❤
    A szünet pedig nagyon jol telt végre kitudtam magam aludni és jah élveztem hálaistennek ma meg nem kellett mennem suliba szoval ma is aludhatokXd

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Jesus, azt azért ne kérlek:D Majd lassaaaaaaan minden kiderül^^ Ahh én is aludni akarok már, de örülök hogy jó volt a szüneted:D Imádás van! <3

      Törlés
  5. Sziaaa,
    Hat basszus.. Mar nagyon nagyon vártam hogy hozz reszt. Es nagyon boldog voltam mikor láttam hogy van. Mar azt hittem hogy Zoe nem megy el Zainhez. Szóval ez nagy meglepetés volt.
    És nagyon édes volt Zayn reakciója mikor látta hogy Zoe OTT VAN xd . Viszont hozza teszem hogy beverem az arcát!! Hat hogy mondhat olyat hogy nem kérdezi meg Zoet h "lesz e a barátnője??!" Komolyan megverem, komolyan! Nincs szerencséje mert boxolok! Szóval megölöm. Xd

    Képzeld tegnap voltam pszichológia esten és volt ott egy lány akinek a haja Vörös volt, es zöld szeme. Azonnal Zoe jutott eszembe xd. Aztáán közbe ment halkan zene, hat mi ment ?! Na mi? A Faded! Hat mondom ekkora véletlenek. Xd

    Neked milyen volt a szünet?

    Várom a következő reszt !! :):)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Hello, na basszus:D Igyekszem tényleeg:/ Boxolsz? Woaaaaah, milyen menő olvasóim vannak már!:D Mióta boxolsz? És hogy hogy?!:D Ez most komoly? A pszichós?! Ezt nem akarom elhinni:D Komolyan, csak ott nincsenek ilyen előadások ahol én lakom? Lassan beülök már inkább az egyetemre hát komolyan mondom...:D A szünetem? Zsúfolt, konkrétan másokkal ellentétben semmit sem aludtam és hát... lezárultak számomra dolgok a szünetben. Nem is egy úgy érzem:D De emiatt csak jobban érzem magam szóval no para:3 Igyekszem sietni, tényleg:( Imádás van! <3

      Törlés
    2. Szia, xd
      Kb 1 éve boxolok , most volt egy kicsi kimaradasom a suli miatt, de nyáron újult erővel kezdek! :D

      Törlés
  6. Miafasz?
    Na várjunk, geci Zoe elment hozzá! Zoe elment hozzá. Anyám.
    Ah, amúgy tiszta cuki a sofőr.
    Jujjci, annyira imádom a gondolkodásmódodat. Meg Dannyt. Annyira édes, ahogy örük Zoenak. Meg Trisha. És, hogy vezetett. Xd
    Na és akkor Zayn.
    Istenem, szegény. És bumm, hol a haja???! Xd Ha az a haj, ami az igazi válogatáson volt, kajak csúnya. De mennyie. Mondjuk ez nem rontja Zayn imidzsét, de akkor is csúnya volt. Kiváncsi lennék, Zoe mit szólna Zayn 'egykori'(xd) rózsaszín hajához.
    Na de, visszatérve csodálkozom, hogy nem nyomtak le egy gyors menetet. :D
    *perverz szmájli*
    Aztán meg, miaz, hogy nem gyakorol be számot? Improvizálni? Ugyan, tőled azért jobbat vártam. Xd :D
    Hallod, egy majdnem ilyen kapcsolatom van alakulóban. Xd :D
    Naés, akkor te. Ön. Des Tiny. Kedves íronőnk. Az Isten asszonya. Szűz Mária, akiről nyílt titok, hogy nem tudjuk szűz-e vagy sem. D (pls, ne vedd sértésnek, szeretlek)
    A Magasztosságossággal rendelkező lány, aki fenomenálisan ír. Akinek nem tudom mi van a könyvével!? Hol tartasz, babe? :D
    Na de, nen fényezlek annyit, nem fér be az időmbe. Xd .
    Szeretlek te, csak siess a folytatással, különben bedepizek, oszt megyek eret vágni a pajtába. Xd :D

    VálaszTörlés