2017. március 2., csütörtök

180. Rész

x--- Zayn Malik ---x


- Komolyan jól vagyok Trisha! - nyög fel Zoe, amikor anyu még mindig csak nézi őt és sír.
- Anyu, tényleg jól van - nyugtatom meg őt egy fintorral. Jól van. Túsz lett, megverték, le akarták lőni, végig nézte, ahogy lelőnek egy kislányt, majd egy férfit... de jól van. Zoe jól van. Zoe lábon lőtt kétszer valakit, de jól van. Zoe kiakadt egy gyilkosra, mert emiatt elkésett a vacsoráról a családomnál.
- Majdnem meghalt, nekem ne feleselj! - kiabál rám rögtön.
- Jobb, ha meghunyászkodsz Javadd - nevet rám, mikor anyu még mindig őt karolva zokog. - Amúgy megy, rendszeresen halok meg majdnem, semmi gond nincs az égvilágon - simogatja tovább anyu hátát. - Leszámítva, hogy ugrott a karácsonyom, a telefonom, a pulcsim, a gatyám és a kariarik - hadarja el elfintorodva. - De le is csesztem őt... Trisha... komolyan... tök faszán vagyok - nevet rá, tovább simogatva a hátát. Neki ezek ugrottak. Nekem újabb öt évem ugrott az életemből, a karácsonyom... és az, hogy szétvertem a házamat. Mármint most úgy igazán... rendesen romokban van. Több önző okom is van, miért vagyok most itt. Az egyik, hogy éppen megpróbálják élhetővé varázsolni a házamat, a másik, hogy Zoe ide jött, szóval én is jöttem. Jönnöm kellett... majdnem meghalt!
- Kár a pulcsiért... - motyogja Wali egy mosollyal. Mindenki igyekszik elpoénkodni. Zoe a leginkább.
- Megtartjuk végre a tegnapi vacsit? - sóhajt fel Do, mikor Zoe már segítségért motyog mindenkinek.
- Mivel valaki, képtelen volt normálisan bankba menni... - köhögöm közbe egy szemtelen mosollyal.
- Mivel valaki, képtelen volt nem tússzá válni egy bankrablás során - dob rá egy lapáttal Wali.
- Jójó... elnézést - emeli fel a kezeit védekezően.
- És még bocsánatot kér - hördül fel Doniya.
- Mint általában mindenért. Túl britt... soha nem értjük meg - legyintem őt le könnyedén.
- Esküszöm elverlek! - szól rám anyu ismét.
- Megvédene - nyújtom ki rá a nyelvem Zoe elé állva. Aztán átölelem. Mióta belépett, anyut le se lehetett róla vakarni. És most igényt tartok egy ölelésre. - Te balfasz - suttogom a fülébe, ahogy felemelem.
- Csak gondoltam ezentúl rettegj, ha azt mondom, bankba megyek - vág vissza durcásan.
- Nem lehetett volna neten elintézni?! Tudod, mint minden rendes ember - hátrább hajolok, de még magamhoz szorítva tartom magamnál. És ugyanúgy nem ér le a lába a földre.
- Ki rabol ki manapság bankot?! Honnan kellett volna tudnom? - elfintorodik. Az ajkait nézem... lerakom a földre és a homlokára nyomok egy puszit. Ki rabol manapság bankot...
- Tiszta őrült vagy Cica - motyogom neki a fejemet rázva.
- Jaja - ért velem egyet könnyedén, míg lehuppan az asztalhoz. Wali engem néz, ahogy leülök mellé. Aztán Zoet... újra engem és megint Zoet. Cica felpillant, értetlenül néz Walira. - Felejtsd el - közli és vissza néz a tányérra és végül kihúzza a szalvétát. - Kaphatok egyet? Nan gyűjti és szerintem ilyenje nincs - lelkesül be anyu után rohanva. Tiszta hülye...
- Te me...
- Waliyha Malik! - kiabál ki a konyhából Zoe, mire elmosolyodom.
- Nem húgi - rázom meg a fejem.
- Kár.
- Ja - értek vele egyet, mire felvonja a szemöldökét.
- Ott van neked Perrie... - kezdi lassan.
- Ja.
- Akkor...
- Nem vállal fel - magyarázom el neki. - Perrie igen.
- De Perrie nem olyan jó, mint ő - mutat a konyha felé.
- Mondj egy nőt, aki jobb, mint ő - mutatok én is a konyha felé.
- Ezért kéne kimenned és megemberelni magad, Zain!
- És mit csináljak? - komolyan, mit akar tőlem?
- Mondd el neki, hogy szereted - nyög fel.
- Zoe! - kiabálom el magamat, mire kidugja a fejét a konyhából. - Szeretlek, Élet - mosolygok rá könnyedén. Mondjam el neki, hogy szeretem? Ez könnyű... ezt tényleg könnyed tudom már csinálni.
- Te hülye fasz. Wali fogd be a szád!
- Ne káromkodj! - hallatszik ki anyu hangja, majd Zoe bocsánat kérése.
- Egyéb ötlet? - kérdezem meg Walit, készen állva arra, hogy akármit megcsinálok, amit csak kitalál.
- Nem tudom... ehhez hozzá szokott, kérd meg a kezét! - nyög fel a hajába túrva.
- Cica! - kiabálom el magam újra. Kifelé jön, de már a kajás tállal a kezében.
- Most mi? - néz rám értetlenül, míg leül.
- Hozzám jössz feleségül? - lehúzom az ujjamról az egyetlen gyűrűt, amit még valamelyik országban vettem magamnak részegen.
- Excusez-moi?! - pislog felém értetlenül. Francia... persze, hogy franciául kérdez vissza.
- Hozzám jössz feleségül, Zoe? - nyomom a képébe a gyűrűt.
- Van elég - mutatja fel a kezét, amin ott vannak a szart sem érő gyűrűk... hordja őket...
- Meg volt a kettő, ne idegesíts! - förmedek rá.
- Ja, persze - hagyja rám szem forgatva, míg elveszi előlem a tányért és merni kezd nekem.
- Igent mondott, egyéb? - Walinak intézem a szavaimat, míg felhúzom a középső ujjára gyűrűt, mivel azt mutatja felém.
- Ez most komoly? Ilyen lazán... mi?! - kapkodja a fejét Wali közöttünk.
- Poén - jegyzi meg Zoe, ahogy Walinak is merni kezd.
- Szerinte - suttogom neki egy mosollyal.
- A fiad alkohol mámorában szokásává tette a lánykérést - magyarázza meg Zoe. - Perrie értékelni fogja.
- A picsák picsája vagy - suttogom neki fintorogva.
- Ne káromkodj! Hogy hívtad őt?! Azonnal kérj bocsánatot! - hördül fel Trisha.
- Azon kiakad, hogy picsának hívlak, de azon nem, hogy körülbelül hatszor kértem már meg a kezed - forgatom meg a szememet. Fura a családom.
- Miért akadnék ki rajta? Tisztában vagyok vele, hogy egyszer összeházasodtok és...
- Én nem tervezek házasodni. És amúgy is, a fiadnak barátnője van - röhögi el magát, míg szed végre magának is.
- Ja - értek vele egyet.
- És hol van? - hajol előre Trisha, felvonva a szemöldökét.
- A családjánál, ahogy én is - tárom szét a karjaimat.
- Nagyon szép visszavágás lehetne Trisha, de együnk - mosolyog rá anyura Zoe, míg neki is szed.
- Mi?
- És ki ül a barátnőd helyett az asztalnál? - förmed rám anyu. Oh... értem.
- Az a lány, akit jobban akarnék barátnőmnek - válaszolom meg egyszerűen.
- Na, hát ez kezd kellemetlen lenni - nevet fel Do.
- Kínos - jegyzi meg Zoe bólogatva.
- Te vagy a kínos - nevetem el magam, ahogy enni kezdek.
- Te vagy a kínos - motyogja a szemét forgatva.
- Gyerek vagy.
- Te vagy a gyerekes - nyújtja ki rám a nyelvét.
- Szeretlek.
- Én is - aztán, ahogy realizálja, dühösen néz vissza rám. - Te most... Te... - elröhögi magát. Megrázza a fejét és vesz egy mély levegőt. - Jó étvágyat és elnézést a kellemetlenségekért - hadarja el, és enni kezd.
- Te vagy a jó étvágyat - suttogom neki halkan.
- Te vagy az elnézést... - vág vissza egy halk nevetéssel.
- Vajon... egy gyerek... normális lesz? Safaa... kicsim... a család reménye vagy - simít végig az arcán Anyu. Zoe röhögni kezd... nagyon. Mi pedig csak lecsapjuk a kanalat és anyura nézünk.
- Ez most komoly?! - hördül fel Do.
- Hát ja... elég menők vagyunk - mutatok magunkra.
- Főleg te - simít végig az arcomon Zoe egy gúnyos mosollyal.
- Rólad is beszélek ám! - mutat rá a kanalával anyu. Mire én kezdek röhögni.
- Na jó... - hördül fel most már Zoe is. - Tökre normális vagyok - tárja szét a karjait.
- Mondta ezt, miután reggelre csúszott a tegnapi vacsi, mert túszosdit játszott - szól közbe Wali.
- Pedig doktorosat akartam amúgy - fintorog rá.
- Jézusom... érzéstelenítőt nyomtak beléd? - nézek rá mosolyogva. Imádom őt szívatni, imádom, hogy ő szívat. Imádom, hogy együtt karácsonyozunk, bár már elmúlt karácsony.
- Eddig sem voltak érzéseim - gonoszul mosolyodik el.
- Meg lelked se... - hagyom rá, és inkább enni kezdek, míg ő nevet. Ezek után leginkább a lányok beszélgetnek... mármint ja... csak lányok vannak itt. De Zoe hallgat, ahogy anyu is. Safaa mesél a suliról és kibaszottul felcsesz, hogy nem vagyok részese az életének. Walinál is sok minden történik és még Donak is lehet, hogy lesz valakije! Istenem... Zoe mosolyogva pillant felém, mikor Doniya mesél erről a Ray-ről. Beharapja az alsó ajkát és kissé felnevet. Elvigyorodom és megrázom a fejem, túlságosan ismer...
- Azért, szeretnék vele találkozni - kötöm ki a feltételem.
- Persze, hogy akarsz. Nem lesz időd vele kettesben! - figyelmezteti Do.
- Neked se! - hördülök fel rögtön.
- Idősebb vagyok! - akad ki...
- De én vagyok a fiú tesó... - nyögök fel a hajamba túrva. 
- Hagyd a büszkeségét - kéri Zoe közbe szólva, mikor Do már veszi a levegőt.
- Jó, mindegy... - hagyja rám, és máris tovább mesél. Én pedig próbálom nem előre utálni Rayt.
- És neked? - Wali Zoera pillant, Zoe pedig majdnem megfullad a víztől.
- Izé... nem... nincs - rázza meg a fejét visszafogottan megfulladva. Elmosolyodom és oldalra pillantok.
- Te ne vigyorogj! - fenyeget meg Safaa.
- Soha nem tenném, hercegnő - emelem fel a kezeimet.
- Miért nincs? - kérdez rá anyu, míg óvatos pillantást vet felém, de megrázom a fejem, miszerint nem baj. Csak azért nem baj, mert nincs.
- Nem igazán találkozom új emberekkel, ha igen, akkor azok őrültek. Nem igazán van olyan potenciális alany, aki elviselne - zavarban van, mert a nyakát kezdi csipkedni. Elhúzom onnan a kezét, de szinte rögtön vissza is emeli.
- Kivéve persze, ha az aprócska tényt figyelembe vesszük, hogy melletted ül - köhögi el Wali, majd egy mosollyal elemeli a kezét a szája elől. 
- Zayn? - mutat rám Zoe értetlenül.
- Ha elviselném, vele lennék - adok igazat Zoenak. A munkája gyilkos. Szó szerint...
- Hagyd rájuk Waliyha - szólal fel anyu, míg feláll és elkezd lepakolni. Do és Wali segít neki. Safaa pedig egyszerűen lelép. Mi meg ott maradunk az asztalnál.
- Egy szavadba kerül és...
- Felvállalsz? - vigyorgok rá, tudván, hogy biztosan nem ezt akarta volna mondani.
- ... Lelépek - fejezi be mosolyogva.
- Ha nem lennél itt, nem lennék itt - gondolom, ezt illene tudnia.
- Zayn... - nyúl a karom után, ahogy felállnék.
- Itt is alszol - egyszerűen kijelentem. Nem kérdezem.
- Ugye... tudod... hogy én nem... én nem foglak megcsókolni se? - kérdi halkan, míg keze lecsúszik az enyémről.
- Tisztában vagyok vele - sajnos. A világ legnagyobb sajnosa.
- Szeretném, ha... nem utalgatnál rá. És nem kérnéd meg a kezem poénból, csak mert Wali nem érti, miért nem vagyunk együtt, lehetséges? - kérdi meg az ujjait tördelve.
- Százharmincnégy? Biztos ekkora az IQ-d? - huppanok vissza mellé.
- Ezt kamuzták a teszten - vonja meg a vállát. Egyik lánykérésem sem poén volt. De nézem, amint az ujjait tördeli... amint a gyűrűmet forgatja az ujján és úgy döntök, nem mondom el neki. Már úgyis mindegy...


Sziasztok!
Naaaaa? Mit szóltok? Szerintetek tényleg lemondtak arról, hogy együtt legyenek?
Szerintetek lesz még ma rész? 
Puszi: Klau

3 megjegyzés:

  1. Sziaa Klauuu!

    Minden egyes momentumát imádtam...ez a család igy tokeletes...a maga tokeletlensegevel egyutt...es Zoeval teljes egesz..

    -Zayn nem nem mindegy...nincs minden veszve....ra fogtok jonni...

    Kerdesedre valasz: a felszinen igen le mondtak...de tudat alatt nem...

    Es hogy lesz e ma resz...hat majd kiderul :)

    Nagyon szépen koszonjuk Klau!

    Mindkettotoknek koszonom szepen, hogy ezt a reszt is olvashattam!
    Imádlak ám Benneteket!

    VálaszTörlés
  2. Remélem lesz még ma rész :)
    De nem leszek szemtelen, nagyon örülök ennek is.
    Annyira örülök, hogy mindenki inkább Zoet szeretné Zayn mellett látni. Walinak teljesen igaza van, Zaynnek igen is küzdenie kellene Zoeért. Sajnálom, hogy nem mondta el neki, hogy minden eljegyzést komolyan godolt.
    Remélem ha lesz ma még következő rész, akkor történik végre valami változás kettejük között.
    Imádás van! ❤❤❤

    VálaszTörlés
  3. 134? Ugyan... És Zoé mégis ilyen hülye. Persze azért szeretés van😁 de jó lenne ha bevallaná ő is, hogy együtt kell lenniük. Nem tudom de nagyon remélem, hogy lesz még rész. Imádtam xxViki

    VálaszTörlés