2017. május 11., csütörtök

214. Rész

x--- Zoe Fable ---x

Éppen lenyújtok mikor a vaku bevilágítja az egész sötét utcát. Megfordulok és szembe találom magam egy riporternek kinéző egyeddel. Lévén nem ijed meg a tekintetemtől, és simán lefotóz újra.
- Segíthetek? - Kérdezek rá konkrétan felé fordulva teljes testtel, magam mellé hívva Khalidot.
- Nem - újra fényképez én pedig felhördülök és a combomra csapok egy aprót, Khalidnak jelezve, hogy kövessen mert inkább tovább futok. Egyre többet fényképeznek mióta itthon vagyok és ki is merészkedem rendesen az utcára. Lelassítok az egyik saroknál. Nézek magam elé és mintha csak visszapörgetném az agyamat. Van dolgok, amikre csak a tudatalattid figyel, mint a periférikus látásodba eső dolgok... és ha valami nagyon érdekel, azt hirtelen fellöki a rendes észlelő tudatodba. Én pedig éppen ezért sétálgatok visszafele szép lassan. Ránézek a nőre a pult mögött, a kis újságos bodega. Magamhoz hozzá szoktam a lapok címlapján mostanság de... Zaynhoz is hozzá szoktam csak... nem Perrievel. Odalépkedem, túl sötét van, hogy rendesen lássam a címet. A futásra tudom fogni a nehéz légzést... ez... ez egy szar álom. Még a karomba is belecsípek, de nem. Nem kelek fel.
- Ezt... megvenném... - motyogom levéve az újságot, de esküszöm mintha égetne. Zayn Malik eljegyezte Perrie Edwardsot? Zayn megkérte a kezét?! Sietve nyomok valamennyit a nő kezébe, a reakciója alapján jóval többet mint kéne. A hír nekem viszont így is többet ér, mint amennyit neki fizettem. Futni kezdek, erősen és rendszertelenül. Nem figyelek a ki és be légzésemre. Khalid mellettem rohan, még ő is fáradni kezd... hozzá szoktam a kemény tempóhoz a katonákkal, Khalid pedig elszokott a futástól. De nem bírok megállni. Addig rohanok haza, amíg majdnem összeesek és a combjaim remegni kezdenek a túlhajszolástól. Haza... haza... Helenával lakok. Visszaköltöztem, de már mikor... haza térésem után négy nappal körülbelül. Felsietek a lépcsőn, és bár megbotlok, nem köt le. Idegesen nyitok be és mérgesen nézek körbe.
- Te tudtad?! Te tudtál erről?! - A képébe nyomom az újságot ő pedig lesüti a szemeit. Tudta... nem vettem észre, vagy nem tartottam fontosnak, hogy szánakozva néznek rám, ha szóba kerül Zayn. Elképesztően jól kezelték, hogy beadtam mindenkinek, hogy már nem szeretem. Lehet azért, mert akkor ott abban a pillanatban én is elhittem de ez... ez... ezt ne. Ne ilyen gyorsan. Miért kell ilyen gyorsan elvennie őt?! - Hányan tudják?! Kik tudták?! Helena válaszolj! - Ráordítok, Khalid mordul egyet, de nem érdekel.
- A baráti kör.
- És a képembe hazudtatok?!
- Gondolom nem tartották jó ötletnek, hogy helyettem közöljék - megdermedek a hangjára. Meg sem merek fordulni, csak Helenára bámulok. Miért jön a hátam mögül Zayn hangja?!
- Jött amikor rájött, hogy kiderült a nagyvilág számára - magyarázza meg halkan nekem.
- Jöttél... mert most már nem húzhattad tovább? - Hátra nézek rá, és olyan dühöt érzek, hogy talán képes lennék egy puszta nézéssel lángra gyújtani őt.
- Hogy kellett volna ezt közölnöm?! - Széttárja a karjait, és a kabátból ítélve ami rajta van, nemrég érkezhetett.
- Mondjuk "Hello Zoe, elvettem Perriet"! - Hozzá vágom az újságot... látni sem bírom.
- Nem vettem el, csak megkértem a kezét...
- Oh sokkal jobb! - Összecsapom a tenyereimet és csak meredek rá. - Te megcsókoltál el engem Zayn... a picsába is megcsókoltál!
- Tudom és...
- Takarodj innen! - Az ajtó felé mutatok, én pedig megindulok a szobám felé.
- Kérlek, azután kértem meg a kezét, hogy... - Megfogja a csuklómat...
- Engedj el, vagy földre viszlek esküszöm - remélem érzi a dühöt a tekintetemből, mert elképesztő mennyiség van bennem, pedig most futottam. A kurva életbe!
- Cica...
- Kurvára ne! - Rászólok és már tovább is sétálok. - Cseszd meg magad, kurd meg... ne vesződj meghívóval a nevemre... csak takarodj ki a picsába az ajtómon és ne gyere vissza.
- Azt mondtad nem szeretsz!
- Ezért mondom, hogy takarodj! - Ráordítok, teljes beleadással, és mindenki elhallgat. Khalid, Zayn és Helena is... mindenki... nagyon ritkán ordítok. És ő most elérte, és ezt utálom. Utálom, hogy ezt váltja ki belőlem... gyűlölöm őt... gyűlölni akarom... annyira nem akarom ezt... elveszi őt feleségül! - Csak hagyj békén Zayn... - összeszorítom az ajkaimat, hátha nem bőgöm el magamat ő előtte. Khalid rögtön nyüszögni kezd és a lábamhoz bújik. - Javadd menj el innen... tudok mindent amit kell.
- Csak legalább beszéljük át felnőtt módjára ezt az egészet - felém lép, én pedig felemelem a kezemet. Nem akarom, hogy hozzám érjen. Csak hátrálok tőle és próbálom feldolgozni, hogy menyasszonya van, annak a srácnak akibe tizenöt éves kórom óta bele vagyok zúgva. Zayn eljegyezte Perriet... az a Zayn aki elvette a szüzességemet és neten ismertem meg és... akinek mindenemet oda adtam.
- Nem tudok veled átbeszélni semmit... - képtelen vagyok. Csak bámulom őt, mint egy halott, mert jelenleg úgy érzem magam. Elveszi Perriet feleségül... férj lesz... Perrie pedig a felesége. Kölykeik lesznek és... és mi nem tudunk haverok lenni. Nekünk az nem megy. Elvesztettem Zaynt a picsába is! És még csak személyesen sem mondta el, hogy vőlegény státuszban van már.
- Kérlek... - fogalmam sincs, mennyire nyomorultul nézhetek ki, hogy ő így kétségbeesik. Megrázom a fejem, mert félek, ha megszólalnék elcsuklana a hangom és akkor tuti elbőgném magam. Így hát csak megindulok a szobám felé... Khalid befut előttem, én pedig érzem, hogy minden kifog törni belőlem. Becsapnám az ajtómat, de a lába megakadályozza. Én pedig újra rávágom az ajtót, és újra... de aztán kivágja úgy a negyedik próbálkozásom után. - Hallgass meg és...
- Hagyj békén... ne gyere közelebb! - Felemelem a kezemet, és az egyetlen dolog amire rajta kívül koncentrálok az-az idegösszeomlásom ami éppen felfelé kaparja magát az agyamban.
- Élet, ez röhejes! Ne...
- Elveszed őt feleségül és én vagyok a röhejes?! - Egyszerűen hozzá vágom az éjjeli szekrényen pihenő könyvet. - Azt mondod nekem, hogy röhejes vagyok, mikor megcsókolsz de gyűrűt húztál egy lány ujjára?! Kamuból tetted?! Válaszolj! - A mellkasára csapok, ő pedig csak elhűlve néz rám. Lefogja a kezeimet és csak mered rám. - Kamuból csináltad... nem a saját érzelmeid miatt? Javadd kérlek... - a szemeimbe néz még két kemény másodpercig... aztán lesüti őket és a kettőnk között lévő földet nézi. - Megkérted a kezét, mert megakartad... semmi szerződés... - mély levegőt veszek, aztán minden ami kijön még a számból egy nyögés. Elvette Perriet, mert szereti. Hátrább lépek tőle, ő pedig elengedi a kezeimet. A jobb kezemet a szám elé szorítom, erősen elhunyom a szemeimet és nekidőlök a falnak. Istenem... te jó ég... ez fáj. Konkrétan fáj... és most hosszú idő után igen elsírom magam előtte...
- Zoe...
- Menj ki innen! - Halkan suttogom, a kezeim tompítják. A hajamba túrok és megtépem magam, míg minél kisebbre összehúzom magam. Khalid próbál a kezeim alá érni én pedig átkarolom őt. Az arcomat elbújtatom a bundájában és csak próbálom túlélni azt, amit éppen érzek... ami szar. Rohadt szar.
- É...
- Takarodj már el innen! - Ráordítok, Khalid pedig vicsorogni kezd rá. - Egy másodpercet adok... - veszek egy mély levegőt, hogy ne hüppögjek. - Utána esküszöm neked, rád küldöm Khalidot és darabokban vonszolod el magad innen minél messzebb! - Látom a tekintetében, hogy csalódik bennem... remélem ő is látta, hogy egy világot döntött össze bennem. A világot, amelyikben mindig volt helye... elfogadom, hogy Perrievel van... de ne kérje meg még a kezét. Még ne... azok után, hogy megcsókolt főleg ne... Bár valószínűleg, akkor már vőlegény volt. Édesistenem... az ajkaimhoz szorítom a kezemet és hirtelen túl undorítónak érzem magam. De ő nem mozdul, csak mered rám. - Támadj - halkan suttogom neki, még Khalid is engem figyel értetlenül, pedig tudom jól, hogy érti mit mondtam neki. Biccentek neki egyet, de már csak homályosan látom a könnyektől, és ő elém áll. Hallom, hogy vicsorog.
- Khalid! - Erősen szól rá Zayn, én pedig csak lehajtom a fejemet és átkarolom a térdem. Khalid ugatni kezd, Zayn felhördül... és hallom a lépteit, amit maga után hagy. Ahogy átlépi a küszöbömet én rávágom az ajtót és bezárom kulccsal... miután Khalidot is kiküldtem. Bámulom az ajtót, hallom Helena halk hangját, de nem értem mit beszélnek. A hajamba túrok és ott leülök a földre és a hátamra fekszem. A plafont kezdem bámulni... aztán az oldalamra fordulok, ráharapok az ujjamra és elengedem magam. Sírok... amíg jól esik...


*


- Aha, köszi - rámosolygok anyura, és szimplán tovább bambulok a tévére. Pedig utálok tévézni... de ez most olyan normális az életemben és a mesékben nincs semmi halál vagy celeb hír. Szóval most jól elvagyok. Nan felröhög valami viccen, én pedig elmosolyodom.


x--- Zayn Malik ---x


- Hogyne Danny - Perrie elfintorodik és csak átnyúl egy sült krumpliért mindenki felett. Nézem a srácokat és valahogy még mindig nem értem őket... Nem hozzák fel Zoet, pedig tudom, hogy próbálták elérni. És tudják mi történt és... és ennyi. Természetesen nem bírtam nekik elmondani, hogy nem szimplán nagyon kiakadt... hanem láttam őt összetörni és életemben nem éreztem olyan nyomorultul magam mit ott azokban a percekben. Hogy úgy nézett rám, mintha elvettem volna tőle a palack oxigént az óceán mélyén. És a szemei alapján, ez történt. Azok a zöld szemek úgy néztek rám, hogy elvonta tőlem az oxigént... olyan mérgesen, dühösen, csalódottan és... gyűlölettel, hogy még mindig kiráz a hideg, ha arra a tekintetre gondolok. De még mindig jobb, mint a könnyekkel teli kétségbeesett a földre csúszva. Rémálmok... minden egyes ilyen, rosszabb mint egy rémálom.
- Velünk vagy még haver? - Danny halkan kérdez rá, míg a könyökét az oldalba szúrja.
- Ja - kissé lejjebb csúszok az ülésen, és nézem Perriet amint csacsog. Eljegyeztem őt... mert Zoe azt mondta nekem nem szeret. És pontosan tudtam, hogy ha nem kapom meg Zoet, akkor csak Perrie jöhet nálam szóba. És Zoe kijelentette nekem, hogy nem szeret... azt hittem teljesen nem érez irántam már semmit és... talán nem hirtelen felindulásból kell lánykérést csinálni... de én mindig így csináltam. És az egész vége mi lett? Láttam Zoet kiborulni miattam úgy, mint még soha...
- Te mit gondolsz? - Rám néz a jégszínű szemeivel és felhorkanok. Mit gondolok?
- Fantasztikus... - minden fantasztikus. Dühből megkértem az ő kezét és már a csóknál rájöttem hogy idióta vagyok de... most valami más vagyok. Erre nincs szó... valahol a gerinctelen gyáva köcsög között és a halált érdemlő mocskos faszfejnél vagyok. Valami ilyen szó kéne rám, és egy sem jut eszembe...


Kukucs! Sajnálom hogy nem válaszoltam a komikra, de beteg vagyok és örülök hogy ezt kirakom most. Tényleg elnézést kérek, viszont olvastam őket egytől egyig és millió puszi és ölelés érte, imádlak titeket!

11 megjegyzés:

  1. Szia nagyon jók a részek nár a legelejétől olvasom a blogot! Egyszeruen imádom! Várom már negyon a kövi részt!������❤����

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kukucs! Nagyon szépen köszönöm! Mindjárt fel is rakom. Imádás van! <3

      Törlés
  2. szia Des!
    Mihamarabbi jobbulást!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. -érzelem dús
      -idegborzoló :) ;)
      - Zayn értelek...ismerünk tudjuk hogy nekd id fáj főleg azok után amit ma láttál mert végre látod mi a valóság es tudjuk hogy fáj..de menj a búsba,,,,
      Ja...és tiltakozom!!
      - Zoé..imádlak és jaj küldök piát cigit és mese dvdt nyisd az ablakot ;)

      Des, elképesztő vagy!
      koszonom szepen hogy ezt a reszt is olvashattam!
      pihenj sokat es gyogyulj meg mihamarabb!
      imadlak am <3

      Törlés
    2. Kukucs!
      Köszönöm szépen.
      Ismét köszönöm:D
      Ha ilyen adakozó vagy pár szál cigit én is elfogadnék, akár pár shootot is.
      Én köszönöm, hogy most is komiztál nekem. Imádás van! <3

      Törlés
  3. Szia, Des! Az első felit megint végig sírtam :"D. Szegény Zoe..ahj minek kellett Zayn csak idegességből megkérje Perrie kezét?? Pfu..mondjuk nem csak Zaynt kell hibáztatni mert Zoe mondta hogy már nem szereti..De Zayn meg minek hitte el?! :D Mondjuk bonyodalmak nélkül uncsi lenne az egész. Ez így jó. :D
    Gyógyulást kívánok én is! Imádás van!! 😁❤❤❤

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kukucs!
      Zsepi támogatást fognak kapni az olvasóim:D
      Igen-igen, helyes! Tessék látni a két oldalt rendesen:D
      Köszönöm szépen drágám, imádás van! <3

      Törlés
  4. Úr Isten ... Ez eszméletlen volt. Komolyan ez hűű.. Nem találom a szavakat.
    A sírás is jött rám szegény Zoe miatt. Végre Zayn megkapta... Ezt már előbb kellett volna. Hogy kiossza és elzavarja. Mi az hogy elveszi Perriet? Meg hogy hitte el hogy Zoe nem szereti?
    Csak szegény Zoet féltem és aggódok érte...
    Huu most tényleg nagyon izgatottan várom, hogy vajon mi lesz ezután...
    Jobbulást kívánok Des! Remélem hamar meggyógyulsz! Imádás van! ❤❤❤

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Jézus, köszönöm szépen!:3
      Te is kapsz zsepitámogatást:D Mindjárt kirakom a kövi részt:)
      Ismételten köszönöm, édes vagy! Imádás van! <3

      Törlés
  5. Hali!
    Jobbulást❤
    Hihetetlen hogy ilyen elbaszottak de tényleg én mindig meg értettem őket de most valahogy előbb mennék Zoehoz mert Zayn mindent megérdemelt hogy lehet dühből megkérni valaki kezét??!!?
    Ezen most elsírtam magam szóval remélem hamar jön egy boldogabb rész ahol Zayn otthagyja Perriet és tudom köcsögség ezt kérni de hát ez van....
    Nagyon várom a kövit és mégegyszer jobbulást! Na puszii:333❤❤❤❤

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kukucs!
      Köszönöm szépen!
      Hahahahha, jogos:D
      Éééés te is jogosult vagy a zsepitámogatásomra.
      Mindjárt kirakom a kövi részt és tényleg köszönöm szépen! Imádás van! <3

      Törlés