2016. március 20., vasárnap

57. Rész

Megdörzsölöm az arcomat, ahogy a felkelő napot nézem és rájövök, hogy nemsokára hat óra. Nem aludtam... nem feküdtem be mellé. De néztem. Ez betegesen hangzik... de akkor is. Többet nem látom, maximum képeken. Odanézek az asztalra és a cigijeimre, amik nem a dobozban hevernek. Megfogom az egyik filcét és a kezem közé fogom a három szálat. Az egyikre ráírnám hogy szeretlek de remegő kezeim között egyszerűen széttörik a szál... kezembe veszem a másikat és ismét ráírom miszerint "szeretlek" majd a másikra, hogy "sajnálom". Oda rakom őket szépen egymás mellett az asztalra és pár pillanatig bámulom a saját remegő kézírásomat. Talán nem tudok elmenni köszönés nélkül. Megfogom a telefonomat és végignézek magamon. Karikás szemek... rajtam a tegnapi ruhám minden darabja. Óvatosan felemelem a táskámat. Hátra nézek az alvó srácra és kilépek a szobából. Le fogom késni a buszt... és azt nem akarom, hogy ott találjon meg a pályaudvaron. Halkan lépdelek le a lépcsőkön, soha nem hittem volna, hogy egyszer hasznát veszem annak, mikor apu egy hónapig folyton rám szólt, hogy halkan járjak. Csak ha kellene, akkor tudjam, hogy kell minden helyzetben osonni. Talán neki is el kellett szöknie élete szerelme elől... hmm... A földszinten a vállamra kapom a táskát és felsóhajtok, ahogy megindulok az ajtó felé.
- Zoe? - szólal meg egy értetlen hang, mire megdermedek. - Te... hova mész? - nehezen fordulok Trisha felé. Elkínzott arccal nézek rá, ő pedig a szája elé kapja a kezét. - De... miért...én... tegnap - mutat fel az emelet felé, én pedig megrázom a fejemet. - Hogy tud elengedni?! - hördül fel, mire szomorúan elmosolyodom.
- Nem tud róla - vallom be, ahogy végigsimítok nyakamon és ezzel együtt azon a kis harapás nyomon is, ami még tőle van.
- Oh, te jó ég - ül le a székre, ahogy most homlokára csúszik a keze.
- Sajnálom... én... nem bírom ezt így - nyögöm ki zavartan és dadogva. A sírás kerülget, nem gondoltam arra, hogy Trisha ébren lesz!
- Össze fog törni - motyogja maga elé bámulva.
- Annyira sajnálom... én... - nem tudok mit mondani. Hiszek benne, hogy nem fog összetörni. Talán csak bemagyarázom magamnak, hogy letudjak lépni.
- Ne kérd, hogy mikor kilépsz azon az ajtón, ne menjek fel és szóljak neki - néz fel rám nyúzottan.
- Kérlek ne - rázom meg a fejemet eggyel hátrább lépve. - Tudom, hogy nehéz lesz neki, de nekem az a nehéz, hogy vele maradjak - vonom meg a vállamat kétségbe esve. - Én tényleg sajnálom, de ő már jól van. Én egyre szarabbul vagyok mellette - nevetek fel kínosan, ahogy hajamba túrok. - De esküszöm szeretem, viszont megfogadtam valamit anyám pasija miatt. És megszegném, ha most nem lépnék le... ha nem hagynám itt őt... - annyira akarom, hogy megértse. Érzem, hogy könnyek gyűlnek a szemembe, mire felsóhajtok és a mennyezet felé nézek. - Szia - köszönök el tőle és ezzel együtt kis is lépek az ajtón. Gyorsan szedem a lábaimat, könnyeimet nem engedem ki. Imádkozom, hogy Trisha ne szóljon Zaynnak. Ha szól... akkor végem. De vajon a fiának segít, vagy az eszének? Bár Trisháról van szó... az esze is a fiának segítene. Lihegve érek oda a pályaudvarra. Remegő lábakkal pásztázom végig a buszokat, mikor megtalálom a Birminghambe menőt. Csak ott állok mellette és nézem. Pár ember felszáll rá, de nekem még van hét percem erre. Oldalra nézek és talán nagyon mélyen azt kívánom, hogy Trisha szóljon neki, hogy most fusson ide. Hogy kérje, hogy maradjak, hogy bírjam tovább. Hogy elégedjek meg ezzel a kapcsolattal... A buszsofőr kérdőn néz rám. Engem elkap a hányinger. Vajon ugyan olyannak fog tartani, mint Ameliát? Én nem megcsaltam, én elhagytam. Vajon ugyan úgy fog utálni engem a következő lány, aki lesz olyan szerencsés, hogy Zayn közel engedi magához? Vajon én is ugyan úgy elárulom most őt? Erőt veszek magamon és fellépdelek a buszra... a sofőr villant rám egy barátságos mosolyt. Talán nem én vagyok az első szerencsétlen, aki  majdnem elbőgi magát egy busz miatt...
- Egy diákot kérnék Birminghambe - motyogom halkan, ahogy a zsebembe nyúlok a pénzért.
- Tessék, fel a fejjel, akármi is legyen - mosolyog tovább, ahogy a kezembe adja a jegyet és az aprót. Biccentek neki és a busz hátuljába sétálok. Rajtam kívül, ha hárman vannak a buszon... Leülök a hátsó sor előtti kettes ülésbe. Az ablak mellé huppanok, a táskámat pedig magam mellé teszem. Remegő kezekkel keresem ki a telefonomat és a fülesemet. Átállítom repülő módba, a fülest bedugom és max hangerőn már üvölt is a zene. A busz elindul, én pedig beharapom az alsó ajkamat és tudom, hogy nincs visszahátrálás. VÉGE. Csupa nagybetűvel, az elmémben ordítva. Az életem talán legjobb szakaszának vége. Vajon találok mást, aki olyan lesz, mint Zayn? Akit szeretek annyira, mint őt?! Mi lesz, ha nem...? A csomó úgy nő a torkomban, ahogy a busz halad előre. Szemeimet lehunyom és az ablaknak döntöm a fejem. Felfog hívni, vagy békén hagy, mint én őt abban az egy hónapban? Túlteszi magát rajtam? Mennyi idejébe fog kerülni? Egy hét... egy hónap... egy élet? Utolsó gondolatomra mosoly húzódik a számra. Ha így lenne... akkor együtt lettünk volna. Így minek nézett ki a "kapcsolatunk"? Mintha a kurvája lettem volna. Mit mondok otthon Li-nek? Miért nem áradozok többet Zaynről? Mit mondok Chrisnek mondjuk? Vagy Po-nak?! Az orrom alá fogja dörgölni, hogy ő már pedig megmondta... vajon mit is mondott meg?! Vicces, hogy ő és Zayn mondta az elején, hogy ne legyek szerelmes... erre ez lett a vége. De nem... nem válhatok olyanná, mint Nan, vagy mint anyám. Nem zavar, hogy fejem neki ütődik az üvegnek majdnem minden percben legalább háromszor. Három óra az út haza... három óra és az elmúlt időszak meg sem történt. Körülbelül egy évet el fogok felejteni. Ebben profi vagyok. Leszarni dolgokat, eltemetni dolgokat, irányítani magamban dolgokat... Azt mondják, a szerelmet nem lehet... nos. Ha én sem tudom... akkor ez igaz, azonban, ha én mégis... csak legyen úgy.


x--- Zayn Malik ---x


Nyögve kelek fel, úgy érzem, túl korán van ahhoz képest, mi minden történt tegnap. Csukott szemekkel elmosolyodom, ahogy rá gondolok... kár, hogy beszartam és nem kérdeztem meg. Oké, majd ma. Ez már tuti... muszáj megkérdeznem. Ha beledöglök is, ha a leggázabb dolog is lesz, amit valaha tettem, akkor is. Szemeimet kinyitom és nem értem, hogy ő, hogy tud ilyen korán felkelni, mikor amúgy ki sem lehet robbantani az ágyból néha. Oldalra fordulok és körbe nézek a szobában. És azzal a lendülettel fel is ülök, mikor nem látom a ruháit szanaszét... és a táskáját sem. Értetlenül állok fel és lépek ki a szobámból. Fáradtan lépkedem le a lépcsőn, ahogy ott találom anyámat az asztalnál és apámat is. Anyu rám néz és abból a tekintetből tudom, hogy jó hír nem fog jönni. Talán meghalt valaki a családban?
- Baj van? - kérdem lejjebb lépve még két fokot, mire apám összeszorítja a száját.
- Javadd... figyelj - köszörüli meg a torkát anyu, mire értetlenül ránézek. Az az érzés, ami átjár... az szar. Na meg a Javadd név... nem sokszor használják rám. Anyám csak, ha leszid, vagy nagyon kíméletes akar lenni velem. A tesóim, ha könyörögni akarnak valamiért. Do mondjuk akkor is mikor éppen le akarna engem alázni. Zoe használja ezt egyedül random, nála még nem jöttem rá mikor miért.
- Hm? - sürgetem meg egy kicsit. Mi a faszom történt?!
- Zoe haza ment - nyögi ki, mire ledermedek. Az agyam nem fogja fel, mit mondott, automatikusan kérdezek vissza egy "Mi?!"-vel. - Haza ment - ejti ki újra anyám a szavakat lassan, én pedig nem értem, mi a faszomért ment volna haza?!
- Történt valami náluk otthon, vagy mi?! - kérdezek tovább idegesen, ahogy megmarkolom a korlátot. Nem... nem léphetett le úgy, hogy... mi nem... szóval... ez...
- Könnyebbnek látta így, azt hiszem - nyögi ki apu, én pedig nem akarom elhinni.
- Lelépett? - suttogom magam elé, felfogva, mit akarnak mondani. Hogy tőlem lépett le... Zoe lelépett... Ő bólint, én pedig érzem, ahogy mellkasom összeszorul és valami mocskosul sötét kétségbeesés kaparni kezd belülről. - Ne hívd át Dannyt! - vetem oda egyszerűen, ahogy fellépdelek a szobámba, mint egy hulla. Becsukom az ajtómat és homlokomat neki döntöm, ahogy igyekszem felfogni. Zoe lelépett... a hideg kiráz, a kezem ökölbe szorul és megcsóválom a fejem. Fel és le kezdek sétálni a szobámban. A zenét bekapcsolom, üvölt. Nem érdekel, ha valaki felkel rá. Kezeimet tarkómra simítom és összefűzöm ujjaimat. Fejemet a plafon felé fordítom és elfintorodóm tehetetlenségemben. Itt hagyott... így már érthető a tegnapi... így már minden kurvára világos. Az a szeretlekes duma is... csak úgy lelépett! Én már... meg akartam kérni, hogy a barátnőm legyen! Ha tegnap megteszem, akkor ma mellette keltem volna fel. Fogaimat összeszorítom és beleütök a falba. Megdörzsölöm az arcomat és rágyújtok egy cigire. A zene abba marad, mire értetlenül tekintek rá. Ez egy egyórás összeállításom... idegesen indítom újra, míg sorba kezdem szívni a cigiket. Itt hagyott... kurvára itt hagyott. És anyám?! Ő honnan tud róla?! Biztos beszélt Zoeval... beszélt vele és hagyta elmenni. Leülök a földre, úgy érzem, képtelen vagyok elsétálni az ágyamig, vagy a székemig. Szívom a cigit sorba... ezért cigizett ő annyit. Talán lelkiismeret furdalása van, amiért kurvára itt hagyott?! Talán jobb, talán így kellett lennie! Volt idő, amikor ezt akartam, hogy legyen elég erős és hagyjon el a picsába. Elhagyott. Ennyi. Oda mászok az íróasztalomhoz és kihúzom a fiókot. 
- Zayn! - kezd el Danny erőteljesen kopogni az ajtómon.
- Takarodj most el, de komolyan! - ordítok ki, míg mindent kiszórok a kibaszott fiókból. Nem tudom, hogy az ütemes dörömbölés vajon Danny-e, vagy már az új Dubstep szám. Kiszedem a fiók alját, rejtett pakk. Tudtam, hogy egyszer még kelleni fog, azt mondjuk nem, hogy Zoe miatt. Az ablakom megmozdul és Danny olyan könnyedén ugrik be, mintha a saját szobája lenne.
- Hagyj békén! - morgom neki, ahogy a sok szar között kezdek turkálni.
- Haver, annyira sajnálom. Komolyan - nyög fel, ahogy a pengék között keresgélek. 
- Ja, én is - nézek rá fintorogva, ahogy kiveszem a kis zacskót. Előveszem a cigipapírjaimat és elkezdem tekerni a füves cigit.
- Ne csináld ezt! - fogja le a karomat, mire hátra pillantok rá.
- Vagy elengedsz, vagy beverem a képed - nézek rá higgadtan, bár kezem remegése nem éppen ezt sugallja. Elengedi a kezemet és végig simít a haján két kezével, ahogy engem néz. Végignyalom a cigipapírt, aztán lassan megtekerem. Ajkaim közzé csippentem és már meg is gyújtom.
- Zayn én tudo...
- Ne hívj így! - rázom meg a fejemet, ahogy két slukk után a cigimből már csak egy slukknyi marad és most valahogy nem érzem azt a nagyfokú lazulást. Nem érzek lófaszt sem haragon és csalódottságon kívül!
-Cseszd meg, ne csináld már ezt! - mordul rám, ahogy kiveszi a kezemből a cigit. De azt az utolsó slukkot elloptam még belőle. Egy elszívott cigit tart a kezében, ez engem nem érdekel. Visszafordulok az asztal felé és értetlenül nézek a két cigire. Sajnálom... Szeretlek... 
- Szerinte ez kibaszott vicces?! - hördülök fel, ahogy lesöpröm őket az asztalról. Danny lépked utána és szedi fel őket. 
- Tudod, hogy nem jó kedvvel tette, tudod, hogy egyre jobban csúszott le - tárja szét a karját Danny mérgesen, kezében a két szál cigivel, ami már járt a szájában és mindent elmondanak, amit ő mondani akarna.
- Meg akartam kérdezni tőle tegnap, hogy lesz-e a barátnőm. Nem gondolod te ezt egy égi jelnek, hogy lelépett ma?! - mutatok körbe a szobán, ahogy a második füves cigire is rágyújtok.
- Miért voltál annyira puha pöcs, hogy nem kérdezted meg?! Ha megkérdezed, kurvára itt lenne, baszd meg! - mondja ki a tényt, amire már én is rájöttem, de nem. Ez most nem segít.
- Tudod mi a legszarabb? - nézek fel rá röhögve, ahogy lehuppanok az ágyamra. - Hogy ő tegnap elbúcsúzott. Kurvára nem is értettem, mi a faszomért mond olyanokat, amiket. Hogy miért remeg, mikor meleg van, hogy miért olyan, amilyen - vonom meg a vállamat magam elé meredve.
- Zayn betéptél, feküdj le! - lépked felém, én viszont csak felé mutatok a még égő cigivel.
- Ne... hívj... többet... így - tagolom neki kissé akadozva.
- A lényeg, a lényeg - mordul rám.
- A lényeg, hogy ugyan úgy itt hagyott és átbaszott,  mint Amelia - mosolyodom el, ahogy hátra, majd előre dőlök egy kicsit.
- Amelia megcsalt. Zoe lelépett, mert te csaltad - morogja, ahogy kiveszi a kezemből ismételten, a már elszívott füves cigit.
- Lelépett Danny - nézek fel rá leeresztve a vállaimat. Életemben nem éreztem magam ilyen szerencsétlennek. Mintha anya ott hagyott volna a parkolóban öt évesen...
- Vissza jön - biccent nekem, ahogy leül mellém az ágyra.
- Honnan veszed?! - kérdem idegesen rápillantva és érzem a csomót a torkomban. Sőt, a kényszert hogy sírjak de nem... ez nem az én szokásom!
- Te sem bírtad nélküle - mondja ki halkan, mire ismét tarkómra fonom a kezeimet és szinte lábaim közé hajtom a fejemet. Nem bírom... ez kurva szar. Azt akarom, hogy múljon el ez az érzés! Most azonnal! Mihez kezdek Zoe nélkül?! 
- De én nem bírom nélküle most se - hangom remeg, talán mert túlságosan is félek kimondani az igazságot.
- Várj, és jelentkezni fog - rakja kezét a hátamra, de fejemet csak megrázom.
- Ha Zoe eltökélte, akkor nem... Danny, mi a faszomat csinálok nélküle?! Minden napomat köré építettem... most vele kéne lennem, ha nem lenne itt, akkor már kamoznék vele... - hadarom el neki, ahogy ránézek. Hallom, hogy lihegek, mégsem olyan, mintha én lennék az. Olyan idegennek érzem a testemet... azt hiszem, a fű beütött.
- Zoe nem ilyen erős...
- Már nem! - szólók közbe erőteljesen.
- Zain, könyörgöm, nyugodj meg, vagy esküszöm, hogy mentőt hívok hozzád - hadarja el kissé kétségbe esve. A hányinger rám tör. És nem tudom mitől. A hiányától, a tudattól, hogy lelépett, az érzéstől, a fizikai fájdalomtól, amit a mellkasomban érzek... vagy magamtól.
- Haver... nem fogom kibírni - suttogom neki, ahogy már rájövök, hogy már félre tolta az íróasztalomat és az ablak alatt ülünk. A kellemes hűs szinte rám ömlik. És éppen hogy pár kép ugrik be... és azok sem szépek.
- Hogy érted? - néz rám és nem értem, miért izzadt. Nem értem, miért van sötét. Nem értem, miért van pár törött holmi a szobámban. De véres bütykeimet elnézve, nem kell sokat gondolkoznom. Azt hiszem, elszoktam a fűtől...
- A kibaszott semmit érzem most - mondom el neki, minden mindegy alapon. - A szívem annyira zsibbadtan ver, hogy legszívesebben összegörnyednék és zokognék, de valahogy mégiscsak semmi... - nyögöm ki magam elé meredve.
- Szereted és lelépett. Visszajön, adj neki időt - hangja fáradt, bár nem csodálom. Ahogy a szobám kinéz... azt hiszem, nem akarom visszahallani, mit tettem. Mondandójára mégis elmosolyodom.
- Vidd el az összes pengét a szobámból addig, amíg még hagyom - suttogom neki magam elé meredve továbbra is.
- Ezt ne! - pattan fel rögtön.
- Csak vidd őket - kérem az asztal felé mutatva. Neki nem kell több, markába zárja mindet, még steril csomagolásban vannak. De tudom, hogy jobb, ha most elviszi őket. Talán addig nem jutok el, hogy vegyek ujjakat, vagy a borotvából és a faragóból szedjem ki. Kilép az ajtómon, hallom a lépteit. Felhúzom az egyik lábamat és kezemet megtámasztom rajta. Zoe vajon, hogy érez most és mit gondol? Vajon tudja, hogy én mit teszek és mit érzek?! Az ajtómban kissé homályosan, de látom, ahogy Wali megáll. Szája sírásra görbül, a mellkasom összeszorul. Bár nem hittem volna, hogy érezhetek ennél nagyobb nyomást még. Vajon mikor látott így utoljára a saját húgom? Talán soha...
- Javadd - nyögi ki a nevemet remegve és ezzel együtt a zokogás is feltör belőle.
- Shh, Wali - öleli át őt Danny, a szemei pedig könnybe lábadnak, ahogy elvezeti az ajtóm elől. Ez van... Hányszor volt Danny az, aki a mocskot takarította utánam? Hányszor vigasztalta meg régen a tesóimat egy-egy nehéz éjjelem után? Hányszor nyugtatta meg őket? Hányszor beszélt anyámmal és apámmal? Hányszor magyarázta el, miért jutottam addig, amíg? Hányszor kapart már össze a földről, a saját véremben úszva? Vajon hányszor vigasztalta meg Zoet miattam? Hányszor maradt velem Zoe csak azért, mert Danny beszélt vele?! Nem, én ezt nem bírom. Nem bírom, hogy ő lelépett. Inkább halt volna meg valaki, inkább mondta volna azt anya, csak ne azt, hogy Ő lelépett tőlem! Ennyire szar lehetett velem... hogy bírhatta eddig? Mi mindent élt át mellettem?! Vajon most sem bán semmit, most sem bánja, hogy lefeküdt velem? Mennyire volt nehéz neki ezt elhatározni? Szeret?! Tényleg szeret engem?! Akkor, hogy tudott lelépni és itt hagyni?! Hogy mondhatta azt a képembe, hogy szerelmes, mikor most itt hagyott, minden szó nélkül?! Minek ismertem meg én őt?! Miért engedtem közel magamhoz?! - Ne hergeld magad, Zain! - csukja be az ajtót maga mögött Danny, mire felnézek rá. Látom, ahogy elfintorodik.
- Lelépett - nyögöm ki újra. Úgy érzem, annyiszor ismételgettem már, de mégis... nem bírom felfogni. Nem tudom felfogni!
- És, mit kellett volna tennie-e helyett? - kérdi széttárva a karját, majd leguggol elém.
- Szólni - nyögöm ki.
- És ha szólt volna? - néz rám értetlenül, mire kezeim ismét ökölbe szorulnak.
- Elmondom neki, hogy szeretem és, hogy igen is akarom, hogy a barátnőm legyen, hogy kurvára nem csalom meg! Nem engedtem volna, hogy elmenjen...
- Elmondtad neki, hogy szereted. Elmondhattad volna neki minden egyes pillanatban, hogy azt akarod, hogy a barátnőd legyen. De soha nem tarthattad volna itt, ha ő lépni akart - rázza meg a fejét.
- Tudom, hogy az én hibám - ordítok rá, ahogy magamra mutatok -, de nem érted, hogy akkor is fáj?! Hogy nem bírom a tudatot, hogy lelépett?! Hogy itt hagyott?!
- Majd holnap - csóválja meg a fejét, ahogy a zenét leállítja fáradtan.
- Kapcsold vissza! - rázom meg a fejemet. Nincs zene... nincs, ami kinyomja a gondolatok nagy részét. Úgy érzem, összeroskadok a tömérdeknyi gondolat alatt, amik mind szanaszét ágaznak, hol viszont összekapcsolódnak. Úgy érzem magam, mintha egyszerre akarnék megérteni mindent és mégis... semmi. Danny a fejemre rakja a fülesemet, én pedig kinyújtom a lábaimat megkönnyebbülésembe. Élvezem, ahogy a basszus szétszedi a fülemet, ahogy ordít a zene és képtelen vagyok gondolkodni. Ahogy a saját véremet és szívdobogásomat sem hallom. Ahogy a gondolataim csak suttogásnak hatnak a saját fejemben. Elfekszem a földön és az ablakon bámulok ki. Tekintetem az órára siklik, este tizenegy. Talán a fű az időt még relatívabbá teszi. Talán ez kell majd nekem, hogy kibírjam... de vajon meddig? Meddig tudom ezt csinálni? Betépek mindennap, kiesnek percek, órák, napszakok... Ameddig kell, vagy ameddig akarok. Egy hét, egy hónap... mennyi idő alatt csúszok vissza? Mennyi idő kell, hogy rávegyem magam újra? Mennyi idő az, ami kell az ördögnek? Kinézek az ablakon és legszívesebben eltüntetném a holdat. Akkor most romantikusak vagyunk, Zoe? Most is egy dolgot nézünk, Zoe? Most is több száz kilométerre vagyunk egymástól, Zoe? Most is ugyan olyan elbaszottak vagyunk, mint az elején, ugye, Zoe? Most is a mély felé zuhanunk mind a ketten, Zoe? Most ki fog engem megállítani, ha nem te? Téged ki fog visszarántani a peremről, mikor ott táncolsz már egy ideje? Látod a holdat, Zoe? Meddig tudsz arra koncentrálni és nem a sötétségre és a semmire, ami mögötte valójában van... meddig látsz még szép dolgokat? Vagy már ott tartasz, mint én? Már sírsz a párnádba? Már üvölt a zene nálad is, Zoe? Már kint vagy és iszol, füvezel Zoe? Próbálsz elfelejteni mással, élet? Tudatodnál vagy még, drágám, talán már kiütött a pia és a drogok keveréke, babe? Már visszacsúszol? Már is visszacsúszunk, ennyi volt Zoe?!


Kukucs! Nos, akkor íme az áhított rész, igyekszem most is válaszolni majd a komikra, és ezúton és szeretném még egyszer megköszönni azoknak akik írtak nekem az előzőhöz is! Imádlak titeket drágáim!:3 <3

41 megjegyzés:

  1. Jézusom. Ez nagyon jó lett. Alig vártam ezt a részt ,hogy megtudjam mit dönt. Annyira hasonlít arra amit én csinaltam pár hónapig.. csak én más módszerrel hagytam el..siess! Várom a következőt :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Hajaj, erre kíváncsi vagyok! Szabad megtudnom a storyt és az elhagyós részt? Egyébként, ha ilyen helyzetben voltál és elhagytad azt a valakit, akkor erős vagy. Gratulálok, és büszke is vagyok! Remélem jól vagy azért:) Imádás van és két nap múlva hozom a kövi részt terveim szerint:3 Imádás van!

      Törlés
    2. Majdnem ugyanez a helyzet csak mi közel lakunk egymáshoz így más volt pár dolog. Én amikor már beteg lettem tényleg az miatt, hogy nem tudtam micsinaljak akkor egyszerűen csak megmondtam neki ,hogy nem folytatom.Nehéz volt. De mi nem nehéz az életbe nem de bár? :)

      Törlés
  2. Ahhh ki készítesz..
    Annyira sajnálom szegény Zayn hogy az elmondhatatlan es ahh annyira utálom mikor itt hagyod abba de komolyan ugyhogy nagyon kérlek siess majd a kövi résszel mert annyira de annyira kiváncsi vagyok hogymi lesz!
    ❤❤❤❤❤❤❤❤❤❤❤❤

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ahh tudom...:D Két nap és jön a következő rész, és örülök hogy sajnálod, akkor ezek szerint valami átjött a betűk egymás után rakosgatásából amit leműveltem:D Imádás van!:3 <3

      Törlés
  3. Neeer ez nem lehet igaz. Itt ülök a telefonom felett és folynak a könnyeim. ..nem ök nem lehetnek külön... azt nem elik tul. Nekik együtt kell lenni.. a fantäziäd ea az iroi tehetseged.. csak meghajolni tudok elötted.. es györsan hozd a következöt mert teljes letargiäba esek mint Zayn.... huuu

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Bocsi a sok hibäer.. de a "szer" rész hatäsa akatt vagyok..

      Törlés
    2. Hát én tényleg nem szeretek embereket megsíratni, inkább nevettetni de mégis kicsit büszkeség, gondolom érted:D Azért elnézést és a sírás miatt kapsz egy exkluzív virtuális ölelést és hátsimogatást tőlem! Írói tehetsége mindenkinek van, de tényleg nagyon köszönöm. Az ilyenek mindig megmelengetik a kis jég szívemet, imádás van!:3 <3

      Törlés
  4. Úr Isten... Ez egyszerűen eszméletlen volt. Teljesen átéltem az egészet, a csomó végig a torkomban volt, legszívesebben sírtam volna én is. Nagyon kíváncsi vagyok, hogy vajon mi fog történni. Remélem hamar hozod a következő részt, mert nem fogom sokáig bírni :D ❤❤❤

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Örülök hogy ennyire átjött és tetszett a rész! Természetesen hozom majd a következő részt, terveim szerint úgy két nap múlva. Imádás van!:3

      Törlés
  5. Uristen.. Hat ez k@urva jo volt. Eskuszom majdnem elsirtam magam..nem lehetnek kulon.. Csak lecsusznak mindkette.. Nem talalok szavakat komolyan.. Nagyon jo resz volt..

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Örülök hogy ennyire tetszett, lecsúsznak? Biztos?:D Kitudja-kitudja?! De tényleg örülök hogy tetszett a rész:3 Imádás van és köszönöm hogy komiztál!:3 <3

      Törlés
  6. Na pasztmeg, ez tényleg elment.
    Hát ezt nehéz felfogni.
    Bár biztos vagyok benne, hogy útjaik nem váltak teljesen szét. Még nem. Az lehetetlen.
    Danny-t annyira imádom.
    Zayn meg szegény…:'(
    Zoe meg még szegényebb..:) :(
    Nos, most is lenyűgöztél, mint mindig. Vagyis most a legjobban.
    És egyre jobb vagy, meg minden. :D
    Imádás van<3

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Tök jó a fejléc.<3
      Imádom.;) <3

      Törlés
    2. Na pasztmeg, el. Szét vált utak? Kicsit úgy érzem lincselést kapnék ha közölném hogy hát akkor köszöntem szépen ennyi volt itt a blog, vége:D És jaj nagyon köszönöm, az ilyenek mindig annyira jól esnek:3 Elhiszem hogy fejlődök meg ilyenek:'D És köszönöm, örülök hogy tetszik a fejléc, én nem tudom eldönteni melyik jobb:D imádás van!:3 <3

      Törlés
  7. Szia!
    Kész..kicsinálsz...végem van..
    Egyszerűen 'Kuss Matilda' lettem..
    Ezt nem lehet szavakba onteni, azert megprobalok valami ertelmesez osszehozni
    Imadtam ahogyan az erzelmeknek árnyalatot adtál szinte nem csak ereztem az atvetulo erzelmi hullamokat hanem lattam a szineiket is...pirossat-feketet-sargat és szürkés fehéret...
    Dany elkèpeszto barat / 'testvér'
    Remélem mindannyian hosszu kuzdelem aran de tul jutnak ezen a mélysegesen mèly ponton...és remelem sikerul visszahuzniuk egymast idoben a perem szelerol.

    Elkepeszto elményvolt ez átelni veluk!
    Koszonom, hogy reszese lehettem-tudom ez igy morbidul hanzik- de akkor is...

    További szep delutant es elore is szep hetet!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kukucs! Húú na most én lettem kuss matilda. Jobb kommenteket fogalmazol mint én részeket:D Örülök hogy ennyire tetszik, és én köszönöm hogy követed a blog eseményeit úgymond és folyton írsz komit, ha tudnád hányszor kaptam löketet miattad, az egyike vagy azoknak akik mindig írnak, ha csak egy-egy kis mondatocskát is. És ezt elmondhatatlanul köszönöm:) Szép hetet, és remek szünetet kívánok! Imádás van!:3 <3

      Törlés
  8. Huh
    Nagyon durván jó lett.
    Most inkább arra vagyok leginkább kíváncsi, hogy Zoé hogy van.
    Na én tovább gondoltam, megálmodtam a történetet csak így valamiért leírom:
    Szóval Zoé sem a toppon van, ezért elköltöznek Livel. Zayn megy a srácokkal hogy fogalmam sincs miért de megy és a szomszéd néni megmondja hogy elköltöztek. Aztán számot és nevet változtat aztán megy tovább az élet és Zoé vagyis XY világhírű pszichológus lesz. Zayn ugyebár énekes a One Directionban és eljegyzi Perriet de történik valami a kapcsolatukkal és ezért fordulnak Zoéhoz akit nem úgy hívnak és ezért Zayn nem ismeri fel csak szemtől szemben. Ja és hogy amellett hogy Zoé híres pszichológus még szuper modell is. Ja és egy szintén világhírű valaki a pasija.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ja és tök jó lett az új fejléc.

      Törlés
    2. Jaj köszönöm és ne is tudd milyen jót kacagtam!:D EL kell keserítselek, maga az alap story esküszöm tetszene, írd meg! De sajnálom, nem tervezek ekkora személyiség változásokat és név változásokat (be kell valljam élek és halok a Zoe névért, már csak azért sem cserélném le kedves főhősünk nevét:D). De tényleg, nagyon tetszett a story gyors folytatása, ilyeneket ezentúl is írhatsz:D És örülök hogy tetszik a fejléc, de mint fentebb is említettem, képtelen vagyok eldönteni hogy ez jobb-e vagy az előző:) Imádás van!:3 <3

      Törlés
  9. Bocsii, hogy elozo reszhez nem irtam, nem nagyon volt mostanaban idom. De most ahogy elolvastam, hat anyaaad. Eszmeletlen vagy. Ez a resz valami rohadt jo lett. De kerlek Zayn menjen Zoe utan vagy valamit csinaljon, mert en ezt nembirom.xdd egyebkent nagyon jo lett az uj fejlec, tetszik:D puszillak Des Tiny, varom a folytatast:*

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Semmi baj, örülök hogy ide írtál! És most jót röhögtem, de tényleg:D Két nap múlva hozom a részt és kiderül mi történik:3 És köszönöm szépen egyébként, eszméletlen jól esnek ezek a kis bókok tőled/tőletek. És örülök hogy a fejléc is tetszik, bár tényleg nem tudom eldönteni hogy ez jobb-e vagy az elődje. Puszillak és imádlak!:3 <3

      Törlés
  10. Helló drága!
    Jézusom, de rég komiztam:( Szégyellem is magam érte, de rendesen.
    Szóval jöttem bepótolni. Remélem nincs harag:c
    Hol is kezdjem? Annyira imádom a karaktereket. Zain (most azért is, nehogy rám is megharagudjon, mert Zayn-nek hívom. [Haha humorom határtalan:D]) eszméletlen aranyos fiú, kár, hogy elhalasztotta az esélyt Zoe-nál. Ez az a "mi lett volna, ha" eset. Ahj, most úgy sajnálom. Na meg Zoe-t is. Hihetetlen, hogy eddig kibírta és szintúgy az, hogy eltudta hagyni Zain-t. Őszintén ma amúgy is szomorkás napom volt, így miközben olvastam eltört a mécses és nem tudom, hogy Zoe-nak vagy nekem fájt jobban ez az egész. Amikor Malik a pengék között kutakodott, kezdtem kétségbeesni, azt hittem eret fog vágni, aztán csak fűt keresett (ez még mindig a jobbik változat). Még jó, hogy kivitette Danny-vel. Mivel most Danny is szóba kerül, így muszáj leírnom... Ritka egy ilyen barát, annyira szeretem őt is. Mint már írtam imádom a szereplőket, de leginkább Zoe, Zain, Danny és Xavier a szívem csücske (meg természetesen a Malik család):3 Fúúú, remélem a párosunk újra felkeresi majd egymást és kihúzzák még egy darabig, mert megőrülök. Zain remélhetőleg összekaparja a formás popóját(^^) majd tesz az ez ellen a helyzet ellen.
    Egyszóval leírhatatlanul IMÁDOM a történetet:3
    És a fejléc is valami fantasztikus!:)
    Amúgy kikészítesz te lány! Itt abbahagyni?:D
    Jó tegyük fel megérdemeltem, amiért ilyen sokáig elmaradtam, de na:c Megőrülök a következő részig.
    Te hogy vagy? Hogy megy a suli? Kitartást neked is, nemsokára szünet:)
    Imádás van <3
    Ölel és puszil: Emy.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kukucs szívem. Első reakció hogy még csak el sem olvastam a kommentedet eddig de a hosszúsága miatt már most imádom!:D Rég komiztál bizony, de egyáltalán nem baj, örülök hogy most ismét rávitt a szorgalom:D Hahh örülök hogy Zain karaktere tetszik (óvakodjunk haragjától). Ohh, sajnálom a szomorú napot és remélem kissé megkönnyebbültél és jobban vagy! Amennyiben nem, akármikor rávehető vagyok egy jó kis lélekfröccsre gmailen, keress bátran. Zain és a formás popoja majd kiderül színre lép-e. (JAAJ NEM AKAROM HOGY VÉGE LEGYEN A KOMIDNAK:D). Örülök hogy ennyire tetszik az egész story, és annak is hogy tetszik a fejléc bár annyiszor írtátok kezdem elhinni hogy jobb mint elődje, de azért marad még a kis bizonytalanság. Jójó, itt abbahagyni. Hagyjátok a kamu dumát, hozzá szokott itt mindenki!:D Én hogy vagyok? Fáradtan, mikor nem?!:D Suli? Mi az a suli? Kitartás neked is és igen, a szünet gondolata élteti porladó porhüvelyemet. Puszi és imádás van!:3 <3

      Törlés
  11. Kukucs!:)
    Na szóval az van kérem szépen, hogy ez most nagyon csúnya dolog volt, itt abba hagyni?? De most csak neked elnézem.
    Én nagyon büszke vagyok Zoe-ra, hogy lelépett, itt volt az ideje. Persze, nem azt mondom, hogy nem akarom, hogy összejöjjenek, mert nagyon imádom őket együtt, de azért komolyan, Zayn egy pöcs. Mert ugye bár érthető, hogy Amelia miatt nem bízik semmilyen lányban, de azért Zoe már bebizonyitotta, hogy nem ribanc. Na mindegy, szóval örülnék ha Zayn összeszedné mar magát, felülne egy buszra és elmenne Zoe-hoz. Danny az egyik kedvenc szereplőm, ha nem a legkedvesebb számomra. Én, akinek már nem kevés kamu barátja volt, egy ilyen barátnak szörnyen tudnék örülni. Aztán ugye ott van Trisha, akit szintén nagyon imádok, mert csodás anya a történetben és most komolyan picit haragszom rá, hogy nem keltette fel Zayn-t mikor Zoe elment. Persze értem én, hogy szereti Zoe-t meg minden, de akkor is.
    Ismételten sajnálom, hogy nem írtam pár részhez, de hát tudod milyen, ha az ember szarul van és semmihez nincs kedve.
    Remélem, hogy nálad minden oké és jól vagy (szarkazmus felső foka),na szóval remélem még élsz és bírod az életet!
    Várom a következő részt!:))
    Xoxo.<3imádás
    Ps.:a fejléc csudihiperszuperegyszarvú

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kukucs, jaj itt is már most bezsongtam a komi hosszúságától!:D Jaj nemár, tudod te is jól hogy mindig ilyen részeken hagyom abba. Még kegyelmes is voltam, nem ott hagytam abba mikor Zayn megtudta:D Haah imádlak!:D Először is köszönöm a karakterek jellemzését a szemszögedből, lévén ezekhez sokat nem tudok hozzá szólni csak csodálattal olvasni őket átérek majd másra mindjárt. Mert azért valljuk be, a saját szereplőim és kebel barátocskáimról képzeletben nem alkotok véleményt, mindenkinek máshogy jönnek át, de örülök hogy a lényeg ami akartam hogy megragadjon az azért mindenkinek leesett. És igen, még élek, vagy legalábbis küzdök:D Remélem te is ugyan így vagy ezzel, mármint remélem jobban is vagy azért csak hogy a küzdés szintje még menjen! Imádás van, akármi van még mindig írhatsz ám:3 <3

      Törlés
  12. Kukuucs!! :D Ezt átvettem tőled.. Már ismerősöknek, barátoknak is így köszönök :'D
    A részt még dél előtt elolvastam, csak telóról vagyok, és nem engedett komizni :(. Nah szóval.... A rész nagyon-nagyon jó lett, a fejléc is kurva jó!! :D (kellett már a változás(fejléc+blog) (haha rohadtul humoros vagyok.. ja nem..)(így estére/éjszakára behülyülök..) Szeretem a pónikaaat*-*
    Amikor megláttam, hogy !!22-én!! rész lesz, hát én úgy elkezdtem visítozni😂😂 Húgom be is jött, és megkérdezte, hogy minden redndben van-e a fejemben (állítólag agyam nincs..:() én meg csak visítottam😂
    Amúgy ő most kezdte előről a Jade-t :)
    Nah mindegy is😂 Ismétlem a rész szuper volt, megfogott, hogy Zain (nem szabad Zayn-nek szólítani!! ~Igenis Kapitááány!!💂) ilyen szinten szereti Zoe-t. Viszont akkor is csak azt tudom mondani, hogy egy pöcs. Egy eszméletlenül helyes pöcs..*-* :$
    Jó éjt!!
    By.: Bipii

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kukucs!:D Helyes, mindig jót röhögnek rajta az enyémek. Ej ez a komi dolog, komolyan mondom lassan panaszlevelet írok a bloggernak! Örülök hogy tetszik a rész na meg a fejléc is:D Pónik, ki nem szereti a pónikat? Főleg a miniket, azokkal a kis kurta lábaikkal:'DDD Jaj ez ilyen tesó program, leültök aztán olvassátok a blogjaimat?:D Hát azért örülök neki azt meg kell hagyni:D Zain.. hah látom Mr.Malik rettegésbe tartja a húsvér embereket is:D Életemben nem írtam ilyen karaktert, na most kurva boldog vagyok:D Zaynt mindenk imádja de Zayn egy pöcs. Szeretem hogy micsoda érzelmeket váltok ki belőletek:D Imádás van!<3

      Törlés
  13. Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.

    VálaszTörlés
  14. Na jó. hetedszerre baszódtam meg. KITÖRŐDÖTT AZ ELŐZŐ KURVA HOSSZÚ KOMMENTEM HOGY A KURVA ANYJÁT:D
    akkor, lepróbálom írni mégegyszer és utoljára ugyanazt, csak hogy ne maradj egyedül a kommentem nélkül:D <3
    szóval. Meg foglak baszni, szárazon. De olyan szinten, hogy virtuálisan is meg fogod érezni:D Az nem kifejezés h elbőgtem magam ezen a részen. Azok az érzelmek. Zoe, Zoe egy hülye. De komolyan, istenem de őt is annyira sajnálom. Meg magamat is.. Talán nem is lennék olyan nagy izgalomban, HA ZAYN MEGKÉRTE VOLNA ZOET H LEGYEN A BARÁTNŐJE.
    Akkor minden tök jó lenne, happy meg minden. Vagy ha nem hoztad volna szóba,talán most nem lennék rád olyan ideges. Habár. De, így is ugyanolyan ideges vagyok. Hát élet ez így baszod?
    Legalább a traktorkát odanyomoríthattad volna: Bradfordból hazafelé a busz ablakából láttam,ahogyan szembe jön velem egy traktorka. Kis cuksi traktorka,Bradforban. :D
    Na jó, viccet félre teszem egy pöppet.
    Zayn, bocsánat Zain olyan aztakurva volt,hogy aztakurva.
    Fű, penge.
    MÉG JÓ HOGY NEM VÁGTA FEL AZ EREIT BASZOD. Na akkor vertelek volna meg. De, a szünetben kurvára megkereslek és megteszek mindent az éjjel. Csak hogy betartsam az ígéretemet. Azok a gondolatok Zoe-ról. Olyan szívszorító volt, ahogyan beleképzeltem magam az egészbe. :(
    Ha Zoe nem jön vissza őt is megbaszom. Bár, könnyű lenne:D Csak két órát szenvednék miatta:D <3
    Na jó, nem elég,hogy hétszer baszódtam már meg, még be is kell fejezned ezt a részt. Hah
    Ez a rész.. SŐT az egész blog egy olyan aztakurva,hogy Zayn a következő dalában ettől fog High Note-ot visítani.
    hmmmmm, nem hangzik rosszul,mi?:D
    Na jó,befogtam mára:D
    Ez már majdnem olyan hosszú lett,mint egy rész a khmm.. a másik... khmm. blogban..khmm.. :D
    De szeretlek amúgy ♥ De komolyan
    Remélem tetszett ez a kevéske kis komment, imádlak te makaróni :D ❤❤❤

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Najóó nem leszek veled egy faszfej:D Sírtál? Azt ne, ugyis nekem kell megvigasztalni:D Miért lettél te hirtelen ilyen érzelmes? Az gáz ha azt sem tudom mi van ebben a részben már? Fejben és a 78.-ban tartok. Várjál vissza olvasom.
      Oké képben vagyok:D zokogj is, szomorú.Ez így nem élet, egyértelmű. Amúgy, mikor csinálok én gyors és egyszerű happyendet?! Jesus alexa...:D Valahol lesznek benne tarkók meg traktorok is, nyugalom. Esküszöm a blog történetébe valahova még beleírom!:D Zayn bocsánat Zain. Tiszta poénos itt mindenki:D HÁT LÁTOD MÉG KEDVES VAGYOK HOGY NEM VÁGOTT ERET BASZOD:D Egész éjjel nem fogok aludni csak téged foglak lesni mikor akarnád elvágni a torkomat, hmm... pihentető egy hét:D Zoe szereti ha megbasszák, főleg ha az Alexa:D High noteokat visít a blogtól?! Rappeljen a blogtól basszameg:D Te milyen másik blogról beszélsz? az emberek itt össze vissza a másik blogomról beszélenk, azt se tudom mi az a blog... :'DDD khm khm khm khm *asztmaroham* MAKARÓNIT AKAROK. Éhes vagyok, baszki alexa... és unatkozom is. Duplán baszdmeg alexa:D

      Törlés
  15. 18 perce elmult 22.-e. Emiatt maradtam ebren. Bruhuhuhu

    VálaszTörlés