2017. március 1., szerda

178. Rész

x--- Zayn Malik ---x


- Igen is megbámultad! - förmed rám halkan, ahogy mellettem ül a kanapén.
- Meg, mert nem tudtam, hogy most ő Zoe-e, vagy sem. Soha nem látta egyikünk sem ilyen ruhában - Perrie totál ki van akadva...
- Nem mondtad, hogy jártál pszichológushoz - morogja tovább. Én pedig inkább már konkrétan a fénybe nézek, hátha kapok egy epilepsziás rohamot.
- Mert nem szeretek ilyeneket mások orrára kötni. És mert szar volt az-az időszak.
- Volt köztetek valami? - Lepillantok rá, amiatt, hogy lassan tíz perce bámulok a villogó fénybe, most eléggé homályosan látom őt. Volt-e köztem és Zoe között valami... lehet, el kellene neki mondanom. Illene elmondanom neki. Viszont akkor jobban kiakad azon, hogy megbámultam őt. Istenem, ki ne bámulta volna meg őt?! Mindenki megbámulta őt!
- Volt, és itt le is akarom zárni a témát, mert nem vele vagyok, hanem veled - nem akarok neki többet mondani Zoeról. Kurvára nem akarok róla beszélni. Elegem van.
- Én most haza megyek - áll fel mellőlem Perrie.
- Fuss - röhögöm el magamat. Ő pedig tényleg lelép. Én pedig tényleg leszarom. Ha folyton azért hisztiztem, hogy Zoe vállaljon fel, akkor nem fogom őt letagadni, még Perrienek sem. Volt... gondolhat egy dugásra, vagy gondolhat évekig tartó kapcsolatra. Nem érdekel. Lehúzom az előttem lévő whiskyt és az ölembe ejtett kezekkel nézem azt, hogy a hírességek olyan alpári módon isszák magukat a sárga föld alá, hogy azon már mosolyognom kell.
- Perrie? - összerezzenek a hangra mögülem. Oldalra nézek, megtámaszkodik a kanapé támláján és ő is a tömeget nézi. - Igyekeztem, bocs - lepillant rám. Most olyan könnyen néz rám annak ellenére, hogy múltkor rám sem bírt nézni.
- Lelépett, mert elmondtam neki, hogy volt közöttünk valami - közlöm lazán. - És ülj le - mutatok magam mellé. Csak mert tudom, hányan nézhetik mögöttem a seggét. Minden szó nélkül elém sétál, és lehuppan mellém. Nem túl közel, nem túl távol. Mint egy barát.
- Szép a szívecskés tetkód - motyogja az ujjait tördelve az ölében. Ja... rávarrattam a kínaira.
- Mert gondoltam elég jó utalás arra, hogy emlékszem mindenre - annak ellenére, hogy úgy volt vele, nem fogok.
- A szomszéd néni sírt a tíz darab Ursula láttán - neveti el magát.
- Sajnálom... azt, amit mondtam - hogy meghalt az a lány, akibe beleszerettem.
- Semmi baj, azt hiszem, jogos - vonja meg a vállát.
- Nem az - még mindig mindenkit maga felé helyez.
- Sajnálom a Jokerest... tényleg picsa voltam.
- Semmi baj, azt hiszem, jogos - felé vigyorgok, ő pedig elneveti magát. - Ketamin? - kérdezek rá végül... annyira zavar.
- Csak egyszer próbáltam ki. Azóta nem - közli könnyedén. - Nem mondom, hogy nincs hátsó szándékom - sóhajt fel, míg keresztbe fonja a lábait. Felém fordul... én pedig a leheletnyivel feljebb csúszott szoknyáját nézem.
- Nekem is lenne hátsó szándékom, ha nem lennél rendes lány - vallom be végig nézve rajta újra.
- Trisha hívott...
- Értem - akasztom meg őt, ahogy elfintorodom.
- Tudod, mennyire fontos neki. És most van szabadidőd tudtommal. Biztos nem akarsz hazamenni? Legalább karácsony után egy napra. Nem azt mondom, hogy ne töltsd Perrievel a karácsonyt, de őt is elviheted Bradfordba.
- Nem olyan komoly, hogy elvigyem őt Bradfordba - rázom meg a fejemet.
- Értem. Attól még, ha annyira fontos, hogy vele karácsonyozz oké. De legalább tényleg a két ünnep között egy napra menj le - rám fintorog és olyan szarul érzem magam ettől. Perrie szüleihez megyünk. - Do is otthon lesz - otthon... azt mondta otthon. Neki is még otthon az, ami nekem otthon?
- Tudom - jól tudom.
- Akkor?
- Máshova megyünk karácsonykor.
- Már rég nem a karácsonyról beszélek, hanem arról, hogy utána ugorj le legalább egy-két órára - a vállamba üt, elmosolyodok, ahogy ránézek. Nem a barátnőm, de még mindig helyre rak. - Komolyan, haver - fejét a karjára hajtja, a támlára...
- Jó, majd felhívom anyut. Megyek.
- Miért nem akarsz menni?
- Fogalmam sincs, túl sok minden van, és nincs kedvem nekik mondani semmit sem - vonok vállat, ahogy kérek még valami piát magamnak.
- A családod nem az a fajta, aki kierőszakolja belőled a válaszokat.
- Miattad nem megyek haza, Zoe - rámosolygok, miszerint ő is tudja szerintem. Értetlenül néz rám, és úgy rájövök: Nem tudja. - Nem akarom a kérdéseket hallani rólad, egyáltalán Perriről sem akarok kérdéseket hallani.
- Trisha nem fog kérdezősködni. Do és Wali sem. Safa még mindig kicsi... de lassan tini lesz - nevet rám. - Felfogja, hogy nem vagyunk együtt. Egyszerűen fura neki. Ameliára nem emlékszik úgy, mint rám. Három évig szerves része voltam az életeteknek, normális ez tőle. Egyedül tőle kellene elviselned. Samilát ha meghívjátok, akkor kétlem, hogy pont rólam érdeklődne - egyszerűen rám nevet. Én pedig nézem a még mindig vörös ajkait. A zöld szemeit, a fekete ruhát rajta... nagyon apró az a ruha. - Ígérem, hogy nem fognak basztatni. De te családcentrikus ember vagy, neked erre szükséged van. Xavierrel meg Dannyvel is régen buliztál - kiegyenesedik és mosolyogva köszöni meg a pincérnek a piáját. Senki nem köszön itt meg semmit a pincéreknek. Zoe igen... ezen pedig a lány elég rendesen meglepődik. Megköszönöm én is... parasztnak érzem magam, hogy itt mindenki többnek hiszi magát.
- És... neked van már valakid? - nem tudom, hogy tényleg kíváncsi vagyok-e rá. Azt tudom, hogy zavarna. De örülnék neki... lenne mellette valaki, aki vigyáz rá.
- Nincs. Azt hiszem, ennyi idő alatt szimplán annyit fogtam fel, hogy a srácok az én korosztályomból nem tudnak bánni velem - sóhajt fel fintorogva. - De nem akarok valami tíz évvel idősebb palit...
- Nem tudnak bánni veled? - A szexre érti? Vagy szimplán alapból?
- Nem tudnak velem beszélgetni, túl gyerekesek... azt sem tudják, hogy nyúljanak hozzám és hogyan kéne szeretniük. Szóval ja... gondolom bele kéne vágnom az "életbe" - mutat idézőjeleket a szemét forgatva. - Szex valami random emberrel, hogy ne legyenek szükségleteim, aztán ha egyszer betalál valaki, akkor majd talán lesz valami... fasz tudja - vonja meg a vállát lehúzva a piát. Pontosan tudom, hogy kezeljem őt. Hogy érjek hozzá... és hogy szeressem. De azt, hogy jól hogy szeressem, azt én sem tudom.
- Ki osztja ezt az igét? - ő biztosan nem gondolkodik így.
- Mindenki körülöttem - von vállat lazán. - De egyelőre megvagyok a magam társaságával... - a szemöldököm felvonom és egyszerűen elmosolyodom. Talán perverz vagyok... de ha a szexuális kielégüléséről beszélünk, és arról, hogy elvan magával, akkor ugye megértenek engem? Akkor normális vagyok? - Zayn! - röhög rám karon csapva.
- Jójó... - emelem fel a két kezemet nevetve. - Elnézést - mosolygok rá. Istenem... tuti gyönyörű közben.
- Aranyos lánynak tűnik amúgy - mosolyog rám még mindig kissé elpirulva. Aranyos lánynak?
- Hasonló hozzám - jegyzem meg könnyedén.
- Kétlem - horkan fel.
- Hm?
- Dührohamai vannak - pillant felém kíváncsian, aztán csak elmosolyodik. - Hasonlít hozzád karrier szempontból, de minden másban szerintem az ellentéted. Bár kitudja, én is tök máshogy jövök le a tévénézőknek - von vállat rögtön.
- Csajos csaj. Jó kislány - semmi drog, semmi kemény parti. Semmi kemény szex. Ruhák, haj, smink... elképesztően elszoktam ettől Zoe mellett. Ameliánál nem volt gondom... kissé úgy érzem, mintha valami Amelia utánzat mellé érkeztem volna. Persze Perrie normálisabb.
- Normális - mosolyodik el a poharát harapdálva.
- Ne harapdáld - szólok rá szinte rögtön... elképesztően szexi látvány. Szóval ezért se csinálja. Másrészt, nem akarom, hogy elvágja a száját.
- Bocs bátyó - röhögi el magát, míg előre nyúl az asztalra előttünk. Végig nézem a hátát, ahogy kinyújtja a kezét a cigijéért. A csípőjét és a fenekét. Aztán vissza is dől, kezében a hamutartóval, amit közénk rak.
- Ez undorító - jegyzem meg neki, míg az ajkai közé rakja a fekete szálat. És a zsebemhez nyúl öngyújtóért. Pontosan tudja, hol van.
- Mi? - kérdez rá értetlenül, míg meggyújtja a cigit.
- Hogy bátyónak hívsz. Könyörgöm... megdugtalak nem egyszer. Ez... csak fúj - velem együtt röhögi el magát. Aztán beleszív a cigibe és hallom, hogy pattog...
- Megkóstolod? - nyújtja felém a szálat. - Szegfűszeges - halvány mosolyt villant rám. A szűrőn kissé ott maradt a rúzsának a nyoma.
- Megkóstolnám máshonnan is... - motyogom elvéve tőle.
- Persze - hagyja rám könnyedén. Beleszívok... ennyit kapok az ajkaiból csak. Visszanyújtom neki, bent tartom a füstöt... édeskés. Kifújom és nézem, amint ő újra beleszív az ujjai között fogva a szálat. - Nyald meg az ajkaid - ő megnyalja a sajátját, én pedig lélegezni is elfelejtek. - Zayn! - förmed rám egy fintorral.
- Te mégis mit hittél? Hogy hidegen hagysz? - nem értem őt... megnyalom az ajkaimat. Tényleg édes... szóval ezt érezném az ajkán, ha ezután megcsókolnám. Tetszik. - Amúgy, túl édes, hogy folyton ezt szívjam. De valószínűleg egy-egy szál jól esne. Vagy szimplán lekapni utána - lepillant az ölébe. Fel se néz rám, csak lehamuz.
- Amúgy, igen.
- Hm?
- Azt hittem, le se fogsz szarni, Javadd - felmosolyog rám, és újra beleszív. Egy jó mélyet. A mellkasa megemelkedik. A ruha jobban feszül... egy pillanatig reménykedek benne, hogy talán megadhatná magát a cipzár. - Az utolsó találkozásunkra úgy hittem, hogy olyan kemény búcsú, ami azt jelenti, ha meglátsz is elfordulsz majd.
- Mikor ilyen szerkóban nyomod, akkor nehéz - mutatok rá.
- Bocs, felkért egy cég és elfogadtam. Nem vagyok oda a ruciért. Legalább egy fél napig hordtam, hogy hozzá szokjak. Nagyon... kényelmetlenül érzem benne magam. Olyan sokat mutat - kirázza a hideg és inkább beleszív a cigibe.
- Sokat mutat - nevetem el magam. - Új tetkó? - mutatók a mellkasa felé.
- Ühüm - kissé elpirul, elnyomja a cigit és visszarakja a hamutálat az asztalra. - Ideje lenne indulnod - sóhajt fel, ahogy felém fordul.
- Tökéletesen meg vagyok itt... - melletted. - Kivéve, ha azt mondod, leléphetünk. - Ajánlom fel neki rögtön.
- Ismersz. Nem leszek harmadik fél. És Perrie után kéne menned. Jó fiú vagy te - csapkodja meg a combomat, majd feláll mellőlem. Én a fenekét nézem... leszarom, mit beszél. - Komolyan Javadd - szól rám, ahogy felhúz a kanapéról. - Legyél férfi - mosolyog rám elengedve a kezemet. Ő ugyan az a lány, aki régen a szobámat csodálta, hogy milyen más élőben. Ugyan az a lány, aki a padlómon feküdt velem. Aki a tetőnkön csókolózott velem. Ő még mindig ugyan az a lány, aki bevállal minden veszekedést velem, hogy a szerinte helyes útra lökjön. Ő még mindig helyre rak, és nem érdekli, mennyit kell veszekednie velem. Ő még mindig azt hiszi, hogy értékes vagyok.
- Emlékszel, amikor megkérdezted az ölemben ülve, hogy mi lesz öt év múlva közöttünk? - magamhoz húzom és átölelem. Annyira szeretem őt. Minden féle formában. Mint egy barátot is... úgy is imádom őt. És mint nőt is szeretem.
- És igazam lett - motyogja félve a derekam köré fonva a karjait.
- Ha egyszer úgy érzed, hogy készen állnál erre az egészre... akármikor. Hozd nyilvánosságra. Vállalj fel akármikor. Esküszöm neked, akármikor... ha esetleg feleségem lesz, és gyerekem, vagy neked gyereked. Ha úgy érzed rendben van, akkor csináld. Mondj el mindent, amit akarsz a világnak. Posztolj ki akárhány képet... bármikor felvállalhatsz. Érted? - Azt akarom, hogy komolyan felfogja, miről beszélek.
- Már megtörtént - motyogja a fülembe.
- De ne vond vissza, ne mond rá azt, hogy kamu. Mondd el, ha mered, és azonnal segítek bebizonyítani. Értesz?
- Őrült vagy, én ebbe nem megyek bele, én nem baszom tönkre az életed, mikor találtál valakit magadnak, ez...
- Csak mond el nekik, ha úgy érzed. Az, hogy megteszed, nem jelenti azt, hogy összejövünk újra, de legalább büszkén felvállalhatnálak, ahogy megérdemelnéd. És bár igen, úgy gondolom, hogy akkor is el fogok dobni mindent... mert elfogok! De ettől félnél, szóval csak szimplán, ha jónak érzed, vagy eleged van... csak mondd ki - szorosan húzom magamhoz. A derekát ölelem át, mert ezt megtehetem baráti szinten. Nem simíthatok végig a fenekén... nem húzhatom haza és nem szedhetem le róla ezt a ruhát, pedig megtenném.
- Menj Perrie után és engeszteld ki - halk suttogásban ennyit válaszol a mondandómra. - Szép lány.
- Te gyönyörű vagy, ugye tudod?
- Futás Zayn - enged el egy mosollyal.
- Akármikor hívhatsz, ha baj van - ajánlom fel neki a zsebembe dugva a kezeimet. Félek tovább simogatnám, ha nem tenném.
- Te is engem - mosolyog fel rám azokkal a vörös ajkakkal, míg igazítja a csokornyakkendőmet. - Szia - hátrább lép, végig simít a saját nyakán, miközben még keresztbe is fonja a karjait és tudom, hogy nem őszinte velem. Tudom, hogy fáj neki Perrie, és utálom ezt.
- Akárkit megkaphatsz Cica... csak ki kell választanod egy szerencsés faszt - felhorkan, míg a fejére nyomok egy puszit. Nem bírom ki... ez van. - Szia - ellépked tőlem. Fogalmam sincs, ki felé indul meg, de nem akarom látni. Egyszerűen elindulok Perriehez azzal a céllal, hogy megbékítem...


Sziasztok!
Hiper-szuper vagyok ma! :D Szerintetek mi lesz ebből? Én annyira utálom Perriet, hogy az valami hihetetlen. Mi a ti véleményetek? Várom a komikat!
Puszi: Klau 

6 megjegyzés:

  1. Igazábó az életben nekem elég szimpatikusnak tûnik Perrie, de most azt kívánom, bárcsak eltûnne. Jézusom, végig arra vártam, hogy Zayn végre lép és megcsókolja Zoet vagy valami! Miért nem látják, hogy szükségük van egymásra? 😭😩
    Nagyon várom a folytatást!
    Xoxo Bo💋
    P.S. Borzalmasan jó volt! 😍

    VálaszTörlés
  2. kemény rész kemény. Rendesen bekeményítettetek ti is nem gondoltam, hogy lesz még egy rész. már az előzőnél ki voltam ütve, szóval nem igazán tudom, mit mondhatnék még. Én nem utálom Perriet, szerintem itt ő is áldozat, és én a valóságban is sajnáltam valahol. + szerintem nekünk nincs jogunk az ő életükről bírálni, mert nem tudjuk, mi folyik a kamerák mögött if you know what I mean. mindenesetre ezer hála és millió köszönet a frissítésért, csók nektek!

    VálaszTörlés
  3. Nem vagy vele egyedül, hogy utálod Perriet. Megmondom őszintén nekem valahogy maga a Little mix sincs a kedvenceim között...
    Nem értem, ha Perrievel nem gondolja Zayn komolyan akkor miért van vele.
    Zoe meg tényleg egy rendes pasit érdemel. Kíváncsi vagyok, hofy vajon mit fog reagálni Zayn mikor lesz Zoenak valakije.
    Remélem holnap lesz még rész. Nagyon nagyon remélem.
    Nagyon hiper-szuper voltál ma Klau :)
    Imádás van! :) ❤❤❤

    VálaszTörlés
  4. Sziiiiiiiaaa Klauuuu!
    Koszomjuk koszonjuk nagyon nagyon szépen koszonjuk Klau!

    Des, olyan hihetetlen iroi vénád van, hogy rendszeresen hidba megyunk az irasaidtol!
    Rendszeresen karbantartod ám a vérnyomasunkat...

    -Zayn..ez a vallomás...én most csak ismetelgetni tidom magam mint a papagaj: vegem van...
    Kivancsi leszek mi lesz az a pomt-ha lesz olyan-amikot ezt Zoe meglepi..
    -Perri tudtam....hogy valami pataliat csapasz aminek egy icipici resze ertheto.....
    De fogadjunk hogy most majd azert egy kis raharas utan megbekulsz Zaynnel....lehet kompromisszumot is kötsz...? Monsnuk Zayn nem olyan aki csak ugy nele menne...de kivancsi vagyok..

    -Zayn visszaterve hozzád, az hogy be vallottad Perrienek hogy igen volt kozotok egymashoz...es utanna kifejtetted mahadban hogy ha mar te azon voltal hogy Zoe felvallaljon akkor most te nem fogod ot letagadni...
    Nagyon detek es egyenes gerinc oszlopra vall..

    Mindkettotoknek nagyon szepen koszonom hogy ezt a reszt is olvashattam!

    Klau! Koszonjuk szépen, hogy ennyi részt kaphattunk ma...-is-

    Imádlak ám Benneteket! <3
    Joejszakat!
    Puszi

    VálaszTörlés
  5. Tudom hogy mar irtam de alapbol tenyleg nagyon birom perriet marmint magat a bandat :D De most komolyan csak azt varom hogy vegre kilepjen ebbol a sztoribol es zoenak vegre legyen eleg batorsaga felvallalni zaynt na azt nagyon imadnam! :D :*

    VálaszTörlés