2018. május 18., péntek

267. Rész

x--- Zoe Fable ---x


- Hé, hé, hé - arrébb lök valakit a közelemből én pedig értetlenül nézek fel rá míg átölel. - Nem! - Rámutat és elég határozottan néz a csávó szemébe. - Egy méter távolság vagy bárkit aki közelebb megy hozzá arrébb rakok - édes tőle, de még mindig a férfival nézek farkas szemet aki lekurvázott.
- Csak menjünk - a kezére rakom a kezem, tudom, hogy most úgy érzi már megvédhet rendesen, de ennek nincs értelme. Megindul és fogja a kezemet. Húz maga után, ki a tömegből. Vagy legalábbis próbálja. Még mindig fura látvány a kezem. Bár leszedték róla a gipszet, de látszik, hogy az öklöm még nem gyógyult be, és hogy sokkal soványabb lett az a kezem, mint a másik. Erős szorítás a bal vállamon én pedig reflexből nyúlok hátra a kézért, fordulok egyet vele, és már a földön is van. Aztán a kezemet a számhoz kapom, mert megijedek. Magamtól... saját magamtól ijedek meg. - Jézusom... sajnálom. Elnézést... én csak... reflex - nyúlok a férfi felé, hogy felsegítsem de elüti a kezemet. - Sajnálom - a hajamba túrok és hátrább lépek. Zayn maga mögé tol és lenéz a férfira.
- Ne érjen hozzá - megrázza a fejét és hátat fordít neki. Lenéz rám egy fintorral és tovább próbál előre lökdösni, ki a tömegből a kocsi felé. De lassan megy, mivel a lábamon még mindig gipsz van.
- Feljelentelek a picsába!
- Oh jézusom... - Zayn csak morog és tovább küzd velem.
- Egy gyilkoló gép vagy! Semmi több! - Lehajtom a fejem, próbálom takarni magam. - Takarodj a pokolba! Egy semmirekellő mocsko...
- Fogja már be! - Elordítom magam és megállok. Vissza bicegek a csávó elé, aki az orrán át véve a levegőt dühösen bámul rám. - Talán a férfi egoját bántottam, hogy földre vittem?! Hozzám ért úgy, hogy nem akartam! Mit vár tőlem?! Kiképeztek, elit vagyok minden szinten amit csinálok! Emberből vagyok és én is félhetek dolgoktól! Igen is reflexből újra a földre küldeném magát a kinti szolgálatok miatt. És nem érdekel mi a nyomora kivételesen, mert nem hagyom, hogy semmirekellőnek hívjon! Én az életemet is feláldoznám másokért maga meg itt fényképezget és a elküld engem a pokolba?! Átéltem! - A képébe ordítok és mindenki elhallgat. - Annyi abúzust szenvedtem el, hogy a testemen egy ép hely nincs azért, hogy másokat megmentsek, vagy legalább megpróbáljam! Bemerek sétálni egy lövöldözés kellős közepére, kiállni a peremre, vagy szembe nézni egy fegyvercsővel! Nem vagyok semmirekellő. Nem vagyok kurva. Semmit nem tud rólam, szóval fogja be a pofáját és ne nekem hisztizzen arról, hogy lenyúzta a könyökét - hátat fordítok neki és vissza lépek Zayn mellé. Biccent nekem egyet elismerően és újra csak lépked mellettem míg próbál figyelni rám. Én ezt nem bírom... az emberek teljesen meghülyültek körülöttem. Zayn is úgy néz rám, mintha valami csodálatos földöntúli lény lennék. Egyszerre szállunk be a kocsiba és rögtön felsóhajtok ahogy becsukom az ajtót. A tenyereimbe temetem az arcomat és úgy is maradok. Teret akarok... csak egy kis teret és időt. Nem akarok híres lenni. Rohadtul nem akarok az lenni! Csak egy egyszerű bevásárlást akartam, semmi többet. Zayn nem piszkál egészen hazáig, és akkor sem hozza fel az esetet mikor már haza érünk. Hozzá.
- Kérsz valamit enni?
- A legkevésbé sem vágyok semmilyen kajára most - azért villantok neki egy féloldalas mosolyt a gesztus miatt. Szerzek magamnak egy injekciót és a napi rutint folytatva, szimplán ott állva beleszúrom a hasamba. Véralvadásgátló... kezdek hozzá szokni.
- Inni sem? - A kanapéra már a kezemben egy pohár teával huppanok le, ha akarom, ha nem.
- Jól vagyok.
- Az király, én annyira nem - fintorogva fekszik el a kanapén és pakolja a lábait az ölembe.
- Majd lecseng.
- Mikor?
- Majd - elnevetem magam, ő pedig a lábát az arcomba nyomja. Én viszont megharapom szóval rögtön fel is ül.
- Hülye - a számra nyom egy puszit aztán ott hagy és a konyhába megy. A telefonomat nekem dobja, míg újra leül mellém, most már egy cigis dobozzal és hamutállal. Lopok tőle egy cigit és a fejemet a támlára hajtva fújom ki az első slukkot. - Még mindig nem hiszik el sokan, hogy együtt vagyunk és még nem akarok interjúkat adni. - A telefonomat újra előveszem, hiába dobtam még csak most félre. Bekapcsolom a fényképezőgépet és ránézek. Némán kérdezem tőle, hogy kirakjunk-e mi egy képet. Bár körbe járta már a világot a kép, ahol megcsókolom, sokan azt hiszik, hogy a kép hamis. Szóval... vagy mi rakunk ki valamit, vagy bejelentjük, vagy valami lesz.
- Ahh... live - megrázza a fejét és inkább az ő telefonját veszi elő rögtön. Nekem mindegy, és csak várok. Aztán rám néz, lop tőlem egy csókot és felemeli a telefonját. - Hello - int egyet a saját telefonjának kezdésnek. - Nos mint tudjátok elég sok minden történt az elmúlt... pár hónapban - rám néz megerősítés képen én pedig biccentek. Mondható hónapoknak ez az időszak. - Mellesleg, ő is itt van ám - a telefont felém fordítja én pedig egy fintorral intek az egyre nagyobb nézettségnek. - Tudom, hogy nem egyszerű ez az egész, de nekünk sem az. - Közel sem az! - És tudjuk, hogy lehetetlen eligazodnotok ebben az egész zűrzavarban és káoszban, szóval gondoltunk itt az ideje tisztázni pár dolgot. - Újra rám néz, én pedig csak beleszívok a cigibe. Tisztázni pár dolgot. Az elmúlt éveinket... biccentek neki újra. Ha az ad erőt neki, akkor bármit. - Mondj már te is nekik valamit - felhördül, és a telefont lerakja az asztalra, kitámasztva a vázával, hogy minket vegyen és ne kelljen tartania.
- Sajnálom a rajongókat és elnézést is kérek. Körülbelül öt... hat éve velem van - kicsit elbizonytalanodom. Nem tudom, hány éve már... - Az X-factor előtt egy évvel, körülbelül - ránézek, most nekem kell erősítés.
- Valamikor akkortájt ismertük meg egymást. Zoenak volt egy interjúja, ahol igazából elmondta az egészet, érdemes vissza nézni - elneveti magát és én is elmosolyodom. Tényleg elmondtam.
- De ha azon gondolkoztok, hogy akkor mi volt ezalatt Perrie... és a másik két lány. Meg a többi - Zaynra nézek, szúrósan. - Az első kettővel tényleg megcsalt - Zayn a tarkóját vakarja meg, míg elnéz valamerre másfele. - Perrie szerződés volt, de azért volt időszak mikor valóban tényleg saját akartból voltak együtt. Szóval igen, voltak megszakításaink és sok-sok nehéz időszak de... itt vagyunk - széttárom a kezeimet és ránézek. Nem tudom mit kéne még mondanom.
- Először nem akartam felvállalni, mert látszódott merre tart a banda. Hírnév és egyéb ilyen dolgok... csak azt nem hittük ekkora lesz. - Kínosan nevet fel. - Így mire rájöttem, hogy felkéne vállaljam, mert ezzel így megöljük a kapcsolatunkat, addigra nem igazán tudtam volna már felvállalni, és ő sem akarta továbbra sem - mutat rám.
- Hozzá tenném, hogy én soha nem akartam híres lenni, mint te - hördülök fel. - És most sem akarnék az lenni, és soha nem is akartam az lenni a saját erőmből sem, vagy a tiedből. Ezért akartam, hogy ne derüljön ki, hogy együtt vagyunk. De közben engem is felkapott a média azért mert őrült vagyok, őt meg azért mert helyes - elneveti magát én pedig rejtve a mosolyomat beleszívok még egyet a cigibe.
- Szerintem első tisztázásnak elég ennyi... nekünk is fura erről beszélni ténylegesen. De... hát talán így könnyebb lesz majd - elmered előre egy darabig én pedig végi simítok a combján és vissza zökken. - Jóéjt - én csak felemelem a kezemet, úgy köszönök el, majd kinyomja. Hát akkor... benne vagyunk most már a szarban rendesen. Nincs hátra arc... ezt már végig kell csinálnunk.


Kukucs! Köszönöm szépen a kommenteket! Remélem ez a rész is tetszeni fog:) Imádás van!

2 megjegyzés:

  1. Szia Des!

    Nagyon szépen köszönkük, hogy ilyen hamar olvashattuk a következő részt!

    Szent édes mezei málna mag!

    - Igen Zoé, Zayn êlvezi hogy nyiltan védhet es meg is teszi, ahogy eddig is megtette mindenki előtt csak burkoltan. Ês ez oda viasza mukodik tudod jól.
    -Büszke vagyok Rád, Zoé, ahogy elmondtad annak a Hírhajhásznak a dolgokat. Habár nem hiszem hogy a felhomályositas teljesem cêlt ért, de Te szuper voltál. Ês Zayn is buszke ám, láttad rajta te is. És ha meg te-az elmondottak ellenére is- ugy erzed nem erdemled meg- akkor is megérdemled...pont ezért(!) mert ez spontán belőlled jön, a szemêlyiségedből fakad.
    -imadtam a live-ot. Kíváncsi leszek a reakciókra...száz százalêk, hogy nem csak negativak vannak ám! És ezer százalêk, hogy vállvetve ezen is túljudtok mint annyi mindenen már!

    Des, nagyon szépen köszönöm, hogy ezt a rêszt is olvashattam! Kíváncsian várom a következö részt!

    További kellemes dêlutánt/Csodás hosszú hêtvêgét Kívánok Neked!
    Imádás van! <3

    VálaszTörlés